Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-718

718. országos ülés, 1901. június 18-áu kedden. 249 államosítás ellen oly merev ellentállást fog­nak találni úgy a ház ezen oldalán, mint magában a nemzetben is, mely ennek keresz­tülvitelét megnehezíti. De nem is ez a lényeg. Méltóztassék egy ipari vállalatnak, egy gyár­nak berendezését figyelembe venni. Nem az a kérdés, vájjon azt villamos, gőz. petróleum vagy benzin motor hajtja-e, hanem milyen tökéletes a műszer, a gyári berendezés. Lehet az ócska vas, melyet senkisem használhat, azt lehet villamossággal, gőzzel hajtani, az egyaránt nem ér semmit, akár állami erővel, akár önkormányzati erővel hajtjuk, ellenben ha olyan organizmust állítunk be, mely a közigazgatás nehéz feladatát elvégezni képes, akkor tökéletesen mellékes, hogy kinevezés által állami erővel, vagy önkormányzati erő­vel akarjuk-e a czélt elérni. Mindegy ez ma­gukra az alkalmazottakra nézve is. Miért hangzik fel az államosítás kívánsága a köz­igazgatások tei'én például a jegyzői karban? Azért, mert ettől várják azt a beczézóst, azt hiszik, hogy ennek rendelkezésére bocsátanak minden anyagi eszközt, ellenben, hogyha meg maradnak az önkormáiryzat hatáskörében, akkor olyan anyagi exisztencziához nem jutnak. De ezen, t. ház, egyszerűen a szervezési kérdéssel kell segíteni. Nyújtanunk kell nekik olyan anyagi exisztencziát, mely őket teljesen füg­getleníti. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balol­dalon.) Teljes embereket kell odaállítani teljes képzettséggel, de nyújtani kell nekik olyan exisztencziát, mely az élet feiitartására elég­séges. A nyugdíj igényt kell nekik megadnunk, fegyelmileg kell őket védenünk fölfelé és le­felé, (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) szolgálati pragmatikát kell megszabni, s akkor, tessék elhinni, az államosítás utáni áhítozás megszűnik, mert ők nem vágyakoznak azután, hogy függő helyzetbe jussanak a kormány­zattal szemben, hanem vágj^akoznak arra, hogy anj-agilag ós minden tekintetben függetlenek legyenek. (Elénk helyeslés a bal- és szélső balol­dalon.) Ugyanez a helyzet a kormányzottak szem­pontjából is. Azok nem azért kívánják a köz­igazgatás javítását, mert hisznek az állami közigazgatásban ; ők tiszta és pártatlan köz­igazgatást óhajtanak, de ennek az eszközei nem az állami kinevezésben nyúlnak vissza, hanem oda, hol független jogvédelem bizto­síttatik a félnek a közigazgatási hatóságok önkénye ellenében; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hol a közigazgatási bíróság be van vive az alsó fokozatokba is, végig az egész vonalon, hol mindent megteszünk, hogy a közigazgatási tisztviselő önkónyszerűen el ne járhasson. Tehát a kormányzottak szempont­KÉFVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXXVI. KÖTET. jából sem áll az, hogy erre az útra kell térni. Mi szívesen bocsátjuk közre legjobb hazafias tudásunkat és közreműködésünket az igazi közigazgatási kérdések szabályozására, ren­dezésére, de az államosításhoz hozzá nem járulunk szorosan politikai és alkotmányos szempontból, (Helyeslés a szélső baloldalon.) mert nekünk nemcsak közigazgatási érdekünk van, hanem nekünk vannak alkotmányos érdekeink is; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) nekünk háromszáz éves küzdelmünkbe került mai al­kotmányunk is, és csak azért, hogy egy hatal­mas szervezet, a mely a község legalsó részéig a központtól függ, nehzedjék a mi alkotmá­nyos szervezetünkre, akármilyen aranyos köz­igazgatást kínálnak is nekünk, akármilyen renddel biztatnak is a közigazgatásban, ennek feláldozásához semmi tekintetben hozzá nem járulunk és minden erőnkkel küzdeni fogunk az ellen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt nem azért mondjuk, hogy ezzel presz­szionäljunk, hanem mi épen az előkészítés stádiumában akarjuk feltárni a helyzetet és kérjük önöket, ne menjenek az államosítás elve után, hanem menjenek arra a térre, a melyet mi is óhajtunk és kívánunk, közös tárgyalások útján menjünk el addig a határig, a meddig el kell mennünk, hogy a közigaz­gatás javítására a szükséges összeget meg­szerezzük. Állítsunk be olyan orgánumokat. a melyek hatályosan bírják a közigazgatási exekutivát keresztülvinni, a melyekre bátran támaszkodhabik állam, társadalom és nemzet, mert bennük védelmét találja ós keressük meg közös munkával, közös igyekezettel erre az utat és módot. És ha akkor, a midőn már ezeket megtettük, előállana annak a kérdése, vájjon áttérjünk-e a kinevezési rendszerre vagy sem: ezt lehet vita tárgyává tenni majd, de addig nagyon kérem önöket, épen az ország érdekében, a melynek fájó és égő sebét kéjjezi az a közigazgatási abszurditás, a melyben jelenleg vagyunk, hogy keressük meg azokat a közös utakat ós azokat a közös czélokat, a melyek a közigazgatás szervi ren­dezésére vezetnek, és abban a hitben, hogy erre a kormány jóakaratában meg fogjuk ta­lálni a segítséget, ehhez a javaslathoz is hozzá­járulok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon,.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: T. ház! A tanácskozást foly­tatjuk. Szólásra következik ? Buzáth Ferencz jegyző: Visontai Soma ! Visontai Soma : T. képviselőház! (Hall­juk ! Hxüljuk! Mozgás és zaj. Elnök csenget.) 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom