Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-719
719. országos ülés 1901. visszaadva jelentésünkben. Miután ezen beszéd tartalma iránt kétségek merültek fel, a vizsgálóbíró kihallgatta azon fővárosi bizottsági tagokat, kik az értekezleten részt vettek •—- 12-en vettek részt, — ós közülök nyolczan egybehangzóan azt vallották, hogy a fővárosi bizottsági tagok értekezletén Légrády Károly képviselő úr említett beszédét nem úgy adta elő, mint az a lapokban közzétótetett, hanem úgy, a mint az a bíróság megkeresésében jelenleg előttünk fekszik. így állván a tényállás, nekünk a »Pesti Hirlap« czikkóhez semmi közünk sem volt. Nekünk állást kellett foglalnunk abban az irányban, vájjon az inkriminált njdlatkozatban foglaltatik-e rágalmazás a fővárosi tisztikarral szemben, van-e tényállás, mely a büntetőtörvény értelmében rágalmazás alapjául szolgálhatna? E kérdésben a bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy nincsen, s nincs abban oly állítás, mely a bizottság meggyőződése szerint, az általam nagyon tisztelt fővárosi tisztikarra nézve rágalmazást vagy becsületsértést képezne és a fővárosi tisztikart arra indíthatta volna, hogy ez ügyben Légrády Károly képviselő úr ellen e czímen bűnpert indítson. Igaz, hogy a mentelmi bizottság határozatának alapjául még egy indok is szolgált. Elsősorban magának a beszédnek tartalma, azután az is, hogy Légrády Károly képviselő úr, midőn az idézett beszédet elmondta, közügyeket birált meg. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) -A mentelmi bizottságnak mindig az volt a felfogása, hogy a közügyek megbeszélésénél mindig tágabb tért kell biztosítani, mindig több szabadság nyújtható, mint akkor, ha a megtorolni kórt nyilatkozat magánegyénre vonatkozik. Miután pedig itt tisztán közügyekről volt szó, a beszéd közérdekben mondatott el, ós a nyilatkozatban semmi olyan nem foglaltatik, a mi a fővárosi tisztikar becsületének lealacsonyítására,, megsértésére szolgálhatna, ez volt az oka annak, hogy a mentelmi bizottság ebben az esetben a mentelmi jog felfüggesztését ellenezte, ós ebből az okból ajánlom ón a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés jobb- és balfelöl.) Buzáth Ferencz jegyző : Rátkay László! Rátkay László: Gondolom, t. ház, sem ezt a pártot, sem engem nem érhet az a vád, hogy mi valaha védelmeztünk volna olyan dolgot, a mi nem igazságos ós nem jogos. Mellóktekintetekkel nem szabad ezt a kérdést elhomályosítani, és Chorin Ferencz t. képviselőtársam igen helyesen visszavezette a bírálatot oda, a mely szempontból ezt a kérdést meg kell bírálni. jnnius 19-én, szerdán. 269 Itt egy birói megkereséssel állunk szemben. Ebben a birói megkeresésben világosan ki van mondva, hogy miben találják a sértést, és mindenkinek egyszeri átolvasásra tisztába kell jönnie azzal, hogy abban a beszédben semmiféle sérelem, becsületsértés, rágalmazás nem törtónt. -Nem szabad a t. képviselőháznak felejtenie, hogy nálunk az a főelv, hogy mindig szabad folyást engedjünk a birói határozatnak, de a mikor a t. ház, mint minden törvénynek jogforrása, önmaga tisztán elbírálhatja, hogy sértés nincs, és a megkeresés, mint ebben a jelen esetben, nem eg}^ób csakugyan, mint hajsza, (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) a mely hajsza arra irányúi, hogy a szabad szó, a szabad vélemény ós a visszaéléseknek üldözése korlátoztassék, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) akkor a t. háznak nem szabad olyan határozatot hoznia, a mely az ily czólzatot mintegy szentesíti. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) Épen azért ajánlom a t. háznak, hogy mivel a magyar képviselőháznak mindig az volt és az is legyen a főelve, hogy a szabad szó és a szabad vélemény nyilvánítása korlátolva sohse legyen, a jelen esetben már csak ebből a szempontból is méltóztassék elfogadni a mentelmi bizottság véleményét. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Igazán épületes egy momentum volt ebben a vitában ez a Bruderzwist im Hause Lloyd. (Mozgás a szélsőbalon.) Hogy mi az ellenzéken abban a helyzetben vagyunk, hogy egy kormánypárti képviselőnek inkompatibilitási — pardon — mentelmi eseténél az ő pártját fogjuk. Hallottunk egy felszólalást a túloldalról, a mely meg akarta védeni azt az álláspontot, hogy itt egy rágalmazási eset áll fenn és ez ellen az igazságszolgáltatásnak szabad folyást kell engedni. Tökéletesen hozzájárulok ahhoz, a mit Chorin Ferencz t. képviselőtársam ós Rátkay Ferencz (Felkiáltások a szélső baloldalon : László!) Rátkay László t. képviselőtársam épen most mondtak el. Én ebben az esetben nemcsak hajszát látok, de egy tendencziát: a megfélemlítés tendencziáját látom azok irányában, a kiknek van bátorságuk, hogy a közéletben mutatkozó inkompatibilitási fekélyek ellen erélyesen fellépjenek. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Gajári Ödön előttem szólott t. képviselő úr maga vallotta be beszédében, hogy igenis lehetséges, talán vannak is egyes fővárosi képviselő urakra nézve oly esetek, a melyek inkompatibilitásokat involválnak. Ha a t.
