Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-710

58 710. országos ülés 1901. május 15-én, szerdán. az ár, érték és fizetés alatt értünk, legalább eg}-eztek volna meg a t. képviselő urak az iránt, hogy egy kifejezést használjanak az egész törvényjavaslatban, de itt hol »fizetés«ről, hol »ár«-ról van szó. Nem szólok azokról az ügyekről, — például a bér- ós haszonbér szerződésekről, — a hol természetesen bérösszegről és haszonbérösszegről van szó. Én a magam részéről konkrét alakjában nem helyeslem ezt az egész institucziót azon okokból, a melyeket előhoztam, de nem akarok semmiféle akadályt gördíteni a törvény életbeléptetése tekintetében; ós most is nem a nagy elvi kérdésekre kiterjeszkedőleg, a melyekkel voltam szerencsés foglalkozni, hanem egy teljesen mellékesnek látszó, de mégis fontos kérdésre vonatkozólag egy tiszteletteljes kérelmem van az előadó úrhoz és a miniszterelnök úrhoz. Van-e az ellen kifogás, hogy az »ár«. szó helyett az »érték« kifejezés tétessék ? > Rohonyi Gyula előadó: Van! Polónyi Géza: Hátha van ellene kifogás hallani akarom azt, mert hogy csupán az ár leg3^en irányadó, ezt a lehető legveszedelmesebbnek tartom. Én, t. ház, nem szándékozom még módosítást sem benyújtani, különösen addig nem, a míg felvilágosítást nem kapok; de már most is kijelentem, t. ház, hogy ha olyan vakmerő lennék a szakasz ós általában a törvényjavaslat további tárgyalása folyamán, hogy valahol egy módosítást merészelnék benyújtani: ón azon módosításra vonatkozólag, már most kérem az elnök urat, hogy azt mihelyt a miniszterelnök úr ellene nyilatkozott, visszavontnak tekintse, mert a képviselőházat azzal, hogy itt szavazógéppé tegyem, nem akarom fárasztani. A mennyiben tehát a jövendőben bármely módosítást nyújtanék be, kérem azt, mihelyt a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy nem járul hozzá, szavazás alá nem bocsátani. (Mozgás és zaj a hal- és szélső baloldalon.) Különben az egj^es esetekben is ki fogom jelenteni, hogy azt visszavonom. Elnök: Az már más. Polónyi Géza: Most elsősorban felvilágosítást kérek az előadó úrtól, és pedig két irányban: Legyen szíves, tájékoztassa a képviselőházat a felől, miért van csak az egyik szerződő fél inkompatibilisnek deklarálva; miért nincsenek inkompatibiliseknek deklarálva azok a miniszterek, ha egyúttal képviselők is, a kik az ügyleteket megkötik, ós másodszor: miért van az összeg tekintetében az ár határ gyanánt felemlítve és nem az érték? Ezekre, ha jónak látja a t. előadó úr, szíveskedjék felvilágosítást adni; ón különben a magam részéről elvi okokból a taxácziókhoz soha hozzájárulni nem fogok. Széll Kálmán miniszterelnök; T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kérdésekre. mint mindig, készségesen fogok válaszolni. Mielőtt ezt tenném, csak pár megjegyzést engedek meg magamnak azokra nézve, a, miket a t. képviselő úr mondott. A t. képviselő úr keresi ennek a törvényjavaslatnak apáit és azokra nézve elsősorban hozzám intéz kórdóst mondván, hogy ennek a javaslatnak az apja., a mint gondolja, a miniszterelnök, azután Szilágyi Dezső képviselő úr és Horánszky Nándor úr, ez a három vádoltatik azzal. Hát pedig a t. képviselő úr tudhatná, hogy ki ennek a javaslatnak az apja. Ennek a javaslatnak az apja az a bizottság, a mely azt előterjesztette. És ha már a t. képviselő úr feltétlenül egy állítólagos apaságot akar statuálni, miután azt mondja, hogy kész visszavonni minden módosítást, akkor, ha ón az ellen iryilatkozom: hát mintegy kényszerít arra, a mit különben önszántamból is megtettem volna, hogy ón ezt a javaslatot úgy, a mint van, a mint általam elfogadtatik és a megteendő módosításokkal törvényerőre emelkedik, fogadott fiúnak elismerem és fogadó apja. leszek. Ha ez megnyugtatja a képviselő urat ennyit kijelentek. Fogadó apja vagyok, kell is, hogy legyek azon állásnál fogva, a melyet elfoglalok ós a mely állással összefügg, hogy minden törvényjavaslatra vonatkozólag, a mely a házon keresztül megy, nekem állást kell foglalnom, ahhoz hozzá kell szólanom, meg kell mondanom, hogy elfogadom-e, vagy sem. Hát már ebből a szempontból is legyen kegyes engemet fogadó apának tekinteni, és ebben a minőségben akarok a képviselő úrnak két választ adni. Az első kérdése a t. képviselő úrnak az, hogy miért nem inkompatibilis az a miniszter, a ki inkompatibilises üzletet köt? Hát először is nem tudom, a képviselő úr a múltról beszól-e, — mert azt mondja bűnös volt a miniszter, a ki egy inkompatíbilissal szerződést csinál, — vagy beszól a jövőről? Hát ón nem látom egészen helyesen feltéve a kérdést. Ha az a miniszter akár szerződós nélkül, akár szerződéssel, akár inkompatibilitási esetben, akár nem inkompatibilitási esetben az állam érdekének rovására favorizál: akkor bűnös, akkor a múltban is bűnös volt, a jelenben is az és a jövőben is az lesz. Azonban, t. ház, a törvényjavaslat szövegének és erre vonatkozó diszpoziczióinak megvizsgálásánál, birálgatásánál így nem lehet felállítani a kérdést. Mert hát például sokszor a miniszter hatóságai az ő hire és tudta nélkül, a maguk jogköré-