Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-724

724. országos ülés 1901. június 2(>-án, szerdán. 427 ós akkor nem fogunk tovább botlani, mint a hogy a képviselő úr nézetem szerint az argumentáczióban botlik. A törvény azt mondja, ha a két országgyűlés meg nem tud egyezni. Hát én nem azt mondtam, hogy azért íratott elő ez a feltétel, mert a két bizottság egyike így határozott, u ásika amúgy, hanem azt mondtam : Abból a tényből; — hát ez csak tény, a melyet nem lehet kétségbe vonni, — hogy az osztrák bizottság, a melyhez pedig kiadták véleményadás végett a kérdést, kijelentette, hogy ezidőszerint nem akarja tárgyalni a kérdést, nem akar arról jelentést tenni, mert nincs kilátás arra, hogy a két országgyűlés megegyezzék. Tehát ebből a tényből ós abból a tényből, hogy az osztrák Reichsrathban senki sem akadt, a ki azt mondta volna : Mi mégis akarjuk tárgyalni; hanem egyszerűen abba belenyugodtak, az osztrákReichsrath pedig nem tárgyalhat, mielőtt a bizottság jelentését be nem adja, ebből teljesen félreismerhetetlenül kiviláglik az a bizonyíték, hogy az osztrák Reichsrath nem akar egyezkedni, és így az egyezség létre nem jön. A törvény azt mondja: »Ha a két országgyűlés nem tud egyezkedni.« Hát hol tud a képviselő úr nekem mondani olyan esetet, a hol a két fél nem akar egyezkedni, nem is egyezkedik, hogy akkor mégis meg tudjon egyezni? Hát nem tud megegyezni, mert hozzá, sem fogott ós kompetens bizottság által kijelentette, hogy ez idő szerint egyezkedni nem akar. Ez egyszerű konstatálása annak, hogy egyezkedni nem akar ós nem tud és a törvény feltótele beállott. Azt mondja a képviselő úr, hogy ez kijátszása a törvénynek és ex-lex állapot áll be. És ezt két argumentummal akarja megmotiválni. Nézetem szerint nem helyt álló sem az egyik, sem a másik argumentuma a képviselő úrnak. Az egyik argumentum az, hogy azt mondja a képviselő úr. hogy azért is törvénytelen lesz a döntés, mert ő Felségének az országgyűlés által előterjesztett adatok alapján kell dönteni. A képviselő úr előbb azt vetette nekem szememre, hogy ki akarom a törvényt játszani. Nem akarom, nem is fogom; de nem is engedek a törvénybe valamit beleolvasni; a t. képviselő úr pedig beleolvas valamit, a mi a törvényben nincs. Mert a képviselő úr azt mondja, hogy az országgyűlés által előterjesztett adatok alapján kell a királynak dönteni; minthogy pedig az országgyűlés nem terjeszt elő adatokat, nem dönthet. Ha a törvényben ez így volna megírva, a képviselő úrnak igaza volna; de a törvóiryben nem így van megírva. A törvény nem azt mondja, hogy a parlament terjeszti elő az adatokat, hanem azt mondj törvény, hogy a király dönt az előterjesztett adatok alapján és meg is mondja., hogy mik azok az előterjesztett adatok. A törvény azt mondja (olvassa): /;Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni : mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni: akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, ő Felsége fogja eldönteni.':Tehát azon adatok alapján, a melyek elő vannak terjesztve, a méhnek a. quótabizottság előtt feküdtek, a melyek a quótabizottság munkálataival egjuitt a két országgyűlésnek elő vannak terjesztve. Itt arról, hogy az adatokat a két országgyűlésnek elő kell terjeszteni, nincs szó, nem is lehet, megmondom, hogy miért. Azért, mert a parlamentáris fogalmak szerint, és a dívó gyakorlat szerint — az egész világon így van, nálunk is, kivéve, a mikor deputáczióval, üdvözléssel, vagy akármifélével járul az országgyűlés a, király szine elé — az országgyűlés nem érintkezik a királyival más úton ilyen hivatalos ügyekben, mint a felelős minisztérium útján, valamint hogy a parlamentáris fogalmak szerint a király, a korona a minisztérium útján érintkezik az országgyűléssel. A. törvény tehát nem is érthette azt, hogy az országgyűlés direkte küld ő Felségének adatokat, hanem ő Felsége dönt az előterjesztett adatok alapján. Mik ezek az adatok ? Azok. a melyek itt feküdtek, ós a - melyeket a két minisztérium ő Felsége elé terjeszt. A képviselő úrnak ez a kifogása tehát, hogy a törvénynek ezen feltótele nem teljesült, bocsána.tot kérek, napnál világosabban nem áll. A mi a képviselő úrnak másik állítását illeti, hogy tudniillik azért sem törvényes a döntés, mert a elöntés akkor végérvényes, hogyha az országgyűlés a felett nyilatkozott és azt tudomásul vette, — bocsánatot kérek, — erről a mi törvényeink abszolúte semmit sem tudnak. A király döntése végérvényes a törvény 21. §-a alapján, a mely azt mondja: ő Felsége fogja a kérdést eldönteni. Már bocsánatot kérek, ha valaki egy kérdést eldönt, ha annak joga van eldönteni, akkor az semmiféle más föltételhez, semmiféle konzekutiv eljáráshoz kötve nincsen, mert akkor nem döntheti el, akkor a törvény mást mondott volna. A törvénynek világos, helyes, a magyar grammatika ós a törvényterminológia alapján való felfogása szerint nem jelent egyebet. . . 5á-