Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-708

<08. országos illés 1901. május 13-án, hétfői). 9 nak két esetben az eljárást, ha az illető képviselő több választókerületben választatott meg, és nem nyilatkozik arra nézve, hogy melyik mandátumot akarja megtartani, hanem itt ül, mint három-négy választókerület képviselője. Ezt, mint méltóztatik tudni, már a régi házszabályok szabályozzák, és kimondják, hogy neki bizonyos praeclusiv terminus alatt nyilatkoznia kell, arra nézve, hogy melyik mandátumot tartja meg. Ha nem nyilatkozik, akkor egyszerűen az illető összefériletlensógi állandó bizottság határoz, valamint abban az esetben is. ha az illető képviselő megválasztatott és mandátumát felhívás folytán sem adja be, s ennélfogva a ház által nem igazolható. Ezek az esetek az összeférhetlenségi állandó bizottság hatáskörébe tartoznak. El lett döntve a bizottságban az a kérdés is, hogy nem a kúriára, hanem a ház tagjaira, bizzuk ezt a bíráskodás jogát, ennélfogva ezekben az ügyekben gondoskodni szervezetről és bíróságról, mely az összeférhetlenéég érdek-eseteiben ítélkezni fog. Ezen bíróságnak az alakulása a következő : minden ülésszak elején az elnök 60 képviselő nevét tartalmazó névsort állít össze, — ez az ő diszkreczionális jogát képezi, — legjobb belátása szerint fogja az erre alkalmas embereket kiválogatni a ház minden pártjából. Már most, a mint egy összeférhetlenségi esetre nézve az előzetes eljárás befejeztetett, megtörténik ezen szelekczióból a, kisorsolás és kisorsoltatik a ház nyilt ülésében az elnök által 12 rendes és 3 póttag. Ezek nyomban visszavomílnak, megalakulnak a részükre kijelölt helyiségben ós ezt a helyiséget addig, a míg az ügy érdemében nem döntöttek, el nem hagyhatják. Ez abból a czélból történik, nehogy az itélő-bizottság tagjai akár a kormány által, akár képviselőtársaik által, akár bárki által befolyásolhatók legyenek. Ezen idő alatt nem érintkezhetnek senki mással, csak azzal, ki a, tárgyalásban érdekelve van. tehát az érdekelt felekkel. Már mostan azt hiszem, hogy az eljárás elkészítésével teljesen megfelelt, a bizottság annak az óhajnak, hogy az itélő-bizottság ne legyen befolyásolható senki által, s hogy csak a törvénynek és saját lelkiismeretének feleljen ós a hozzá intézett kérdéseket egyszerűen igennel, vagy nemmel, titkosan szavazva döntse el. Végre foglalkozott a bizottság azzal a kérdéssel is, vájjon az összeférhetlenségi törvénynek azon rendelkezései, melyek az érdekinkompatibilitására vonatkoznak, kiterjesztessenek-e a főrendiházra is: igen, vagy nem A bizottság hosszabb eszmecsere után a tör vényKÉPVII. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET.' javaslatba, fel is vett egy rendelkezést, a mérv szerint a, főrendiházi imkompatibilitást külön törvény szabályozza.; ennek következtében eltekintett attól, hogy már ezen törvényjavaslatban kiterjeszsze a. főrendiházra nézve az érdekinkompatibilitást. Tette ezt pedig főleg azon okból, mert a törvényjavaslatnak oly alakban való kidolgozása., hogy az a főrendiházra is kiterjesztessék, hosszú időt vett volna igénybe, ebben nagy technikai nehézségeket is kellett volna legyőzni, a. melyek által aztán koczkáztatva lett volna az az eredménv, hogy ez a törvényjavaslat már most előterjesztessék úgy itt a házban, mint a főrendiházban. Ezt koczkára tenni nem akartuk és azért azt az elvi kijelentést vettük beié a törvényjavaslatba,, hogy a főrendiházi inkompatibilitást külön törvény szabályozza. T. képviselőház! Itt fekszik a t. ház előtt az anyagi szabályokat tartalmazó törvényjavaslat és az eljárási szabályzat is. Készséggel elismerem, hogy akár az egyikben, akár a má>sikban lehet technikai, szerkezeti hiba. elismerem, hogy egyik-másik rendelkezés nincs elég helyesen, elég korrektül megszövegezve. De épen arra való a ház tanácskozása,, hogy ezeken a hibákon segítsen, mert. hiszen méltóztatnak tudni, hogy a jelentés beterjesztése és az utolsó bizottsági ülés közt csak két nap volt, ennek következtében sem a törvényjavaslatot, sem pedig a jelentést nem lehetett úgy megszerkeszteni, — szabatosítani — hogy az minden kifogáson felül legyen. A mint méltóztatnak látni, szigorú rendszabályok vannak letéve a törvényjavaslatban magában; csakhogy vannak e rendszabályokat mitigáló diszpozicziók a kivételekben és van aztán egy diszpoziczió, a melyre rámutattam, az opezióra vonatkozó, a mely az egész szigort kellőképen lemérsékli. Azonfelül pedig az eljárás oly garancziákhoz van kötve, hogy úgy hiszem, megnyugodhatok benne a ház minden tagja, minden pártja. Kétségen kívül haladást képez az új javaslat a régi állapotokhoz képest, de még nagyobb haladást képez az eljárások ilyen szabályozása, a melyhez különben módjában lesz a. ház minden tagjának hozzászólani. Én ebbe az alakjába, a mint van, ajánlom általánosságban a részletes tárgyalás alapjául úgy a törvényjavaslatot, mint az eljárási szabályokat. (Helyeslés és éljenzés.) Lukáts Gyula jegyző : Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Elismeréssel adózom Széll Kálmán miniszterelnöknek azért, hogy az összeférhetlenségi törvényjavaslat szigorítását óhajtja, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és a kormánypártban erősen