Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-722
?áä. Országos ülés 1901. j unins 22-én, szombaton. 3G7 ós nyugtasson meg legalább az iránt, hogy sürgősen intézkedni fog, hogy a fővárosi malomipar ne jöjjön hátrányosabb helyzetbe az osztrák malmokkal szemben ós hogy a termelők érdekei is jobban védessenek meg az osztrák malomiparral szemben. Én jó reménységgel várom a t. miniszter úr válaszát, attól teszem függővé további magamtartását, vájjon a t. miniszter úr hajlandó-e ezen a dolgon segíteni. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Miután a t. képviselő úr azon számításokat, melyekre interpelláczióját alapította, tegnap szives volt velem közölni ós azokat más forrásból is megkaptam; miután ez a főváros egyik bizottságában tárgyaltatott és így tájékozva vagyok a dolog felől, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy válaszomat azonnal meg is adjam. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt azonban ezt tenném, fel kell említenem, hogy a t. képviselő úr téved abban, ha azt hiszi, hogy nálunk az árúforgalomra nézve az úgynevezett staffeltarif nincsen életbeléptetve. A magyar államvasút tarifapolitikája az árúforgalomra nézve egészen erre a rendszerre van alapítva, és ez nem új keletű, de 1891. óta van érvényben. Ezen rendszernek a következménye természetesen az, hogy a távolságok rendkívüli előnynyel birnak, de ez hazánk forgalmi természetéből folyik és annak javára is válik. Azt azonban egy tarifarendszernél nem lehet kikerülni, hogy csakis belföldiek vegyék annak hasznát, hanem némely pontokon azt idegenek is élvezik, és ez a rendszernek természetes folyománya. Az a pont, az a szöglet, a melyet Polónyi Géza képviselő úr interpellácziója tárgyává tett, összes vasúthálózatunkból csakugyan ebbe a kategóriába esik. Az államvasút rendkívül kedvező és előnyös helyi díjszabása a távolságok szerint folytonosan csökkenő díjtóteleket alkalmazván, ott azon a ponton, a hol Göding van. legtovább, tudniillik egész Holitschig teljes mértékben alkalmazva van. Mi történik tehát? Az, hogy az a gödingi malom élvezi ennek a rendszernek természetes előnyét, miután legközelebb jut ezen az úton nyersterményeinek a beszerzéséhez. Ezen a rendszeren változtatni — nem beszélek palliativ eszközökről, azokra majd utóbb térek rá •— hanem mondom, ezen változtatni, ha a változtatást rendszer szerint akarnók megejteni, csak úgy lenne lehetséges, — ha, a mint bécsi irányban díjkópző metszőponttá tettük Budapestet, úgy ezen relacziókban más díjkópző metszőpontot állítunk fel, vagy pedig kiterjesztjük ebben az irányban is Budapestnek díjképző metszőpont természetét. De mi lenne ennek az eredménye? Az, hogy a Budapest háta mögött lévő egész országnak tarifája, ennek következtében drágulna és ezen terület i r ersenyképessége csökkene. Ez tehát nem képezheti a helyes megoldási módot. Még a bécsi relaczióban is csak azért lehetett, de azért kellett is Budapestet ilyen díjkópző metszőponttá tenni, mert egyúttal vizi versenynyel is van dolgunk. Ennek következtében tehát a rendszerben ezen az anomálián, mert elismerem, a számok teljesen helyesek, a melyeket a t. képviselő úr felhozott, ilyen módon segíteni nem lehet. De viszont aztán konstatálnom kell azt, hogy a t. képviselő úr, nem mondom, hogy mesterségesen, mert hisz miután egy panaszon és sérelmem akar segíteni, a dolog természete szerint úgy kellett, hogy feltüntesse a dolgot, azonban objektíve felfogva, mégis speczialiter oly adatokat keresett ki, — de hát nem is kereshetett ki mást, miután erről a malomüzletről volt szó, tudniillik a rozslisztüzletről és az árpagyöngyről — a melyek szerint igaza van, hog,y történetesen az a malom így fekszik és ezek a malmok is úgy vannak elhelyezve, a melyeket felemlített. De hogy állunk a vasúti távolsággal e tekintetben a budapesti relaczióval szemben? Mert ez dönt. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy Nyíregyházától Gödingig a távolság a budapesti relaczióval szemben kisebb 49 kilométerrel: Debreczentől Jägerndorfig a távolság a budapesti irány hátrányára 150 kilométer ; Nyíregyháza— Jägerndorf távolsága a. budapesti relaczió hátrányára 249 kilométer különbséget mutat fel. Méltóztassanak nekem oly tarifális rendszert mondani, a mely ezeket a differencziákat nemcsak elenyészti észrevétlenül, teher és nagy áldozat nélkül, de megfordítva., még tovább megy, és azon relacziókkal szemben a budapesti relacziót e tekintetben is előnyben részesítheti. Azt hiszem, ez vagy csak roppant pónzáldozatokkal történhetik, vagy pedig igen veszedelmes tarifális kombinácziókkal, a melyeknek árát az ország többi részei adnák meg. (Igaz! Úgy van! a jobb- és szélső baloldalon.) Ebbe tehát én bele nem megyek. De menjünk tovább. Nem is áll épen olyan sötéten az a dolog, t. képviselő úr, még abban a relaczióban sem, a mint azt a t. képviselő úr előadta, mert vannak épen Gödingre, valamint vannak Prágára nézve is oly kombinácziók. a melyek a budapesti iránynak előnyt nyújtanak. Például hasonlítsuk össze (Halljuk! Halljuk!) a budapesti, debreezeni ós gödingi őrlést a következő módon: a budapesti őrlés, ha
