Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-716

716. országos Ülés 1901. dolog, a mint a jelentés mondja, a melynek eredetijót odaadhatom a t. képviselő úrnak, megnézheti. Molnár Jenő: Miért nem kapott a mérnök választ a kórvényére? Széll Kálmán miniszterelnök: A vizsgálat az ügyben be van fejezve, újabb eljárást nem indíthatok. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök: Kérem a t. házat, tudomásul veszi-e a miniszterelnök úr által Molnár Jenő képviselőnek adott választ: igen, vagy nem ? Kérem a t. ház azon tagjait, a, kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Rakovszky István képviselő interpellácziójára. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! Sajnálom, hogy Rakovszky István képviselő úr nincs jelen. Nem szeretek senki távollétében válaszolni és ennek folvtán szivesén halasztanám el a választ. De azt hiszem abszolválhatjuk a dolgot; igyekezem majd röviden, szárazon, tisztán a tényálláshoz ragaszkodva a választ megadni; (Halljuk!) elhag3'ok minden olyan megjegyzést, melyet a képviselő úrnak az interpelláczió folyamán elmondott beszéde bennem talán keltett. A képviselő úr azt kérdezi, hogy van-e tudomásom egy belügyminiszteri rendeletről, a melyet egy osztálytanácsos adott ki, a ki ilyen joggal meg van bizva, a melyben a kuttii katholikus körnek alapszabályait nem láttamozta. Azt vagyok bátor válaszolni, hogy tudomást szereztem arról, hogy ez így történt. Az alapszabályok láttaniozásánál az az eljárás, — régi rendeleteken alapszik, melyek kiadattak 1875-ben, 1886-ban és talán időközileg is, — hogy a mely egyletről vagy körről az alsó hatóságok, a kik megkérdeztetnek, azt jelentik, hogy nem alaptalan az a feltevés, hogy a kör az alapszabályokban foglalt czélokon túl, vagy azok mellett más czélokat is intendál és így leplezetten másra is törekszik, mint a mi az alapszabályokban van, az ilyen köröknek alapszabályait nem szokták láttamozni. Ezt azért teszik, nehogy ha kiderülne, hogy bizonyos kör, vagy egylet más czélokat követ, mint a melyeknek követése az alapszabályokban körűi van irva, akkor azt utólag kelljen feloszlatni. Akármily ok az, akár politikai, akár társadalmi, akár egyéb ok, a melyről szó van, az itt különbséget nem tesz. Ennél az egyletnél az történt, hogy az alantas hatóságok azt jelentették, hogy ennek az egyletnek tulaj donképeni czólja egy lepjiinlus 15-én, szombaton. 205 lezett politikai agitáczió. Ezen a jelentésen alapúi az, hogy az alapszabályok nem lettek láttamozva. De ne gondolja senki, hogy a hol ilyen jelenségek nincsenek, ott általában ilyen természetű köröknek az alapszabályait a belügyminisztérium nem láttamozza, mert százával vannak, melyeknek az alapszabályai láttamozva vannak, ós ha bebizonyíttatik az, hogy nincs igaza az illetőnek, a ki ezt a relácziót adta, hanem az a bizonyos egylet nem terjed túl azokon a czélokon és nem igyekszik leplezett czélokat érvényesíteni, akkor újabb beadvány folytán a láttamozás megtörténik. Ez az eljárás, ez szokott történni és ez törtónt ez esetben is. Rakovszky István képviselő úr akkori beszédjével, melytyel foglalkozni az ő jelenlétében nagyon szerettem volna, nem foglalkozom, mert távol van, de mégis egy megjegyzést kell tennem, inert egy hivatalos eljárást bélyegez meg, a melynek reputácziója érdekében még az ő távollétében is tartozom egy megjegyzéssel. Azt mondja, hogy milyen az eljárás Nyitra vármegyében, hol akármit rendel a belügyminiszter, nem teljesítik, ós reszisztálnak vagy kijátszszák, arra ő azt hozza fel, hogy egy bizonyos körjegyző esetében a belügyminiszternek a rendeletét nem teljesítették és kijátszották. Azt mondja tudniillik, hogy Njdtra vármegyében Mocsonokon a jegyzőt elbocsátották ós mint helyettes jegyzőt Csabajra tették. Csabajon jegyző nem volt új választást irtak ki s akkor mindenféle erőszakoskodással és a választóközönség óhajtásának mellőzósÓATel helytelen kandidálás stb. történt. Én jelentést tótettem magamnak és ebből arról győződtem meg. hogy a tényállás nem úgy van, mint a hogy biztosan helytelen informácziók alapján Rakovszky István képviselő úr előadta. Mert Csabajon nem volt jegyzői üresedós, sem le nem mondott a jegyző, sem el nem mozdíttatott, hanem egyszerűen úgy volt a dolog, hogy a csabaji jegyző aspirált egy megüresedett jegyzői állomásra Tardoskeddre ós oda akart ő folyamodni, mert ez jobb állás; a hatóság, hogy módja legyen ott a választóközönség jóindulatát megnyerni, magát bemutatni, és hivataloskodásával megismerkedni, áttette őt Tardoskecldre helyettesnek, mert ott a jegyzői állás üresedésben volt. A tarcloskeddiek attól félve, rájuk fogják tukmálni ezt a jegyzőt, jöttek hozzám azzal a folyamodással, hogy ezt ne engedjem meg. Azt mondtam, hogy meg fogom az ő választói jogukat védeni, s kiadtam rendeletet, hogy intézzék el azt a kórvényt, melyet a küldöttség hozzám beadott, s tegyenek róla jelentést.