Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-715

184 715. országos ülés 1901. jimins 14-én, pénteken. Ebből kaptak: Fest Lajos, Győry Elek, Gyurkovics György, Holló Lajos, Horánszkj? Nándor, Kabos Ferencz, Makfalvay Géza, Mohai Sándor, Pulszky Ágost, Ragályi Lajos, Eátkay László, Rohonyi Gyula, Szilágyi Dezső ós gróf Tisza István 117—117 szavazatot, Major Ferencz 114 szavazatot. Ehhez képest a felsorolt képviselőket ezen bizottság megválasztott tagjaiul jelen­tem ki. Felkérem a bizottság tagjait, hogy ala­kulás czéljából, a mennyiben lehet, rögtön az ülés bevégezte után a képviselőház első számú termében megjelenni szíveskednének. (Helyeslés.) Napirend szerint következik a honvé­delmi- és belügyminisztériumok részére szük­séges póthitel engedélyezéséről szóló törvény­javaslat (írom. 1044) tárgyalása. Kiván-e az előadó úr szólani? (Felkiáltá­sok: Nincs itt!) Az előadóik nem lévén jelen, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! A tanácskozást folytatjuk. Mindenekelőtt bejelentem a t. háznak, hogy az összefórhetlenségi ügyekben való eljárás módozatainak a házszabályokba leendő beillesz­tésére kiküldött bizottság megalakult; elnö­kévé megválasztotta Szilágyi Dezsőt, jegyző­jévé pedig Rohonyi Gyulát. Tudomásul vétetik. Most áttérünk a honvédelmi ós belügyi minisztériumok részére szükséges póthitel en­gedétyezésóről szóló törvényjavaslat tárg3 T a­lására. Az előadó úr kivan szólani. Szerb György, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Mint méltóztatnak tudni, a beszállásolása törvény értelmében a lakbérek, illetve ezeknek megfelelően a lakbérosztály­zatok mindig 10 évről 10 évre szoktak meg­állapíttatni. A legutóbbi megállapítás múlt évi deczember hó 31-én lejárván, a törvény értel­mében újból való megállapítás vált szükségessé. Miután azonban a belügyminisztérium, a pénz­ügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a hadügyminisztérium részéről kiküldött bizottság a megállapodással múlt óv végig nem tudott elkészülni, ennek következtében a költségvetés beterjesztésekor a lakbérosztály­zatok nem voltak megállapíthatók, ós e mun­kálatok csak utólag készültek el. Ennek foly­tán póthitel kérése vált szükségessé, a mely kitesz 484.784 koronát a honvédelmi minisz­térium részére, a csendőrség illetve a belügy­minisztérium részére pedig 6.800 koronát. Miután e megállapodás törvényen alap­szik és így a költségvetés kiegészítésére szol­gál, a kért póthitel megszavazását ós a tör­vényjavaslat elfogadását ajánlom a t. háznak. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök: Kiván-e valaki általánosságban a törvényjavaslathoz szólani? (Nem!) Senkisem kivan. Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvénjg avaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. . Nyegre László jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét és szakaszait; észrevétel nélkül elfo­gadtatnak). Elnök: T. ház! Atörvónyjavaslat rész­leteiben is elfogadtatván, javaslom a háznak, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ezt a ház határozataként kimondom. Áttérünk most már a népfelkelés felfegy­verzésének részbeni biztosításáról szóló tör­vényjavaslat (írom. 1045, 1052) tárgyalására. Az előadó úr kíván szólam. Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! A népfelkelésről szóló 1886., illetve 1889. évi törvényezikk rendeli, hogy az első osztályú népfölkelő csapatokat háború esetén a hadsereg és honvédség támogatására lehet felhasználni. Természetes tehát, hogy kívánatos, miszerint az elsőosztályú nép­felkelő csapatok jó fegyverekkel legyenek el­látva. Miután nem lehet kitenni a népfölkelő csapatokat azon hátránynak, mely abból kelet­keznék, hogy a hadsereg és a honvédség is­métlő fegyverekkel van felszerelve, a népföl­kelő csapatok pedig roszszabb régi Werndl vagy talán még Wenzel fegyverekkel, és miután a népfölkelő csapatokhoz tartozó katonák leg­nagyobb része már az új ismétlő fegyverekkel nyerte kiképzését, úgy, hogy ha bevonul­nának, rendkívül nagy hátrányban volnának, ha újból ki kellene képezni őket más fegyve­rekkel és ezeket nem tudnák használni, felette kívánatos, hogy ezen a bajon segítve legyen. Ez a két szempont vezette a honvédelmi mi­nisztert, hogy törekszik arra, hogy a nép föl­kelő csapatok szintén olyan fegyverzettel le­gyenek ellátva, mint a közös hadsereg és honvédség többi csapatai. De egy fontos mo­mentum szól hasonlókép a mellett, hogy az itt tervbe vett fegyverek beszereztessenek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom