Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-721

326 721. országos ülés 1901. junios 21-én, pénteken. ban. Lényegileg azért nem új, mert meg volt bizonyos más alakzatokban az, hogyha valaki újabb helyzetet látott az illető ügyben, mely reá nézve akár terhelőleg, akár kedvezőleg elintéztetett, vihette új elintézés elé. Mint institutiv intézmény igenis új, tehát tartal­maz lényeges szervezeti és perrendszerű újí­tásokat is és nem csupán egyszerűsítésről van itt szó. De nem kifogásolom ezt azért, mert itt a jogok kiterjesztéséről van szó; ezt kon­ezedálom. De ha kiterjesztésről van szó, akkor annak olyan módon kell történni, hogy iga­zán ne essék kifogás alá az az orvosság, a melyet a. betegnek adunk. Ebben az alakban nem járulhatnék hozzá ahhoz az intézményhez, a melyet az újra­felvétel alakjában behoznak, mert ahhoz, hogy az újrafelvételi ne az elsőfokú hatóságnál kelljen kérelmezni, hanem esetleg egy felsőbb fokú, vagy a legfelsőbb fokú hatóságnál és olyan .módozatokkal, a melyek az elsőfokú hatóság hatáskörét megszoríthassák — a mint ez a, 10. §-ban kontemplálva van —• a ma­gam részéről megnyugvással nem járulhatnék hozzá. Mert ez egy teljesen ismeretlen és semmiféle jogrendszerbe be nem illesztett forma., a mely sérti az alsófokú hatóságokat és a. mely megint összekuszálja azokat & for­mákat, a melyek szerint a jogkereső félnek el kell járnia, mihelyt azt mondjuk neki, hogyha újrafel vétellel akarsz élni, a járás­bíróságnál másként kell eljárnod, a közigaz­gatásnál, a mely szintén más jogokat érintő dolgokban jár el, ismét másképen kell el­járnod. Mit akar a javaslat azzal, hogy azon fórumnál kell benyújtani az újrafelvételi ké­relmet, n. mely a főügyben a jogerős vég­határozatot hozta? Méltóztassanakmegengedni, hogy megint összehasonlítást tegj^ek. A kúria ítéletét egy elsőfokú törvényszók revideálja újrafelvétel alapján. A kúria nem félti a maga tekintélyét a közigazgatási eljárásban, pedig féltik a második fórum határozatát az első fórumtól. Hiszen ha ugyanaz a bizonyítási anyag fekszik azon fórum előtt, mely az újra­felvétel kérdésében határozni hivatva van, akkor az újrafelvételnek a principio nincs helye. Itt arról van szó, hogy az alsófokú hatóságban a felsőfokú nem bízik, és ezt itt maga a törvényhozás fejezi ki azzal, hogy nem adja meg a jogot az alsó foknak, hogy az eléje terjesztett bizonyítékokból megítél­hesse, hogy új bizonyitékok-e ezek és alkal­masak-e arra., hogy azok alapján a fél az újrafelvételnek jogát igénybe vehesse. Az újra­felvételi eljárás megindítása . . . (Hosszantartó mj. Halljuk! Halljuk!) Kérem, nem lehet ilyen zajban beszélni. (Halljuk! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek: ne tessék hango­san társalogni! Barta Ödön: Mi annyira loyalisok vagyunk a t. túloldallal szemben, hogy a határozat­képesség kérdését sem vetjük fel. Nagyon kérem t. képviselőtársaimat és a t. túloldalt, legyenek annyi méltáirylássál velem szemben, hogy mikor egy ilyen súlyos feladatot teljesí­tek, — nem szívesen, de kötelességből teszem, mert meg vagyok bízva — hogy akkor legalább tegyék lehetővé, hogy elmondhassam kifogá­saimat. (Halljuk! Halljuk! Helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: Általános rossz szokás, hogy beszélnek ott is, itt is! Barta Ödön: Én nem diffikultálom a szo­kást, szivesebben veszem, ha a t. képviselő urak kimennek, mintha Itt benn zavarnak. Széll Kálmán miniszterelnök: Én iga­zat adok a képviselő úrnak! Barta Ödön: Az újra felvétel megindí­tása két stádiumot létesít. Beadja valaki az újrafelvételi kérvényt, és maga az illető fórum, a melynél a kérvény beadatott, — az én állás­pontom szerint az első fórum, — azt latjai, hogy itt nyomatékos, új bizonyítékok vannak, és azt látja, hogy itt az újrafelvételnek nyo­matékos okok alapján helye van, ós valószínű­leg az az eredménye lesz, hogy meg kell vál­toztatni a határozatot. Ennek daczára azt látom a javaslatban az utolsóelőtti bekezdés­ben, hogy azt mondja: »Az újra felvételi eljárás megindítása a főeljárás folyamán hozott jogerős határozat­végrehajtását akadályozza.« Méltóztassék összehasonlítani ezt a merev álláspontot az eddig letárgyalt szakaszokban elfoglalt állásponttal, a melyben az a kifeje­zés használtatik: »rendszerint nem akadá­lyozza* és meg is mondja, hogy méltánylást érdemlő esetekben mi történik. Ez pedig apo­dikticze kizárja az újrafelvétel esetén a végre­hajtás felfüggesztését. Disztingválni kell a két stádium között. Ha az xijraf el vétel megindí­tása után az újrafelvétel megengedése evidens a biró előtt, ha látja, hogy tényleg új bizo­nyítékok vannak, hogy az a fél nemcsak kö­tekedik, akkor épúgy, mint az igazságszol­gáltatásban, itt is meg kell engedni a lehető­séget, hogy a felfüggesztés iránt intézkedjék. Méltóztassék megnézni a büntető perrendtar­tást, — pedig az fontos dolgokról rendelke­zik, —• ott is megvan az első foknak az a joga, hogy, ha az újrafelvétel megengedhető­sóge evidens a biró előtt, akkor a végrehaj­tást felfüggesztheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom