Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-716
71(>. országos ülés 1901. jnuius 15*én, szombaton. 189 • Következik a konzuli illetékek szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 887, 957) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, hogy a konzuli illetékek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásában el méltóztatik-e fogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, kik a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatván, tárgyalás ós szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a torontáli helyi érdekű vasutak GS cl Torontál vármegyei útalap pénzügyi viszonyainak rendezéséről, a kereskedelemügyi miniszter úr törvényjavaslata. (írom. 1006, 1011.) Az előadó úr kivan szólani. Szabó Imre, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Torontál vármegye közönsége a nagykikinda-nagybecskereki vasútvonal kiépítése után azt a határozatot hozta, hogy a vármegye területén szükséges vasútvonalakat önerejéből építi ki, s azokat saját kezelésében tartja meg. De, mert e vasútvonalak kiépítésénél a szükséges előfeltételeket nem tartották meg, a torontálmegyei vasutak igen súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Ezen súlyos helyzetnek egyik főokát az képezte, hogy a hálózat gyors egymásutánban, s a vonalirányok megválasztásánál nem mindig kellő megfontolással építtetett ki. Ugyanis a vasút érdekeltsége alig tíz év leforgása alatt 853 kilométer vonalat "épített ki, 21,335.000 korona tényleges befektetési költséggel. Kezdetben a vállalkozás szerencsésen indult meg, később azonban a társulat igen szomorú viszonyok közé keveredett, és pedig azért, mert a vasúttársaság a további vonalak kiépítéséhez szükséges költségeket elsőbbségi részvények kibocsátása útján beszerezni nem tudván, a vármegye garancziájának lekötése mellett elsőbbségi kötvények kibocsátásához folyamodott. — Ily módon kibocsátott 10,050.400 korona elsőbbségi kötvényt, 95—96'75°/o-os árfolyammal. A vasúttársaság 1897-ig üzleti jövedelmeiből a forgalomba hozott elsőbbségi kötvények kamat- és tőketörlesztési hányadát képes volt fedezni, későbbi időben azonban már nem, s mivel az elvállalt terhek fizetését az útalap nem birta meg, ez is fizetésképtelenné vált, különösen azon okból, mert elesett az elsőbbségi részvényeire eső osztalékától. A vasúttársaság sok vajúdás után 1899. év derekán a kereskedelemügyi miniszter úrhoz fordult, hogy az első félévi üzlet eredményében mutatkozó hiárn- fedezésére 400.000 korona előleget bocsásson rendelkezésére. A kereskedelemügyi miniszter úr, a kinek ekként megadatott a beavatkozás joga, mindent megtett, hogy a bekövetkezett zavar további fejlődését megakadályozza, s hogy a társaság anyagi helyzetét gyorsan szanálja. Nevezetesen abban történt megállapodás, hogy a vasúttársaság, s a megyei útalap "pénzügyi helyzetének együttes rendezése ezéljából Torontál vármegye közönsége külön vasúti kölcsönképen 2,500.000 koronát vegyen fel, s ennek biztosítására, kösse le egyenes állami adóinak 2 1 /2°/o-át 50 esztendőn keresztül. Ez meg is történt; és bár ez a 2 1 /2%-os pótadó a többi vármegyei pótadóval együttesen sem haladja meg az 5°/o-ot, és a kormány jogosítva lenne az 1883 : XV. törvényczikk 13. §-a értelmében ezt a határozatot saját hatáskörében jóváhagyni, a kereskedelemügyi miniszter úr mégis a törvényhozáshoz fordul annak a külön engedélynek a megadásáért, hogy ez a pótadó beszedhető és kivethető legyen. Ezen külön engedély kérésének pedig az a főoka, mert e nélkül a vármegye hosszabb időn keresztül sem kulturális, sem egyéb czélokra további pótadót nem vethet ki; másodszor, mert az így kivetett pótadó más czélokra még részben sem lévén igéixybehető, a hitelező pénzintézetnek nagyobb" biztosítékot nyújt. Mivel nincs kizárva, hogy az államvasuti kezelés első éveiben a vasúti bevételekből a társaságot illető rósz nem lesz elégséges, az elsőbbségi kötvények törlesztési ós kamathám r adának fedezésére, ennélfogva a kereskedelemügyi miniszter urakként óhajt intézkedni, hogy a mennyiben bizonyos hiány mutatkoznék, ezt a hiányt az államvasutak kamatmentesen előlegezik a vasúttársaságnak. S hogy ez az előlegezés nagyobb mértékben ne vegye igénybe a magyar királyi államvasutakat, a miniszter úr akkép óhajt intézkedni, hogy egy biztosítéki alap létesíttessék avval a czélzattal, hogy a mely évben avasúttársaság évi jövedelme nem elégséges az elsőbbségi köt vény szolgálat teljes ellátására, ' a hiányzó Összeg első sorban a biztosítéld alap kamatjövedelmeiből, esetleg a kormány jóváhagyásával magából a biztosítéki alap állagából fedeztessék ós csak az ekkép mutatkozott hiányt fedeznék az államvasutak kamatmentes előleg-kölcsönképen. Ez a biztosítéki alap, ha már rendeltetésének megfelelt, Torontál vármegyének útalapját fogja megilletni. Helyes a kereskedelmügyi miniszter úrnak
