Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-710

710. országos ülés 1901. május 15-én, szerdán. 59 ben kötnek szerződóseket, a miniszter semmit sem tud róla ; vagy a. miniszter nem szerződik egy képviselővel, hanem valamely vállalattal, intézettel, a liol nem is tudja, sokszor nem is tudhatja, hogy van-e benne képviselő, vagy nincs-e ? így tehát nem lehet felállítani a kérdést. Annak a képviselőnek elsősorban kötelessége megítélni, hogy ö inkompatibilitási helyzetbe jött-e, vagy sem. Mert ha tudja is az a "miniszter néha, a következő eset állhat elő: Megköti a szerződést, mondjuk például Polónyi Géza képviselő úrral, vagy egy vállalattal, a, melyben a képviselő úr benne van, de ő nem. tudja, hogy a képviselő úr benne van; vagy ha tudja is, hogy benne van, azt nem tudja hogy az a képviselő mit fog tenni, optálni fog-e, vagy sem, benn marad-e a szerződésben, vagy inkább benn marad-e a képviselőházban? Hát így nem lehet a kérdést elbírálni. Fel lehetne vetni ezt a kérdést, a ház megbírálhatja, itélkezhetik benne ós határozatot hozhat, hogy a miniszterre nézve ír-e valamit elő, vagy nem, hogy tartozik-e a miniszter preventive vizsgálatot tartani, preventive alkalmazni a törvényt, vagy nem tartozik-e ezzel. Erről lehet beszólni, de úgy könnyedén oda mondani, bűnös az a miniszter így meg úgy, engedelmet kérek, ezt nem lehet, mert így áll a dolog, a mint mondtam: akár van erre írott törvény, akár nincs, akár tényleges, akár nem tényleges inkompatibilis eset forog fenn, nem szabad a, miniszternek a közérdek rovására semmit sem tennie. A ki ez ellen vét, az bűnös, a ki ez ellen nem vét, annál lehet sző arról, ta,rtozik-e ily szerződést bejelenteni, de nem lehet beszólni bűnösségről. A másik kérdés az ár kérdése. A t. képviselő) úr az ái

1 helyett az értékét szeretné meghatároztatni, ós azt mondja, hogy.általában ez r az érték, vagy ármeghatározás nem definiálható, kijátszható, igazságtalan és nem határozott valami. Hát kérem, minden demarkacziónális vonalra lehet ezt mondani, minden összegre lehet mondani, hogy miért nem szabnak meg valamivel csekélyebbet, vagy valamivel nagyobbat. Mondható az: hogy ha tízezer korona jó, miért nem jó 11.000 korona, vagy 10-001 korona. Valahol a demarkacziónális vonalat meg kell húzni. Így van ez az életben. Nem lesz oly mértékű igazságtalanság ez a 10.000 koronás határ, arra a ki 10.500 koronáért akar szállítani, mint arra a ki 100.000 koronáért akarna szállítani. Ez tény; de, valahol a demarkacziónális vonalat megkell húzni ; meghúzták tehát ott, a liol meghúzták. Most azt mondja a képviselő úr, hogy jobb lett volna az érték. Erre azt mondom, hogy nem lenne jobb, mert az értéknek meghatározása lehet igazságos, Tehet nem igazságos, lehet relatív, lehet nem relatív. Polónyi Géza: A miniszter határozza meg! Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor a miniszter önkényének adunk tért, ha. a miniszter határoz. íme ott vagyunk a képviselő úr viszonválasza szerint; tudtam hogy az ilyeneknek bőviben van ós nem szorul segítségre. Azt mondja tehát, a miniszter határozza meg. Polónyi Géza: Az árt, de nem az értéket. Széll Kálmán miniszterelnök: A miniszter nem határozhat meg mindent, és ha valamely államópítészeti hivatal Erdélynek valamelyik túlsó zugában ka,rókat rendel, a miniszter határozza meg az értéket, az árt? Nos, ha feljön a szerződés a minisztériumba, a miniszter látja az árt, tízezer, vagy nem tízezer korona-e, akkor aztán egyszerűen lehet határozni. Ez gyorsabb ós világosabb, mintha az érték kerülne szóba. A t. képviselő úr a beszéde elején valamit mondott, a mit argumentumul hozott fel arra, a. mit a beszéde végén elfelejtett. Azt mondja a képviselő úr többek közt, hogy ez a szahasz meg fogja szekírozni az összes gazdaközönséget, mert például, úgy mond, a ki honvédlovakat szállít, inkompatibilis. Polónyi Géza: Vállalkozó! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát vállalkozó ! Nem szállító, vállalkozó ! Bocsánatot kérek, én nem tudom, hogy katona nyelven azt úgy hívják, hogy vállalkozó, de mégsem gondolom, hogy a mikor a fennálló szabályok szerint egyenlő feltételek mellett, egyenlő alapon és elbánással, mindenkinek kiadnak használatra lovakat, hogy ez vállalkozó, ez nem vállalkozó. Polónyi Géza: Bravó! (Mozgás.) Széll Kálmán mntszterelnök: Bravó, legyen, elfogadom. Hogy még jobban megörüljön a t. képviselő úr, legyen vállalkozó. Hát az a gazda meg van szorítva abban, hogy tízezer koronán túl honvódlovakat nem vehet át. A honvéd lovak átlag értéke ötszáz korona. Húsz lovat vehet tehát át, húsz lovat használhat. Ha a képviselő gazda és húsz lovat kivesz, elégedjék meg húsz lóval, ós ne akarjon még több lovat kivenni. Milyen szerencsétlenség lesz ez, mily akadálya a mezőgazdaságnak ? Itt láthatja, képviselő úr, miért jobb az ár mint az értéli. Mert ime azt elfelejtette a képviselő úr, hogy itt a honvódlovakkal operált eleinte. Megmondom, hogy miért jobb az ár. Mert most mondhatná a képviselő úr •— talán mondta is, — hogy igen, de attól b*