Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-722

368 722. országos ülés 190Í. június 22-én, szombaton. tudniillik a gabona Debreczenből megy Budapestre, itt felőröltetik, és onnan vitetik a liszt ki Prágába; vagy hogjdia vesszük azt, hogy a debreczeni liszt direkt vitetik ki Prágába, ós- a harmadik eset az, ha veszszük a rozsot, Debreczentől Gödingig direkte ós a lisztet Gödingtől Prágába szállítva. Ezen három tételt vegyük fel, s akkor a következő eredményre jutunk: a budapesti őrléssel szemben a gödingi hátrányban van öt fillérrel, a debreczeni őrléssel szemben pedig 22 fillérrel; ha pedig azt tesszük fel, hogy a gabona Temesvárról megy Budapestre, itt megőröltetik, és mint liszt Budapestről megy Prágába, vagy ha veszszük azt, hogy a temesvári liszt direkte megy Prágába, vagy azt, hogy a gabona Temesvárról Gödingbe megy és onnan Prágába megy a liszt, azon esetben a következő differencziát találjuk: a gödingi őrlés hátránya a budapesti őrléssel szemben 29 fillér, a temesvári őrléssel szemben 25 fillér. Méltóztatnak látni, hogy a mint be tudjuk vinni a forgalmat abba az xítirányba, a mely tarifális rendszerünknél fogva előnynyel bir, igen természetes, hogy meg tudjuk teremteni az előnyt ezeknek a forgalmi czikkeknek is. (Mozgás a a bal- és szélső baloldalon.) Nem akarom a t. házat további összehasonlításokkal untatni; de ínég egy-két adatot felemlítek, hogy meggyőzzem a t. házat arról, hog\^ ínég ebben a relaczióban sem vagyunk olya-n fegyvertelenek ós versenyképtelenek, a mint azt a t. képviselő úr feltünteti. Vegyük például a prágai malmokkal szemben lévő helyzetet. H a eh budapesti őrlést veszszük, a Debreczentől Budapestre vitt gabona itt felőröltetik és vitetik ki Aussig irányában ; továbbá, ha veszszük Debreczentől a lisztet direkte Aussigig és veszszük a prágai őrlést, akkor úgy fogjuk találni, hogy a budapesti malmok előnj^e Prágával szemben egy fillér és a debreczenivel szemben 18 fillér. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ha a budapesti őrlést veszszük, Temesvártól Budapestig, és a lisztet veszszük Budapesttől Aussigig, vagy ha Temesvártól direkt számítva veszszük a lisztet, ebben az esetben úgy találjuk, hogy a prágai őrlés hátránya a budapestivel szemben 22 fillér, a temesvárival szemben 18 fillér. Látjuk, hogy nem kell egyebet csinálni, mint Aussig felé irányítani a forgalmat és akkor megvan a versenyképesség. Elismerem, hogy vannak nagy differeneziák is; helyesen mondta a t. képviselő úr, a differeneziák néha 2, 17, 32, sőt van ily eset, hogy 67, sőt 90 fillér. Polónyi Géza: Korona! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ha átszámítjuk vaggonra, akkor korona, mert akkor 10.000 kilogrammról beszólünk, ón csak métermázsáról beszéltem. Egyre megy, a számítás ugyanaz. Elismerem, hogy vannak ily esetek, de ez egészben véve nem oly veszedelem, mint a t. képviselő úr feltüntette, mert nem áll, hogy a termelőre nézve ez a dolog hátrányos. Mert mit csinál, ha ily módon bejön vásárolni akár a prágai, akár a reichenbergi, akár a gödingi malom? Az csak konkurrál ós a konkurrenczia az árakat javítja. Polónyi Géza: De kivel konkurrál ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Kivel? Elismerem, a budapesti malmokkal. De a budapesti malmoknak ezen egy hátránynyal szemben nyújtunk egyéb kedvezményeket, versenyképességüket fentartjuk, góczpontot képeznek, Fiume felé roppant előnyöket élveznek, hitelképesség, pénzbőség tekintetében előnyben vannak a vidékkel szemben. Ke méltóztassék azt mondani, hogy ily módon a vidék számára a konkurrencziát — nem mondom, hogy mesterségesen — lehetővé teszszük. Ezt a kombinácziót nem csináljuk : ez a tarifának — mondjuk a t. képviselő úr izlóse szerint beszélve — egyik hátrányát képezi; de minden rendszernek vannak árixyoldalai, és ha ilyen minimális hatásuk van, nem ítélhető el maga a rendszer. így áll a dolog erre az ügyre nézve. De miután elismertem, hogy itt vannak oly kiszögellő anomáliák, a melyeken, ha a rendszer megváltoztatása nélkül — erre kell törekedni, — segíteni, vagy legalább enyhíteni lehet, készségesen kijelentem, hogy már is intézkedtem, tanulmány tárgyává teszem a dolgot és a mennyire lehet —• még egyszer hangsúlyozom, a rendszer változtatása nélkül -«- segíteni fogok. Magát a tarifális rendszert, ha megbontjuk, az visszahatással lenne egész közgazdasági forgalmunkra ós hátrányos az ország minden többi vidékére nézve, a mit pedig egy érdeknek fel nem áldozhatok. Iparkodni fogok tehát ezen a téren eljárni, nem is úgy, a mint a t. képviselő úr mondta, de van ennek módja és meg fogja látni a t. képviselő úr, tudniillik ha eredményre jutok, — ebben a tekintetben való intézkedésemet, ós kérem majd annak jóakaratú megbirálását. Még csak két megjegyzést teszek a t. képviselő úr felszólalására. Egyik az, hogy nem mondta ugyan világosan, mert én legalább nem vettem ki szavaiból, de okoskodásából talán az következik, hogy a gödingi és reichenbergi rozs- és árpaszállítás tekintetében beállott előny azoknak az intézkedéseknek lenne az eredménye, a miket ón tettem.