Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-720

720. országos ülés 1901. június 20-án, csütörtökön. 309 rendszerén, azoknak pozitív intézkedésein eligazodni. T. képviselőház! Ha most ezen nagy jogterületen revizionális jogorvoslat alakjában nemcsak egy felébbviteli jogorvoslat statuáltatik, de a jövőre ezen jogorvoslat természetével járólag a törvények magyarázati joga tisztán a politikai hatalom, tisztán a minisztérium hatáskörébe tartozik, ez az egész közigazgatás területén, de főleg •— a mi engem főleg és különösen érdekel — a személyes szabadságot is érintő rendőri bíráskodás területén tisztán az önkényuralomnak, a rendőri államnak bevezető institucziója. (Úgy van! a szélső haloldalon.) De ha már egy revizionális jogorvoslat nyújtatik, akkor nem értem azt, hogy speczialiter Magyarországon miért szorítkozik a revizionális jog tisztán törvénysértő ós tisztán törvénybe ütköző határozatok revíziójának jogára, értem alatta nem a hatáskört, hanem a helyi illetőséget. Mert itt nem azt mondja a törvény, hogyha annak a fórumnak, a mely a határozatot meghozta, hatásköre nem állott fenn, hanem tisztán az illetékességet, a lokális illetőség kérdését vonja bele a revizionális jogkörbe. Már most, t. képviselőház, speczialiter a kihágásokra nézve, minthogy a 22. §. az eljárást egy még általunk nem ismert kibocsátandó miniszteri rendeletre utalja, a melyről külön akarok szólani, nem értem a czélzatot, a kihágásoknak egész területét tekintve. Mert ne méltóztassék elfelejteni, a jogorvoslati rendszer kérdése, vagyis, hogy korlátolt a felebvitel, a törvénynek ezen rendelkezésével már el van, illetőleg el lesz döntve, a mennyiben a törvény ezen rendelkezése prejudikál a kibocsátandó miniszteri rendeletnek, mivel a rendőri bíráskodást ez a törvényjavaslat rendelkezési körébe vonja. Természetes, hogy az a kibocsátandó miniszteri rendelet, a mely az eljárást szabályozza, a törvényben foglalt jogorvoslat rendszerétől, legalább meggyőződésem és nézetem szerint, nem térhet el. És ha ez így van, t. képviselőház, akkor, habár a törvényben kifejezetten kimondva nincs is, a rendőri bíráskodás területén is két egybehangzó határozat elleni további felebbezós ki lévén zárva, ott is csak revizionális jogorvoslatnak lesz és lehet helye. Ha már most ez, mint a premissza helyes . . . Gulner Gyula államtitkár: Nem helyes ! Polónyi Géza: . . . Hát nem helyes, de akkor legalább meg kell mondanom a törvényben azt, hogy a jogorvoslati rendszerre vonatkozó intézkedés a fórum tekintetében is a rendőri bíráskodásra ' vonatkozólag külön lesz szabályozandó. De ez a törvényből nem következik. Bármikép álljon a dolog, t. képviselőház, én azt a kérdést vetem fel, hogy miután a revizionális jogorvoslat itt, ezen szakaszban megállapíttatik, miért nem lehet a revizionális jogorvoslatnak helye, ha az a határozat, a mely az első fokon meghozatott, nem a törvénybe ütközik, hanem miniszteri rendeletbe, vagy statútumba ütközik. Szóval, ha valamely közigazgatási alsófokú intézkedés azért érvénytelen, és megsemmisítendő, mert az a miniszteri rendelet, a melyre hivatkozik, máskép intézkedik, statútum, a mely alapját képezi, ezen intézkedés tekintetében másként rendelkezik. Szóval, t. képviselőház, ha a szakasz így marad szövegezve, akkor mindazon közigazgatási határozatok tekintetében, a: melyek nem törvóiiybe ütköznek, hanem miniszteri rendeletbe, vagy szabályrendeletbe, ibyen határozatok tekintetében ezen szakasz szerint még revizionális jogorvoslatnak sem lehet helye. T. képviselőház! A felülvizsgálati kérvény itt, mint különleges specziális jogorvoslat van megengedve. Már most, t. ház, ha a felülvizsgálati kérelmet magát, ahhoz kötjük, hogy csak akkor, ha nem volt illetékes, tehát az esetben is, hogy ha hatáskörét túllépte, nincsen felülvizsgálati kérelemnek helye, tehát csak akkor, ha illetékes volt: helytelen törvényhozási intézkedést csinálunk, másodszor meg azt mondjuk ki, a mi tulaj donképen pleonazmus is, hogy a nyilván törvénybe ütköző, vagy a határozat alapjául szolgáló rendeletekbe ütköző eljárás a törvényt sérti. T. képviselőház! A jogorvoslatnak ilyen szűk körre szorítása nem lehet czólja a javaslatnak. Nem hinném, hogy a kormány ki akarja zárni a felülvizsgálati jogorvoslatot az esetben is, ha nem illetékességbe ütközik a határozat. De mondjuk, hogy a hely szerint illetékes fórum hozta meg a határozatot, de például a hatáskörét túlléptem ; hát hogy akkor miért ne legyen joga a félnek felülvizsgálati jogorvoslattal élni, vagy például, ha nem a törvényt sérti, hanem a miniszteri rendeletet vagy szabályrendeletet, a jogorvoslatnak, illetőleg a felülvizsgálatnak miért nem kell ezekre is kiterjeszkednie? Már most, t. képviselőház, ón úgy szoktam a törvénjd kezelni, a hogy az előttem fekszik, ós a hogy azt én elolvasva, képes vagyok, mint jogász megérteni; nem tudom tehát, hogy a t. kormányt mely indokok vezetik akkor, a mikor hatáskör túllépése esetében nem ad felülvizsgálati jogorvoslatot; másodszor, mikor valamely közigazgatási határozat a miniszteri rendeletet — különösen áll ez a törvónypótló