Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-711

90 711. országos ülés 1901. május 17-én, pénteken. ki van zárva a törvény egy rnásik szakasza által; a törzsrészvények jegyzése pedig, a hol favort lehet gyakorolni, akkor történik, mikor engedélyeztetik a vasút, az engedélyezési munkálatoknál pedig a képviselő ki van zárva. Én megvallom, ha benn nem volna ez a dolog, nem tartanék rá sokat ós nem is tartok sokat rá, abba is bele tudok nyugodni, mert nem látok valami imminens állami érdeket benne. A mi azt illeti, hogy a törzsrészvényeket egy intézet eszkomptálhatja-e ? . . . Polónyi Géza: Nemcsak a törzsrészvényeket, hanem a. postajárulékot! Széll Kálmán miniszterelnök: . . . megjegyzem, hogy azokat nem eszkomptálják, nem akad rá intézet. Polónyi Géza: A részvényekre nem! Széll Kálmán miniszterelnök: Lombardot sem adnak rá, mert azok igen messze jövőben fognak csak kamatozni; ezt a gyakorlati élet kizárja. A mi a póstajárulókot illeti, azt úgy magyarázom, hogyha itt a törvény azt mondja, hogy a póstajárulók megváltása nem képez állami segélyt, magától órthetőleg ennek eszkomptálása sem képez állami segélyt. De nincs is ebben semmi, a mi logicze ós az előttünk lebegő czél szempontjából inkompatibilitási esetet statuálna, mert ezek fix megállapított dolgok ; a törvény megmondja, mennyit szabad adni. ezért nem inkompatibilis a vasútra, s ha a- vasútra nem inkompatibilis, a hol még van egy bizonyos latitüd. mert meg van a százalékmaximum, arra- az intézetre, mikor ezt a már megállapított és változás alá nem eső fix tételt egyszerűen előre kifizeti, csakugyan nem képezhet inkompatibilitást. (Helyeslés a jobboldalon?) Gr. Tisza István : Mint indítványozó indítványom módosítása érdekében vagyok bátor felszólalni, mert én azt gondolom, hogy Polónyi Géza képviselő úrnak indítványomra vonatkozólag tett észrevétele helyes. Tudniillik itt nem arról van szó, hogy megtiltassák egy ilyen viszonynak változása, hanem ezen változás következményeiről van szó. (Igás! Úgy van!) Ennek folytán azt gondolom, hogy a kifejezett óhajnak megfelelően talán ilyenformán szólhat a, szöveg: »Az 1899 : XLIX. törvényczikk megállapított kedvezmények igénybevétele összefórhetlensóget nem von maga után; azonban az összeférhetlenség beáll, ha az egyszer megállapított kedvezmény' a képviselő előm^óre módosíttatik.« (Helyeslés.) Polónyi Géza: Nem a képviselő előnyére, ezt ki lehetne hagyni! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A gyár előnyére! Gr. Tisza István: Az mindegy, ha a gyár előnyére, akkor a képviselő előnyére is történik. Széll Kálmán miniszterelnök: A módosítványt így vélem elfogadhatónak: »Az 1899 : XLIX. törvényczikkben megállapított kedvezmények igénybevétele összeférhetlensóget nem von maga után; azonban az összeférhetlenség beáll, ha az egyszer megállapított kedvezmény a vállalat előnyére módosíttatik.* (Általános helyeslés.) Gr. Teleki Sándor jegyző: Báró Feilitzsch Arthur! B. Feilitzsch Arthur: T. ház ! Röviden előterjesztem, nem annyira módosításomat, mint inkább kiegészítés iránti indítványomat, a mely abból áll, hogy az 5. §. 12. pontja után mint új pont vétessék fel a következő: »Azon szerződésekről, melyek a kormány és valamely pénzintézet között a jelen szakasz 10. pontjának utolsó bekezdése értelmében köttetni fognak, valamint a 11. pont utolsó és a 12. pont harmadik bekezdése értelmében »valamely szövetkezetbe törtónt belépéséről a kormány a szerződós megkötésétől, illetve a belépés napjától számított 30 nap alatt a képviselőháznak jelentést tenni tartozik«. Tekintettel arra, hogy ez tisztán a képviselőháznak a kormánynyal \ szemben való ellenőrzését terjeszti ki, ajánlóm a t. háznak elfogadásra. Széll Kálmán miniszterelnök: Elfogadom a módosítást, a melynek folytán garanczia van arra nézve, hogy e tekintetben bizonyos kivételes eseteknek a törvény szellemében való értelmezését a törvényhozás kontrolirozhatja. (Helyeslés.) Lukáts Gyula jegyző: Rátkay László! Bátkay László: Teljesen méltánylom gróf Tisza István képviselőtársamnak beadott módosítását, ón azonban azt hiszem, hogy a módosítás elfogadásával a tiszta, világos törvényt homályossá teszszük,^ mert hiszen az egész törvénynek magyarázása, végrehajtása úgyis az összeférhetetlenségi bizottságra lesz bizva. Az egész törvénynek biztosítéka csakis a végrehajtási eljáráson van. Már most, ha magától érthető dolog az, hogy az 1899 :XLIX. törvónyczikkben engedélyezett javadalmazások és segélyezések egyes ipartestületnek megadatnak, és ezt a miniszter úr úgyis köteles a háznak bejelenteni, tehát a nyilvánosságnak ellenőrzése úgy is meg van, nyilvánvaló, hogy az összefórhetlensógi bizottság a képviselőre nézve ilyen segélyezésért összefórhetet-