Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-724
42Ö Í24. országos ülés Í901. június 26-án, szerdáti. Már most, ha két kormám 7 , egyik idehaza az országgyűlésnek, a másik odaát a Reichsrathnak még csak lehetővé sem teszi az érdemleges tárgyalást, vagyis a népképviselet nem gyüjtheti össze azokat az adatokat, a melyeket a választott bíróság elé állít, hogy a Felség, a korona az ő tekintélyével döntsön a népek érdekei felett, akkor ez nem egyéb, — ne: méltóztassék sértőnek venni ezt a kifejezést, ez nem szándékom — mint kijátszása az 1867 : XII. törvényczikknek. Már most a törvény világos szavai szerint nincs meg a fundamentuma a királyi döntésnek; az tehát, ha bekövetkezik, nincs törvényes alapon. De még egyet, t. képviselőház. Annyit a magyar parlament praxis gyanánt már a miniszterelnök úr kormányzati idejéből megállapított, hogy ez a felségdöntés önmagában még nem törvényerejű; a felségdöntésnek a képviselőházhoz be kell mutattatnia ós tárgyal tatnia. Ez a, parlamenti gyakorlat lépett nálunk életbe és ez következett be. Ennek folytán a magyar parlamentnek joga van a felségdöntést esetleges törvénytelensége okából egyszerűen tisztelettel félretenni és annak alapján adót ki nem vetni. Már most, t. képviselőház, június 30-ig meg van állapítva a quóta-arány, a, közösügyek költségeihez való hozzájárulásnak az aránya. Június 30-ika előtt pedig már most két dolog nem következhetik be. Az egyik az, hogy a felség-döntésnek az 1867 : XII. törvónyczikkben szabályozott fundamentuma megadassék, vagyis hogy a két országgyűlés konstatálja azt, hogy ők nem tudtak megegyezni és másodszor az, hogy az általuk szolgáltatott adatok a felség elé terjesztessenek ; ez sem lehetséges. Harmadszor lehetetlenség az, hogy június 80-ig a felségdöntós a képviselőház elé terjesztessék és alkotmányosan tárgy altassák. Már most, t. képviselőház, a. költségvetésben, mint prelimináré fel van véve a közös költség 1901-re; de mivel 1901. június BO-án az arány kérdése nincsen megállapítva, legalább nem legálisan, itt van a quóta ex-lex, mert Julius 1-től nem lévén törvényhozásilag megállapítva a közös költségekhez való hozzájárulási arány, a költségvetésnek az a fundamentuma, hogy a jelenlegi quótaarány szerint szedessék be az adó a közösügyi költségekre, önmagjától elesett és ennek folytán, megtörténik 1901. Julius 1-én, hogy Magyarország quóta ex-lex állapotba kerül és a quóta exlex alapján a közös költségekre beszedett adó illegálisan szedetik be, legalább az 1867 : XII. törvényczikk fundamentális intézkedéseivel ellentétben. Ezek, t. képviselőház, olyan tények, a melyeket nem lehet megczáfolni azért, mert az 1867 : XII. törvényczikk irott betűi igazolják azt, a mit mondtam, mert kifejezetten a két országgyűlés van, mint egyezkedő fél megjelölve, a népkópviseletek ós nem a bizottságok és az is kifejezetten megvan a törvényben, hogy a felség csak az országgyűlések által nyújtott adatok alapján ítélkezhetik. Ez benn van a törvényben világosan. Régen nem olvastam a törvényt, de bizonyosan tíhdom, hogy benn van. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ennek folytán, t. képviselőház, a függetlenségi párt igen jól tette és teszi, hogy konstatálja ezen állapotokat. Majd ha az őszön összejövünk, bővebben is diskurálhatunk e kérdésről, ha ugyan arra módot és alkalmat fog nyújtani a t. miniszterelnök úr,.. . Széll Kálmán miniszterelnök: Szívesen! Polónyi Géza: . .. mert lehetséges, hogy a passzust még előbb is megkapjuk, semhogy a kérdésről tárgyalhatnák. Ezeket tartottam kötelességemnek elmondani. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! Én Polónyi Géza t. képviselő úrral azokban és azokra nézve, a miket mondott, teljességgel nem értek egyet. Ez a kórdós vitattatott közöttünk többször, ez nem új ; és akkor is, a mikor a képviselő úr ezt — már több ízben •—• felhozta, igyekeztem bebizonyítani, a mit most is igyekezem tenni röviden, hogy nem áll az, a mit olyan mereven odaállított, hogy rnegczáfolhatatlan tények. Épen nem megczáfolhatatlanok és ój)en nem áll az, a mit a t. képviselő úr mond, hogy az 1867 : XII. törvényczikk irott betűje szerint fundamentálisan nincsen meg a királydöntósnek törvényessége hanti föltétel. Nézetein szerint a kérdés teljesen ellenkezőleg áll, még pedig azért, mert nem áll mit t. képviselő úr mond, hogy íme a törvény nincsen megtartva. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Utólag is még, gondolom, akar valamit a képviselő úr mondani. (Derültség johhfelől. Egy hang a szélső haloldalon: Mit mondanak?) Én a képviselő úrnak felelek, tehát legyen szíves engem meghallgatni. Ezt mondják itt és erre én azt mondtam, hogy igazuk van. (Halljuk!) Azt mondja, a t. képviselő úr, hogy hát ime bizottságok meg a kormány határoznak a felett, hogy a két országgyűlés meg tudott-e egyezni, vagy nem, nem pedig a két országgyűlés, pedig a törvény ezt írja elő. Engedelmet kérek, ez nem így áll. Egy kis elcsuszamlás, de azután egészen eltérünk az igazságtól. Ne csuszszunk hát el attól, a, mi a törvényben pozitive meg van állapítva ós oda van állítva
