Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-715
184 715. országos ülés 1901. jimins 14-én, pénteken. Ebből kaptak: Fest Lajos, Győry Elek, Gyurkovics György, Holló Lajos, Horánszkj? Nándor, Kabos Ferencz, Makfalvay Géza, Mohai Sándor, Pulszky Ágost, Ragályi Lajos, Eátkay László, Rohonyi Gyula, Szilágyi Dezső ós gróf Tisza István 117—117 szavazatot, Major Ferencz 114 szavazatot. Ehhez képest a felsorolt képviselőket ezen bizottság megválasztott tagjaiul jelentem ki. Felkérem a bizottság tagjait, hogy alakulás czéljából, a mennyiben lehet, rögtön az ülés bevégezte után a képviselőház első számú termében megjelenni szíveskednének. (Helyeslés.) Napirend szerint következik a honvédelmi- és belügyminisztériumok részére szükséges póthitel engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1044) tárgyalása. Kiván-e az előadó úr szólani? (Felkiáltások: Nincs itt!) Az előadóik nem lévén jelen, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! A tanácskozást folytatjuk. Mindenekelőtt bejelentem a t. háznak, hogy az összefórhetlenségi ügyekben való eljárás módozatainak a házszabályokba leendő beillesztésére kiküldött bizottság megalakult; elnökévé megválasztotta Szilágyi Dezsőt, jegyzőjévé pedig Rohonyi Gyulát. Tudomásul vétetik. Most áttérünk a honvédelmi ós belügyi minisztériumok részére szükséges póthitel engedétyezésóről szóló törvényjavaslat tárg3 T alására. Az előadó úr kivan szólani. Szerb György, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Mint méltóztatnak tudni, a beszállásolása törvény értelmében a lakbérek, illetve ezeknek megfelelően a lakbérosztályzatok mindig 10 évről 10 évre szoktak megállapíttatni. A legutóbbi megállapítás múlt évi deczember hó 31-én lejárván, a törvény értelmében újból való megállapítás vált szükségessé. Miután azonban a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a hadügyminisztérium részéről kiküldött bizottság a megállapodással múlt óv végig nem tudott elkészülni, ennek következtében a költségvetés beterjesztésekor a lakbérosztályzatok nem voltak megállapíthatók, ós e munkálatok csak utólag készültek el. Ennek folytán póthitel kérése vált szükségessé, a mely kitesz 484.784 koronát a honvédelmi minisztérium részére, a csendőrség illetve a belügyminisztérium részére pedig 6.800 koronát. Miután e megállapodás törvényen alapszik és így a költségvetés kiegészítésére szolgál, a kért póthitel megszavazását ós a törvényjavaslat elfogadását ajánlom a t. háznak. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök: Kiván-e valaki általánosságban a törvényjavaslathoz szólani? (Nem!) Senkisem kivan. Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvénjg avaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. . Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Atörvónyjavaslat részleteiben is elfogadtatván, javaslom a háznak, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ezt a ház határozataként kimondom. Áttérünk most már a népfelkelés felfegyverzésének részbeni biztosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1045, 1052) tárgyalására. Az előadó úr kíván szólam. Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! A népfelkelésről szóló 1886., illetve 1889. évi törvényezikk rendeli, hogy az első osztályú népfölkelő csapatokat háború esetén a hadsereg és honvédség támogatására lehet felhasználni. Természetes tehát, hogy kívánatos, miszerint az elsőosztályú népfelkelő csapatok jó fegyverekkel legyenek ellátva. Miután nem lehet kitenni a népfölkelő csapatokat azon hátránynak, mely abból keletkeznék, hogy a hadsereg és a honvédség ismétlő fegyverekkel van felszerelve, a népfölkelő csapatok pedig roszszabb régi Werndl vagy talán még Wenzel fegyverekkel, és miután a népfölkelő csapatokhoz tartozó katonák legnagyobb része már az új ismétlő fegyverekkel nyerte kiképzését, úgy, hogy ha bevonulnának, rendkívül nagy hátrányban volnának, ha újból ki kellene képezni őket más fegyverekkel és ezeket nem tudnák használni, felette kívánatos, hogy ezen a bajon segítve legyen. Ez a két szempont vezette a honvédelmi minisztert, hogy törekszik arra, hogy a nép fölkelő csapatok szintén olyan fegyverzettel legyenek ellátva, mint a közös hadsereg és honvédség többi csapatai. De egy fontos momentum szól hasonlókép a mellett, hogy az itt tervbe vett fegyverek beszereztessenek és