Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-721
316 721. országos ülés 1901. jnnius 21-én, pénteken. szabályoknak megállapításáról ki fog nyomatni, szótosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttatik: Áttérünk napirend szerint a közigazdasági eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1061) részletes tárgyalásának folytatására. Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. §-át). Buzáth Ferencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A 4. §. ellen, a nélkül, hogy most a felebbezési rendszerrel bővebben foglalkoznám, csak az a tiszteletteljes megjegyzésem van, hogy abban oly kifejezés használtatik, a melyet eddig maguk a közigazgatási forumok felváltva különbözőkópen értelmeztek. Ez a törvény pedig, a mely arra van hivatva, hogy a, közigazgatásból félreértéseket küszöböljön ki, épen nem alkalmas kifejezéssel megint meghagyja a félreértést, azt mondván, hogy csak »érdekeltek«. részéről van herye felebbezésnek. (Mozgás. Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hogy mily félreértésekre adott ez alkalmat, annak illusztrálására csak arra hivatkozom, hogy akárhányszor megtörtént, hogy egy törvényhatósági közgyűlés egy községi képviselőtestületnek határozatát megváltoztatta; ezen határozat ellen a törvényhatóság valamely tagja, mondjuk a kisebbség valamely tagja, felebbezéssel élt a közérdek szempontjából, de mindenesetre nem önös érdekekből, és ezen felebbezésnek felsőbb hefyen helyt adtak. Más esetben megtörtént, (Nagy mozgás és zaj jobbfelöl.) — kérem, nem tudok »verseny tárgyalást* rendezni, — (Elnök csenget.) hogy a kormányhoz intézett ilyen felebbezést azzal utasítottak vissza, hogy az illető nem tagja és nem adófizetője azon községnek, a melynek ügyéről szó van. Ez a kifejezés tehát, hogy az »érdekeltek«, külön határozott körülírás nélkül, csak zavarra ad alkalmat és alkalmat fog adni egy későbbi szakaszban foglalt azon rendelkezés önkényes alkalmazására, hogy a nem jogosult fél részéről beadott felebbezést az illető fórum maga visszautasítja, a mi végeredményében csak útját állta az igazságkeresés lehetőségének. Tisztelettel kérem tehát a miniszterelnök urat, mint belügyminisztert, méltóztassék a belügyminisztériumban szerzett tapasztalatok figyelembe vételével ezen szakasz módosításáról gondoskodni. Ehhez módosítást nem nyújtok be azért, mert az ^érdekeltek* körülírása hosszabb és bővebb magyarázatot igényelne és megengedem, hogy latitüd-ök is vannak itt. De legalább odáig el kell menni, hogy a határozat hozatalában részt vett törvényhatósági, vagy községi képviseleti tagok a felebbezést az ilyen községi ügyekben mindig benyújthassák. Ajánlom ezen aggodalmaimat, illetve megjegyzéseimet a miniszterelnök úr szives figyelmébe. (Helyeslés a szélső baloldalon). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, A miniszterelnök úr kivan szólani! Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy miután magának a t. képviselő úrnak kijelentése szerint is nehéz az >>órdekelt« fogalomnak részletesebb és helyesebb definiczióját megállapítani, — ő maga se tudja ezt, és ő maga sem proponálta, — maradjunk meg e mellett a kifejezés mellett, a melyet az élet ismer, és a mely az életben teljesen helyes értelmezést kell hogy kapjon, mert más alkalmasabb kifejezéssel valóban nem tudnám megállapítani ezt a fogalmat, vagyis azt, hogy ki leg}'en érdekelt. Enumerálni, taxatíve felsorolni ezeket nagyon nehéz, mert talán kihagynék olyanokat, a kiknek a jogot megfogjuk adni. vagy pedig kiterjeszteném oly messzire a fogalom körét, a meddig menni nem akarnék. Miről van szó? Arról, hogy felülvizsgálati joggal ki élhessen. Hát az érdekelt. Ki az érdekelt? A fél, a ki a közigazgatási eljárásban szerepel. Ha a községről van szó, úgy a község is fél, a község is ópúgy érdekelt, mint a magánember. Mindenki, a ki a véghatározatban illetve van, azzal sújtátik, vagy annak hatálya alól felebbezéssel, újból való vizsgálat útján, az ügy revíziója által, az ügyön ós a határozat sérelmes voltán segíteni akar. Azt hiszem, hogy ezt a fogalmat eléggé fedi az »órdekelt«. kifejezés. Mindenki tudja, hogy a- közigazgatási eljárásnál egy határozat által ki van illetve: mindenki, a kire az a határozat alkalmaztatik. És így nem gondolom, hogy az az aggály alapos, hogy ki lenne zárva esetleg a község valamely fegyelmi ügyben. Nincsen kizárva, mert hiszen ő van érdekelve ebben a dologban. így is magyaráztuk mindig. Nem tudnék semmit e kifejezés helyett tenni. Más törvények is ismerik ezen kifejezést; arra kérem tehát a képviselőházat, hogy jobbnak hiányában, miután a czélban, az egész kórdós lényegében nem térünk el egymástól, egyetértünk, ezen magyarázat mellett méltóztassék talán elfogadni a szakaszt. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kérdés az, hogy elfogadja-e a ház a szakaszt az eredeti szövegben: igen, vagy nem? (Igen!)
