Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-708

?08. országos ülés 1901. május 13-ÄH, hétfőn. megnyilatkozó ellenárarulat daczára is ebben a képviselőházban keresztül akarja vinni. En­nél komolyabb) jelét sohasem adta annak, hogy erős; elhatározott szándéka a közélet beteg­ségeit gyógyítani. A mi magát a törvényjavaslatot illeti, megjegyzem, hogy Magyarország helyzete egé­szen kivételes helyzet. Magyarországban az" állam olyan nagymérvű közgazdasági tevé­kenységet fojt ki és kell, hogy kifejtsen mind­addig, míg Ausztriával a vámterület közösség fennáll, hogy a közgazdasági téren az állam­mal minden lépten-nyomon találkozunk. En­nek az a következménye, hogy az országgyű­lési képviselő közgazdasági tevékenységében minden lépten-nyomon az államtól függő vi­szonyba, kerül. (Igaz! Ugy vau.' a szélső halol­dalon.) Továbbá azon viszony következtében, melyben — fájdalom — Magyarország Ausz­triával van, és a melynek megszüntetéséért állhatatosan küzd a függetlenségi párt, sokkal nagyobb biztosítást kell keresni ez ellen, hogy az ország képviselői ne legyenek a. kormány által befolyásolhatók", mint akármicsoda más ország­ban e világon, (Úgy van ! a szélső baloldalon.) mert a történelem bizonysága szerint van okunk tartani attól, hogy Bécsből eredő be­folyás irányítja sokszor kormányaink tényke­dését (Úgy van! a szélső balohdon.) oly kérdé­sekben, melyeknek eldöntése az ország sor­sára lényeges befolyással bir. Ilyen körülmé­nyek közt az ország önálló képességét, úgy meggyöngíteni nem szabad, hogy a képviselő­ház tagjai oly helyzetbe kerülhessenek, hogy szabad meggyőződésük és lelkismeretnk szerint ne szavazhassanak a nélkül, hogy megélhe­tésük forrását elvágnák: és így lehetetlenné tétessék az, hogy ellenállhassanak a kormány nyomásának. (Igaz! TJgy van! a szélső balolda­lon.) Meggyőződésein szerint nem szabad ki­tenni az országot annak, hogy idegen helyről jövő befolyásnak engedve, az országgyűlés ellenállási képessége gyengíttessék, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) annak kedvóért sem, hogy a közgazdasági téren bizonyos vezető eleinek, esetleg hasznosan működhessenek és annak kedvéért sem, hogy az ország taná­csában részt vehessenek olyan gyakorlatilag kiképzett emberek, a milyen kiképzést csakis a közgazdasági téren való hosszas működés adhat meg. Meggyőződésem szerint a képviselőház függésének vészelje többet nyom a latban, mint mind ez az érdek összevéve. (Tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Bele kell tehát nyu­godni, t. ház, a törvényjavaslat árnyoldalaiba is azért, hogy fényoldalaival az országnak életbe vágó érdekeit szolgálhassuk. A termé­szet törvénye is az, hogy minden jónak meg van a rossz oldala.; a, napsugár éltet, azért mégis sok esetben megöl és elhervaszt. (Tet­szés a szélső baloldalon.) Magát a törvényjavaslatot úgy tekintem, mint egy szükséges gyógyszert, a. melylyel a beteg parlamenti állapotot gyógyítani kell. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Olyan ez, mint egy műtét, a melyet egy beteg testen minden esetre végre kell hajtani; (Úgy van! a szélső baloldalon.) és azért, hogy e műtét hasznos legyen, annak a legmélyebbre kell hatolnia minden irányban, (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon .) és minden irányban ki kell vágni a betegség gyökereit, (Ugy van a, szélső baloldalon.) mert ha ez nem történik meg, akkor a, műtét csak fáj, de nem gyógyít, nekünk pedig nem az a czélunk, hogy fájdalmat okozzunk egye­seknek, de az, hogy a közjónak használjunk. Meggyőződésem és azon párt meggyőző­dése szerint, melyhez tartozom, az előttünk fekvő törvényjavaslatban sok jogosidatlan ki­vétel van statuálva,. Nem egyformái elbírálás­ban részesíti a törvényjavaslat a különböző foglalkozásokat, de még a különböző pénz­intézetek között is tesz különbséget. Nem mór egyenlő igazsággal mindenkinek ós kibúvó ajtókat hagy magában az anyagi részben is. A mi pedig az eljárásra vonatkozó részt illeti, ez nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy a törvényjavaslat meg fog felelni a ki­tűzött czélnak, sőt ellenkezőleg nagy veszélyt rejt méhében, és illuzóriussá teszi az egész javaslatot. Az elnöki rószrehajlatlanságra túl­ságos sokat épít a törvényjavaslat, a 27. §. szerint a zsűrit képező 00 tagot az elnök minden kontrol nélkül választjaki. Pedig úgy áll a dolog, hogy az elnöki részrehajlás ellen való védekezés épen akkor a legszük­ségesebb, a mikor nincsenek békés viszonyok". A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar országgyűlésen az elnöki rószrehajlatlanság lehetetlen, akkor, a midőn erős küzdelem lolyik. Előttünk áll Szilágyi' Dezső példája, a ki részrehajlatlan elnök volt s mint elnök az elnöki széket az előtt példátlan tekintélyre emelte ós mégis kénytelen volt részrehajlat­lanságáórt az elnöki székből távozni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Endrey Gyula: Péchy Tamás is így volt! Kossuth Ferencz: Továbbá, t. képviselő­ház, hogyha 50 anarchista, vagy más ellen­sége az állami rendnek összebeszól, ez az öt­ven ember folyvást defiliroztathatja az ország­gyűlést az esküdtszék előtt a- törvényjavaslat intézkedéseiből kifolyólag. T. ház! Ezek röviden jelezve, azok a

Next

/
Oldalképek
Tartalom