Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-708
?08. országos ülés 1901. május 13-ÄH, hétfőn. megnyilatkozó ellenárarulat daczára is ebben a képviselőházban keresztül akarja vinni. Ennél komolyabb) jelét sohasem adta annak, hogy erős; elhatározott szándéka a közélet betegségeit gyógyítani. A mi magát a törvényjavaslatot illeti, megjegyzem, hogy Magyarország helyzete egészen kivételes helyzet. Magyarországban az" állam olyan nagymérvű közgazdasági tevékenységet fojt ki és kell, hogy kifejtsen mindaddig, míg Ausztriával a vámterület közösség fennáll, hogy a közgazdasági téren az állammal minden lépten-nyomon találkozunk. Ennek az a következménye, hogy az országgyűlési képviselő közgazdasági tevékenységében minden lépten-nyomon az államtól függő viszonyba, kerül. (Igaz! Ugy vau.' a szélső haloldalon.) Továbbá azon viszony következtében, melyben — fájdalom — Magyarország Ausztriával van, és a melynek megszüntetéséért állhatatosan küzd a függetlenségi párt, sokkal nagyobb biztosítást kell keresni ez ellen, hogy az ország képviselői ne legyenek a. kormány által befolyásolhatók", mint akármicsoda más országban e világon, (Úgy van ! a szélső baloldalon.) mert a történelem bizonysága szerint van okunk tartani attól, hogy Bécsből eredő befolyás irányítja sokszor kormányaink ténykedését (Úgy van! a szélső balohdon.) oly kérdésekben, melyeknek eldöntése az ország sorsára lényeges befolyással bir. Ilyen körülmények közt az ország önálló képességét, úgy meggyöngíteni nem szabad, hogy a képviselőház tagjai oly helyzetbe kerülhessenek, hogy szabad meggyőződésük és lelkismeretnk szerint ne szavazhassanak a nélkül, hogy megélhetésük forrását elvágnák: és így lehetetlenné tétessék az, hogy ellenállhassanak a kormány nyomásának. (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) Meggyőződésein szerint nem szabad kitenni az országot annak, hogy idegen helyről jövő befolyásnak engedve, az országgyűlés ellenállási képessége gyengíttessék, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) annak kedvóért sem, hogy a közgazdasági téren bizonyos vezető eleinek, esetleg hasznosan működhessenek és annak kedvéért sem, hogy az ország tanácsában részt vehessenek olyan gyakorlatilag kiképzett emberek, a milyen kiképzést csakis a közgazdasági téren való hosszas működés adhat meg. Meggyőződésem szerint a képviselőház függésének vészelje többet nyom a latban, mint mind ez az érdek összevéve. (Tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Bele kell tehát nyugodni, t. ház, a törvényjavaslat árnyoldalaiba is azért, hogy fényoldalaival az országnak életbe vágó érdekeit szolgálhassuk. A természet törvénye is az, hogy minden jónak meg van a rossz oldala.; a, napsugár éltet, azért mégis sok esetben megöl és elhervaszt. (Tetszés a szélső baloldalon.) Magát a törvényjavaslatot úgy tekintem, mint egy szükséges gyógyszert, a. melylyel a beteg parlamenti állapotot gyógyítani kell. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Olyan ez, mint egy műtét, a melyet egy beteg testen minden esetre végre kell hajtani; (Úgy van! a szélső baloldalon.) és azért, hogy e műtét hasznos legyen, annak a legmélyebbre kell hatolnia minden irányban, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon .) és minden irányban ki kell vágni a betegség gyökereit, (Ugy van a, szélső baloldalon.) mert ha ez nem történik meg, akkor a, műtét csak fáj, de nem gyógyít, nekünk pedig nem az a czélunk, hogy fájdalmat okozzunk egyeseknek, de az, hogy a közjónak használjunk. Meggyőződésem és azon párt meggyőződése szerint, melyhez tartozom, az előttünk fekvő törvényjavaslatban sok jogosidatlan kivétel van statuálva,. Nem egyformái elbírálásban részesíti a törvényjavaslat a különböző foglalkozásokat, de még a különböző pénzintézetek között is tesz különbséget. Nem mór egyenlő igazsággal mindenkinek ós kibúvó ajtókat hagy magában az anyagi részben is. A mi pedig az eljárásra vonatkozó részt illeti, ez nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy a törvényjavaslat meg fog felelni a kitűzött czélnak, sőt ellenkezőleg nagy veszélyt rejt méhében, és illuzóriussá teszi az egész javaslatot. Az elnöki rószrehajlatlanságra túlságos sokat épít a törvényjavaslat, a 27. §. szerint a zsűrit képező 00 tagot az elnök minden kontrol nélkül választjaki. Pedig úgy áll a dolog, hogy az elnöki részrehajlás ellen való védekezés épen akkor a legszükségesebb, a mikor nincsenek békés viszonyok". A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar országgyűlésen az elnöki rószrehajlatlanság lehetetlen, akkor, a midőn erős küzdelem lolyik. Előttünk áll Szilágyi' Dezső példája, a ki részrehajlatlan elnök volt s mint elnök az elnöki széket az előtt példátlan tekintélyre emelte ós mégis kénytelen volt részrehajlatlanságáórt az elnöki székből távozni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Endrey Gyula: Péchy Tamás is így volt! Kossuth Ferencz: Továbbá, t. képviselőház, hogyha 50 anarchista, vagy más ellensége az állami rendnek összebeszól, ez az ötven ember folyvást defiliroztathatja az országgyűlést az esküdtszék előtt a- törvényjavaslat intézkedéseiből kifolyólag. T. ház! Ezek röviden jelezve, azok a