Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-721

721. országos ülés 1901. június 21-én, pénteken. 317 A szakasz elfogadtatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5—7. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a törvényjavaslat 8. §-át). '••'• Buzáth Ferencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! Ebben a szakaszban szabályozva van a határozat végrehajthatósága, még pedig nem egyenlő mértékkel. Azt mondja a 8. §., hogy a felülvizsgálati kérelem és a, felfolyamodás a határozat végrehajtását rendszerint nem akadályozza, vagyis két egybehangzó határozat végrehajtható ; a felülvizsgálat rendesen két egybehangzó határozat ellen kéretik. A második bekezdés a »méltánylást érdemlő«, de különben meg nem jelölt esetekről beszól. Ez ismét olyan elasztikus kifejezés, a melynek meghatározása a törvény keretén kivűl a végrehajtó, az igazságszolgáltató közegek esztimácziójára, belátására ós jóindulatára van bízva, A felebbvitel korlátozásában, a felebbezósi jog gyakorlása körül ilyen esztimáoziónális kérdéseket engedélyezni, azt hiszem nem helyes. Ha rendszert akarunk, annak a rendszernek strikte körülirt rendszernek kell lenni. Van azonban egy másik ellenmondás is a, javaslatban. A mi tudniillik megengedi, hogy fontos közérdekből, vagy közveszély, vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása czéljából az elsőfokú határozat is azonnal végrehajthatónak mondassák ki: viszont nem mondja ki, hogy a felülvizsgálattal megtámadott másodfokú határozat azon esetben, ha annak végrehajtása az érdekelt félnek, mondjuk szenvedő félnek helyrehozhatlan kárt okozna, végre nem hajtható. Már azután, hogy az ilyet méltánylást érdemlő esetnek fogja-e tekinteni a hatóság, vagy nem : ily eshetőségnek kitenni valamely fontos kérdést nem szabad. Példákkal legjobban meg lehet világítani aggodalmam alaposságát. Mondjuk, két egybehangzó Ítélettel elrendeltetik, egy háznak a lebontása, amint tudok rá esetet, mondjuk közegészsógi, közbiztonsági, vagy tűzbiztonsági szempontból. Az illető fél felülvizsgálati kérelmet adott be, azt mondván, hogy a határozat sérti a törvényt, vagy az eljárás során történtek oh

T sérelmek, a melyek miatt megsemmisítendő lesz a határozat. A hatóság azért mégis minden felelősség nélkül, nem látván méltánylást érdemlő esetet, végrehajtja a határozatot. Azzal, hogy az van mondva, hogy ezért felelős, nincs segítve a bajon, mert az a törvényben körülírva nincsen ós a mi fegyelmi szabályainkban sincsen körülírva. Mert mihelyt az illető hatóság belátására van bízva a méltánylást érdemlő esetek tekintetbevétele: minden felelősségtől való aggodalom nélkül végrehajthatja, a határozatot; mert a törvény őt fedi. A míg tehát gondoskodva van arról, hogy az elsőfokú határozat, mely felebbezés tárgyát képezheti, ha annak elmulasztásából helyrehozhatlan kár származnék, azonnal végrehajtható légyen; addig a másodfokú határozat végrehajtásának felfüggesztése nincsen biztosítva azon esetben sem, a mikor a fél világosan bizonyítja, hogy neki helyrehozhatlan kárt okozhatna a határozatnak végrehajtása. Ebben van a második aggodalom. A közigazgatási bizottság jelentésében némileg ugyan el van oszlatva ez a perrendszerü ellenmondás, a mely a második bekezdésben foglaltatik, hogy akár az első, akár a felebbviteli hatóság mondhatja ki a, végrehajtás felfüggesztését. Ebből ugyanis az következik, hogy úgy az elsőfokú, mint a másodfokú hatóságnál is benyújthatja a felebbezósi kérelmét, hogy a végrehajtás felfüggesztessók, hogy tehát válogathat a fél a két hatóság közt. A közigazgatási bizottság jelentése azt mondja ugyanis, hogy majd rendeletben kimondandó lesz, hogy ez a. kérelem az első fokú hatóságnál adandó be. Ha ez így van, akkor nem mondhatni, hogy akár az első fokú. akár a felebbviteli hatóság felfüggesztheti a határozat végrehajtását. Ha a végrehajtási rendelet tényleg úgy fog szólni, hogy az első fokú hatóságnál kell benyújtani a felfüggesztés iránti kérelmet: hogyan jut abba a helyzetbe a felebbviteli hatóság, hogy ő mondja ki a felfüggesztést? Úgy látom, tollban maradt az az intézkedés, hogy az első fokú hatóságnak a felfüggesztés iránti kérelem fölött hozott határozata ellenében, minthogy ez döntő végzés, felfolyamodásnak van helye. Ha ez így van, akkor ezt a szakaszt megfelelően át kell dolgozni, vagyis hogy méltánylást érdemlő esetekben is, melyek helyrehozhablan kárt okozhatnának, a végrehajtást az első fokú hatóság feltétlenül felfüggesztheti, s a kérelem az első fokú hatóságnál terjesztendő elő, s ennek határozata ellen a másodfokú hatósághoz íélforvamodásnak van helye. Osak így van ennek értelme és csak így képez ez korrektivumot. Azt hiszem, hogy a t. miniszterelnök úr, a ki ezen javaslat javítására törekedik, be fogja látni, hogy ez a szakasz ily szerkezetben nem maradhat és hogy annak módosítása szükséges. Én nem nyújtok be módosítást, mert nem akarom abba a helyzetbe juttatni a t. miniszterelnök urat, hogy az ón módosításomat az ő javaslatával szemben kelljen szavazásra bocsátani. De kérem a t. miniszterelnök urat, méltóztassék indokolt aggodalmamat eloszlatni, s a czélból megfelelő