Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-711

íll. országos illés 1901. május 17-én, pénteken. 89 mány érdekében, vagy esetleg annak egyes törekvéseinek érdekében, arról ma nem akarok beszélni. Az emberek emberek maradnak örökké és ennek folytán óvatosnak kell lenmink az ily princzipiumok megállapításánál. De miután, úgy látszik, mindenki egyetért abban, hogy ez a törvén}?- előbb-utóbb, alighanem rövid idő alatt, revízió alá kerül, nem bánom, ha e pont tekintetében táplált aggodalmam akkor kerül tárgyalás alá, a mikor a revíziónak ez az esete be fog állani. (Mozgás és derültség.) A mi felszólalásomnak tulaj donképeni lényegét illeti, az a következő. A helyi érdekű vasutaknál az állam részéről történt törzsrészvények jegyzése nem tekintetik államsegélyezésnek. T. képviselőház! Ha van valami mód a képviselők jutalmazására és a képviselők érdekének előmozdítására a, viczinálizmus terén, úgy az a törzsrészvények jegyzése. (Igaz! a szélsőbalon.) Hiszen 'méltóztatnak tudni, hogy a viczinálisok legnagyobb részénél a törzsrészvények csak neveztetnek részvéteknek, mert évtizedek múlva sem kerül a sor arra, hogy valami dividendát hozzanak, ha az állam által engedélyezett prioritások oly mértékben vannak engedélyezve, hogy azok a vasút jövedelmét önmaguknak örökre lekötik. Magam részéről nem helyeslem azt, hogy itt azt deklaráljuk, hogy ez nem államsegély. Igaz, hogy ez nem államsegély, hanem törzsrészvények jegyzése. De oly fokát az érdekeltségnek semmisem állapíthatja meg a viczinálizmus terén, mint az, hogy az állam, átveszi a törzsrészvények egész anyagát, a melyhez a község, vagy érdekeltség nem akar már egy fityinget sem adni, mert annyira rossz az a vasút. Korteskedni a, világon semmivel sem lehet jobban, mint ezzel. Tessék ma elmenni Tapolcza vidékére és elmondani, hogy az állam átveszi a vasúti törzsrészvényeket, ott annak a megválasztása bizonyos. Nem szólok a konkrét esetről, Isten mentsen. Hogy a jegyzés ne tekintessék államsegélynek, azt jogászilag helyesnek tartom, de hogy inkompatibilitást ne állapítson meg a képviselővel szemben, a ki a vasút engedélyese, azt nem ! (Felkiáltások jobb felöl: Nem lehet engedélyese!) Hát igazgatója, vagy akármije. De egy kérdést intézek itt a miniszterelnök úrhoz. Ha már most ezek a törzsrészvények nem tekintetnek államsegélynek, szabad-e ezeket a pénzintézeteknek eszkomptálni, vagy nem ?• Mert érdekes dolog lenne az, hogy az igazgatóra nézve a jegyzett törzsrészvények nem állapítanák meg az inkompatibilitást, de ha a pénzintézet leszámítolja ezen állami KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. járulásokat, — nemcsak törzsrészvényről van szó, hanem postai hozzájárulásról stb. — annak a jogtanácsosa, felügyelője pedig üzleti viszony révén inkompatíbilissá válik. Miután a pénzintézetekre vonatkozólag az a módosítás már elő van terjesztve, a melyet Makfalvay Géza t. képviselőtársam előadott és ott csak a betétekről van szó, a melyek mellett alkottunk kivételeket és ezek közt ez a dolog elő nem fordult, a konzequenczia már most. az, hogy miután a törvényhozás a pénzintézeteknél ezt a leszámítolást nem vette ki, az üzleti viszony révén megállapítja az inkompatibilitást. Ez volna az esetleges jogi konzequenczia, pedig a helyes jogi következtetés az, hogy ha az alapügylet nem inkompatibilis és ez nem tekintetik államsegélynek, akkor az ilyen hozzájárulásnak egy pénzintézet által másodsorban eszközölt eszkomptálása még kevésbbó inkompatibilis. Nem tudom, miként akarják ezt megoldani, akarják-e inkompatibilisnek deklarálni, vagy nem, de akármelyiket akarják, tudni kívánom, hogy mit akarnak és mit rendel ez a törvény. Végezetül gróf Tisza István módosítványára vonatkozólag az a nézetem, hogy az szövegében talán mégis helytelen. A t. képviselő úr által felolvasott módosítás — meglehet, hogy első hallásra nem jól hallottam — az iparvállalatok számára kedvezményeket biztosító törvónynyel szemben azt mondja, hogy ez nem módosítható. A módosítása úgy szól, hogy az a kedvezmény nem módosítható. Én nem akarom azt elzárni, hogy az a kedvezmény ne legyen módosítható, a képviselő úr sem ezt akarja, csak azt, bog}- az inkompatibilitás nem áll fenn addig, míg nem módosíttatik, bekövetkezik az inkompatibilitás. Ha ezt akarja, akkor nem úgy kell szövegezni, hogy az inkompatibilitási törvénybe egy kogens, tiltó rendelkezést veszünk be, mely megtiltja ezen egyszer adott kedvezmény bármely módosítását, hanem azt kell bele venni, hogy csak addig nem képez összeférhetlensóget, míg módosítva nincs és ha módosíttatik a mandátum tartama alatt, ez megállapítja az összeférhetlensóget. Meglehet, hogy első hallásra nem jól hallottam, de a. törvény klarilikácziója érdekében, nehogy arra értse valamely miniszter, hogy ha már adott kedvezményt, azt módosítania nem szabad, talán nem végeztem felesleges munkát, midőn erre szives figyelmüket felhívtam. Széll Kálmán miniszterelnök: Törzsrészvényeket — azt mondja a képviselő úr — jegyezni szabad, ez nem képez állami segélyt, pedig ez képezhet az illető engedélyes képviselőre favorizálást. Hiszen az engedélyezés 12