Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

270 719. országos ülés 1901. június 19-én, szerdán. képviselő úr maga ennek a lehetőségét megengedi, miért nem akarja megengedni Légrády Lajos, (Derültség. Felkiáltások: Károly! Elkeresztelés!) Légrády Károly képviselő úrnak, hogy ő ennek a sejtelmének talán erélyesebb formában kifejezést adjon és ezáltal a közügynek igenis nagy

7 hasznára váljék. Mert nem lehet eléggé támadni, megbélyegezni és ostorozni azokat a számos visszaéléseket, a melyeket az inkompatibilis urak mindenütt elkövetnek. Én a t. előadó úr nézetét magamévá teszem. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az előadó úr kivan szólani: B. Feilitzsch Arthur előadó: T. ház! (Zaj. Felkiáltsak: Szavazzunk! Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek a t. háztól, de azt tartom, hogy a mentelmi bizottság daczára annak, hogy Gajári Ödön t. képviselőtársam kijelentette, hogy vádat az ő beszéde nem tartalmazott, mégis bizonyos mértékben gyanú aia vétetett, (Ellenmondás a jobboldalon.) a melyre nézve kötelességem a mentelmi bizottság eljárását megvédeni egyrészt, másrészt rámutatni, hogy a mentelmi bizottságot javaslatának meghozatalánál egyáltalán nem vezette és nem vezeti soha se az, hogy kormánypárti, vagy bármilyféle párthoz tartozó képviselővel áll-e szemben, (Helyeslés.) és hogy az illető képviselő a magánéletben milyen viszonyok közt van. De hogy a mentelmi bizottság ennél az ügynél is a lelkiismeretességnek emberileg elérhető legmagasabb fokáig ment, igazolhatom azzal, hogy az összes tanúvallomás] jegyzőkönyveket, valamint a, bírósághoz és ügyészséghez áttett összes okmányokat áttanulmányozta ós az összehasonlítást a hiteles beszéd szövege, valamint a hírlapokban megjelent szöveg közt megtette. Mert itt van a lényeges különbség, hogy tudniillik a rágalmazás iránti vád nemcsak a hiteles beszéd szövege, lianem egyúttal a hírlapi szöveg alapján lett megindítva. Ott van Gajári Ödön t. képviselőtársamnak tévedése, hogy a, Pesti Hírlapban megjelent inkriminált része a Ítészednek a beterjesztett hiteles szöveggel úgyszólván szó szerint megegyezik. A Magyarországban volt a legerősebb kifejezés, mely úgy reprodukálja az elnöki beszédet, hogy megvádolta a tisztviselőket, a kik összejátszanak a befolyásos bizottsági tagokkal és sápolnak. Miután maga, a mentelmi bizottságönmaga is konstatálta, hogy a hírlapi közlemények ós az eredeti beszéd szövege közt lényeges eltérések vannak, de miután a tanúvallomások a legfényesebben igazolják ós hitelesítik e beszédnek minden szavát, itt egyoldalúságról a megítélésben beszélni nem lehet. A mentelmi bizottság, t. ház. épen arra fektette a fősúlyt és ez képezte javaslatának alapját, hogy tekintette a czélt, a körülményeket, a melyek közt a beszéd elmondatott, és végül legfőbb jogainak megvédését is vélte javaslatával elérhetni, mikor a terrorizálásnak rítját akarta szegni és a szólásszabadság bármiféle korlátozásával szemben kötelességének tartotta a képviselőt védelmébe venni. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Pulszky Ágost: T. ház! Épen az igen tisztelt bizottsági tag úr előadása alapján jutok arra a nálam igen szokatlan konklúzióra, hogy a bizottság jelentésót el nem fogadhatom. (Nagy zaj és derültség a baloldalon.) Épen ebből az előadásból győződtem meg, hogy igenis az igen tisztelt bizottság oly részletek kutatásába bocsátkozott, melyeknek megállapítása a bíróság dolga. Én nem hagjrom magamat preokkupálni sem Légrády Károly úr mellett, sem ellen; hanem konstatálom, hogy teljesen jogosult ós szimpatikus törekvés az, ha valaki a városnál vagy akárhol a visszaélések megszüntetésére törekszik, de e mellett mindenki viselje egyszersmind szavainak ós vádjainak súlyát, mert a vádaskodás a nélkül, hogy az illető annak bizonyítására, illetve szavai súlyának erkölcsi és jogi elvállalására kötelezné ma,gát, egészen üres dolog. Igen helyesen történik ennélfogva, hogy ezen vádak tekintetében bírói eljárás indíttatik és nem látok semmi kárt abból Légrády Károly úrra származni, ha a bíróság előtt annak bebizonyítására szoríttatik, hogy vádjai alaposak-e vagy nem ? Hogy minő viszonylatban mondta el ezeket, arra nézve előttem kétségtelen, hogy ha valaki a Pesti Hírlapnak szerkesztője és ezt az eszközt is felhasználja beszédének és vádjainak terjesztésére, de ezt a körülményt el- ós megtagadja, (Mozgás.) ez nem lehet ok arra, hogy más minőségére apelláljon ós más minőségéből kifolyólag a bíróság elől menekülni akarjon. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én nem látok abból senkire bajt fenforogni, hogyha a bíróság elé utasíttatik bizonyos általa kétségtelenül elmondott szavakért; ón a bíróság részrehajlatlanságában megbízom, s ép ezért nem tartom helyesnek, hogy a bizottság specziális körülményekre utaljon, s ezen specziális körülményeket kiemelje, a vádló meghallgatása nélkül és egyoldalúlag ítéljen, azt mondván, hogy az egy politikai hajsza, a mi nem is lehet már annál fogva, mivel a nyilvánosság előtt történik és mivel kétségtelenül megtörtént tényeken alapszik. Ennek következtében én részemről arra fogok szavazni, hogy az ügy minden további akadályozás nélkül a maga illetékes útján foly-