Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-708

20 708. országos ülés 1ÍXJ1 . ii ájus 18-án, hétfőn, vesén leszek munkatársa ós szívesen leszek támogatója minden olyan törekvésnek, a mely a tiszteségtelen üzelmeket, a mely az üzleteket általában véve képviselő ós kormány között kizárja és lehetetlenné teszi. De engedje meg nekem a t. ház, hogy beszédem befejezéseként is kijelenthessem, hogy azon esetben, a mennyiben a bíráskodás tekintetében megnyugtató megoldást nem kapnék: a mennyiben azt látnám, — eltekintve a kormánynál való üzérkedéstől,— hogy az, ügyvédi foglalkozás az alsó fokon is a bíróságoknál mindenhol inkompatibilisnek deklará-ltatnék, azon esetben ezen törvényjavaslathoz a harmadszori olvasásnál hozzá nem fognék járulni. Remélem azonban, hogy teljesen megnyugtató felvilágosításokat fogók kapni s ebben a reményben s ezzel a, feltevéssel csatlakozom a Kossuth Ferencz t. képviselőtársam által elmondottakhoz és azon állásponthoz, melyet kifejtett. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha, tehát szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Hó*gy szokásom ellenére bevártam a, vita bezárását, és csak most, a, bezárás után szólalok fel, azt gondolom, a t. ház tagjai meg fogják érteni. Egyszerűen abból az indokból tettem ezt, mert magát a törvényjavaslatot sem egészében, sem kardinális tóteleiben nem támadta meg senki a íelszólaló képviselő urak közül, elfogadták mindannyian ós elfogadta., bár bizonyos rezervátákkal és kifogásokkkal, az ' előttem szólt t. képviselő úr is. Nem éreztem tehát magamat indíttatva arra, hogy belemenjek oly kérdésnek a védelmébe, a mely nem támadtatott meg. Es azért most is csak egy pár igen rövid kijelentésre szorítkozom, ezt gondolom, kötelességem tenni. (Halljuk! Halljuk!) Mert a t. háznak ioga van hivaialosan tudaij hogy egy oly törvényjavaslathoz, mely nem képezi kormányelőterjesztés tárgyát, hanem a, mely egy bizottság munkálata,, azé a bizottságé, melyet a, ház "kítldötd ki

3 a kormány hozzájárúl-e, vagy sem. Kijelentem, hogy én ehhez a- javaslathoz hozzájárulok. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Annak lényeges ós a kérdésnek meritumát képező részeit olyanoknak tartom, a melyeket ón is elfogaxlok, megvédeni kész vagyok és a t. háznak elfogadásra, ajánlok. (Élénk helyeslés.) Teszem ezt továbbá azért, mert úgy fogtam fel ezen kérdés megoldását, a mire ebben a házban ígéretet tettem — ós tettem csak ebben a házban ós csak az ország színe előtt, és a kik kételkedtek, vagy hajlamot éreztek magukban arra. hogy kételkedjenek abban, hogy igéretemet beváltom-e, ma már be fogják látni, hogy e kételkedésük teljesen igaztalan volt, (Élénk tetszés. Ugy van! Úgy van!) — mondom, mindig úgy fogtam fel ezt a, kérdést, hogy ennek megoldása, ezen országgyűlés alatt szükséges, ennek megoldását nemcsak kívánatosnak, hanem minden politikai szempont latbavetése mellett elkerülhetetlen szükségesnek tartottam; mindig úgy fogtam fel, hogy ezt a kérdést úgy kell megoldani, hogy az 1875-iki törvénynek tökéletlenségeit, hézagait, hiányait küszöböljük ki, de annak czélzatait, motívumait és szellemét vigyük be a, javaslatba,. (Élénk helyeslés.) Azt gondolom, ez a feladata a bizottságnak sikerűit. Mert bármennyire tudom azt, hogy vanna,k sokan e ház tagjai közül is, a kik e javaslat egyes részeit túlszigorúaknak tartják. — anélkül, hogy a kérdések egyetlenegy részletének megérintésébe belemennék, a nélkül, hogy e kérdés egész lényegének taglalásához hozzáfognék, — kijelentem és azt hiszem, egyet kell, hogy értsen velem mindenki, hogy a, legrosszabb törvény, a, leghézagosabb törvény az, a mely homályos, a mely általános szólamokban tartja diszpoziczióit, melyet, ha valaki akarja, szorosan magyarázhat, vagy ha akarja, tágasabb értelemben magyarázhat. (Ugy van! Ugy van!)Y<s azt állítom, hogy az 1875-iki törvénynek épen a legkényesebb, az anyagi érdekeltséget illető része oly tág órtelműséggel, sőt sokértelműséggel van szövegezve, hogy ha valaki azokat nagyon szorosan akarná alkalmazni, akkor az a, törvény szigorúbb, mint a minők ennek a törvényjavaslatnak -a diszpozieziói, és ha ezt a törvényjavas] atot valaki a va,lódi értelméhez-kepest alkalmazza, nem lesz szigorúbb semmikép, mint az 1875-iki törvény, csak világosabb, szabatosabb lesz, a homályból teljesen kivetkőztetve állítja, oda az egyes rendelkezéseket, nem elrejtetten, de világosan állítja oda a valóságos indokokat, és azért ezt a törvényjavaslatot az 1875-iki törvény szellemének megfelelőnek, helyesen szövegezettnek ós a kérdés megoldására alkalmatosnak tartom. (Élénk helyeslés és tetszés.) Ezt voltam bátor kijelenteni. A níi már most az ellenvetéseket illeti, a melyeket a t. képviselő urak felhoztak, azok-