Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-721
721. országos ülés 1901. junius 21-én, pénteken. 325 az egész szakasznak és a szakaszban a pol- . gárok számára tervezett jogkiterjesztésnek, ha ez áll, akkor az eláríthatatlan akadály megszűntét kell kiindulási alapúi vennünk a határidő megszabásánál. Vagyis az elháríthatatlan akadály miatt meg nem jelenhető, vagy jogorvoslatot benyújtani nem képes fél számára nem a terminustól kell számítani a 15 napot, a melyet elmulasztott, hanem onnantól kezdve kell számítani, a mikor az akadály megszűnt. Nem nóvum ez, t. miniszterelnök úr, a mit mondok; ne méltóztassék ezen csodálkozni. Az igazságszolgáltatásban ez így is van. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ha én elháríthatatlan akadály miatt valamit be nem adhatok 30 napig, és ezalatt letelt a felebbezósi határidőül számított 15 nap, akkor az elháríthatatlan akadályomat nem is vették figyelembe, pedig a törvényjavaslatnak az a czélja, hogy annak, a ki tényleg akadályozva volt, mód nyújtassák az akadály elhárítása után, hogy a maga igazát kereshesse. Tisztelettel kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék a következő módosításomat elfogadni : >>A 9. §. első bekezdésében ezen szó után: »nem terjeszthette,« tétessék ez: »vagy a hatóság idézésére meg nem jelenhetett.* A második bekezdésbe pedig ezen szó után: •>>leteltétől* tétessék: »illetve az elháríthatatlan akadály megszűntének napjától.« Az államtitkár úr, úgy látom, előre is tiltakozik ez ellen. Már pedig, ha ez el nem fogadtatik, akkor az egész igazolási jogorvoslat pictus masoulus, a mely nem felel meg annak a czélnak, hogy az elháríthatatlan akadály által gátolt fél in integrnm restituálhassa igazát, a melyet tőle elvettek. Ajánlom módosításom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: TV ház! Barta Ödön képviselő úr a beadott módosításban kettőt kér. Az elsőben azt mondja, hogy nemcsak akkor élhessen valaki igazolási kórelemmel, ha felfolyamodását, vagy felebbezését elő nem terjeszthette, hanem igazolási kérelemnek hely adassék akkor is, ha az illető fel a hatóság idézésére meg nem jelenhetett. Ezt az első módosítást méltányosnak és olyannak tartom, a mely nem akasztja meg a dolgokat, és azért hajlandó vagyok elfogadni. A törvénynek csakugyan az a czélja. hogy az igazolási kérelemnek akkor legyen helye, ha az illető elháríthatlan akadály miatt oly helyzetben volt, hogy nem élhetett felebbezóssel, vagy felülvizsgálati kérelemmel. A ki nem terjeszthette elő felfolyamodását el. háríthatlan akadály miatt, az épolv helyzetben van, mint az, a ki betegség, vagy más ok miatt meg nem jelenhetett. Ennek figyelembe vétele móltányos, ebből nem lesz baj_, ez a védelem kitágítása és azért ezt az első módosítást elfogadom. A mi a másodikat illeti, azt nem fogadhatom el, mert ha az elháríthatlan akadály leteltétől számítjuk az időt, oly hosszúra nyújtaná ez el az eljárást, hogy ebben veszélyt látnék arra nézve, hogy a közigazgatás a maga gyors ós természetes lefolyását megtartsa. Mert az egy nagyon tág kifejezés, hogy »leteltével*. Hát mikor telt el? Ez nagyon relatív; az egyik azt mondja eltelt, a másik azt mondja nem, ez boiryolítja ós lassítja az eljárást, s azért a magam részéről ezt nem tudnám elfogadni. Kérem a t. házat, hogy ezt a módosítást méltóztassék mellőzni ; de az első bekezdéshez tett módosításhoz a magam részéről hozzájárulok. Elnök: Kiván-e valaki még a szakaszhoz szólani? Ha nem, úgy a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A szakaszra nézve Barta Ödön képviselő adott be két módosítást. A módosítások, mielőtt a kérdést felteszem, fél fognak olvastatni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa a módosításokat). Elnök: Fel fogom most már tenni a kérdést a 9. §-nak első bekezdésére, hogy elfogadja-e a ház az eredeti szöveget, szemben Barta Ödön képviselő módosításával ? (Nem!) így kimondom, hogy a ház az első bekezdést Barta Ödön képviselő úr módosításával fogadta el. Felteszem a kérdést a második bekez- dósre nézve, és kérdem, elfogadni kívánja-e a ház a második bekezdést eredeti szövegében, szemben Barta Ödön képviselő úr módosításával? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a második bekezdést eredeti szövegében fogadta el ós így mellőzte Barta Ödön módosítását. A harmadik ós negyedik bekezdések megnem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 10. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa a io L §-t). Buzáth.. Ferencz jegyző: Barta Ödön ! Barta Ödön: T. képviselőház! Az újrafelvételi kórelem lényegileg nem, de formailag új intézmény lesz a közigazgatási eljárás-