Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

268 719. országos ülés 1901. jnnius 19-én, szerdán. jegyzése folytán, (Sálijuk! Halljuk!) Ha jól ériettem, a képviselő úr úgy mondotta, hogy »a mentelmi bizottság egyoldalú ítélkezése*. Talán minden bizottságra lehet ezt a kifejezést alkalmazni, a, nélkül, hogy abban bármily sérelem lenne is; azonban a mentelmi bizottság nem politikai tekintetekből ítéli meg és nem is politikai a megbízatása, de birói, és mindig csakis a dolog lényege szerint, annak merituma szerint bíróilag, függetlenül, párttekintetek nélkül szokott ítélkezni. Én a magam részéről Gajári Ödön képviselő úr ezen nyilatkozatában a mentelmi bizottságra nézve súlyos vádat látok, melyet a magam részéről visszautasítok, ós azt hiszem, hogy a mentelmi bizottság úgy, a mint régente mindig, minden pártszinezeten felül állott, úgy ezen szesszió alatt is megérdemli a háztól azt a tiszteletet, hogy ilyen gyanúsításban ne rószesíttessék. Magam részéről ez alkalommal is, itt a nyilvános tárgyalásnál, az előadó úr javaslatához hozzájárulok. (Helyeslés halfelöl.) Gajári Ödön: Személyes megtámadtatás czínién csak pár szót kérek. Én nem tudom, hogy az előttem szólott mélyen tisztelt gróf úr (Mozgás a baloldalon.) tudja-e, hogy mit mondott az imént, ós ezt annak tudom be, hogy talán nem mórlegelte kellőleg azt, hogy az én felszólalásomban foglaltathatott-e gyanúsítás akkor, midőn ón egyoldalú elbírálásról beszéltem. Én azt hiszem, hogy sikerül őt meggyőznöm, hogy tévedett akkor, a mikor ellenem ezt a kegyetlen gyanúsító szót használni méltóztatott. Mit mondottam ón az imént? Azt, hogy a birói eljárás helyébe lép a mentelmi bizottság egyoldalú felfogása a fővárosi tisztikar részéről Légrády Károly ellen megindított rágalmazás! pert illetőleg. Foglaltatik ebben, mélyen tisztelt gróf úr, gyanúsítás? Gr. Zichy Aladár: Egyoldalú! Gajári Ödön: Igen, kérem, a mentelmi bizottság tárgyalása a maga természeténél fogva egyoldalú, (Úgy van! jobbról.) miután a fővárosi tisztikart, a panaszost nem hallgatta ki. Én, a ki nem akarok ebből a dologból személyes kázust csinálni, azt hiszem, joggal fordulhatok ezen felvilágosítás után a mélyen tisztelt képviselő úrhoz: méltóztassék a »gyamísító« kifejezést visszavenni, mint olyant, melyet ellenem teljesen jogtalanul ós illetéktelenül alkalmazott. (Úgy van! jobbról.) Gr. Zichy Aladár: A mennyiben a képviselő úr az ellen tiltakozik, én készséggel elismerem, hogy neki gyanúsító szándóka nem volt. Rakovszky István: A mennyiben tiltakozik ellene! Gr. Zichy Aladár: Igen, a mennyiben tiltakozik ellene! (Felkiáltások balfelöl: Halljuk a bizottsági elnököt!) Chorin Ferencz: T. ház! Az igazságkedvéért el kell ismernem, hogy azon bírálat, a melyet t. barátom Gajári Ödön a mentelmi bizottság jelentósével szemben gyakorolt, a tárgyilagosság határait túl nem lépte. Végtére is a mentelmi bizottság jelentése, a mint igen sokszor az ellenzék t. tagjai részéről bírálat tárgyává tehető, ópúgy bírálat tárgyává tehető a ház ezen oldalán ülő képviselő részéről is. (Helyeslés a jobboldalon.) De ópúgy, a, mint ő a mentelmi bizottság jelentésével szemben a bírálat jogát gyakorolta, természetesnek fogja találni a képviselőház, hogy ón, a ki a jelentést aláirtam ós a mentelmi bizottság határozatával magamat teljesen azonosítom, a jelentós védelmére az ő támadásával szemben egynéhány érvet felhozzak. Mielőtt azonban a kérdés érdemébe bocsátkoznám, kettőt tartok szükségesnek előrebocsátani. Az egyik az, hogy a mentelmi bizottság a fővárosi tisztviselői kar reputáczióját ópoly magasra helyezi, mint bárki, a ki a bíróság megkeresésével magát azonosította. A mentelmi bizottság csak az okból javasolja a birói megkeresés megtagadását, mert a rágalmazás egyetlenegy mozzanatát sem találta fel azon tényállásban, melynek alapján Légrády Károly képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérik. A második pedig az, hogy midőn birói megkereséssel álhmk szemben, nem lesz czélszerű, a diszkussziót a fővárosi adminisztráczió terére átvinni. (Úgy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Minden képviselőnek joga van közérdekű ügyeket akkor hozni fel, a mikor szükségesnek találja, de én azt hiszem, hogy mikor bírósági megkereséssel álhmk szemben, a leghelyesebben cselekszünk, ha a diszkussziót ezen bírósági megkeresés keretében tartjuk. Gajári Ödön t. képviselőtársam abban téved, hogy a bírósági megkeresésben előadott tényállást felcserélte azzal a közléssel, a mely ugyancsak a fővárosi bízottsági tagok részéről tartott értekezletről a Pesti Hírlapban és más lapokban megjelent volt, Nekünk ezen czikkhez, annak tartalmához semmi közünk nincsen. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A fővárosi tisztikar nem indított sajtópert a »Pesti Hirlap« ellen, hanem a birói megkeresésben az a beszéd képezi a vád alapját, a melyet Légrády Károly képviselő úr a fővárosi bizottsági tagok értekezletén elmondott, s mely beszédnek a tartalma hiven van