Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

<>í)5. országos ülés 1901. április 22-én, hétfőn. 91 •'--", -Rakovszky István: Es most hallgatnak! Buzáth Ferencz: Azt is megmondhatom, hogy, ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, ez nem azon fog múlni, hogy mi ezen törvényjavaslattal szemben nem teljesítettük kötelességeinket, hanem egyrészt az lesz az oka, hogy kevesen vagyunk ós így természe­tesen minősen erőnk ahhoz, hogy ezen tör­vényjavaslatnak törvényerőre való emelkedé­sét megakadályozzuk, másrészt az, hogy a t. kormányt és a miniszter urat oly többség tá­mogat] mely nemcsak a mi szemünk, ha­nem ország szeme előtt is már régen elvesz­tette a politikai erkölcsnek azt az alapját, (Igás! Úgy van! balfelöl.) a, melyen ily fontos törvényjavaslatokat megalkotni képes volna és a melynek határozataira igazságot alapítani lehetne. (Úgy van! balfelöl.) A mi már most a szerződós 5. §-át illeti. ez a legfontosabb intézkedések egyikét tar­talmazza. Ezen szakaszban ugyanis az fog­laltatik, hogy a társaság egyes esetekben, különösen vis major esetén, vagy hasonló esetekben a hajójáratokat egyesítheti. Ez helyes. Azonban kikötendő minden körülmé­nyek között, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr engedélye nélkül ilyen változtatást esz­közölni semmi esetre se lehessen. De ezt én még így sem tartom elegendőnek. Ép azért módosítást nyújtok be e tekintetben, hogy ezen változtatás csakis az országgyűlés enge­délyével legyen eszközölhető. Már a 2. §-nál a hajó járatoknak felhagyása és másokkal való pótlása tekintetében az igen tisztelt előadó úr hasonló határozati javaslatot adott be ós a t. ház azt elfogadta. Én azt hiszem, hogy a hajójáratoknak egyesítése bir legalább is oly fontossággal, mint a mily fontossággal bir a 2. §-nak azon módosítása, a mefyet a. t. elő­adó úr nyújtott be, a melyben határozottan kikötötte és a t. képviselőház hozzá is járult. hogy azon hajójáratok elhagyása és megvál­toztatása csakis az országgyűlés beleegyezé­sével engedélyezhető, én tehát, mondom, a módosítványomnak első részét már ezért is összefüggésbe akarom hozni a 2. §-sal, a melynél már a törvényhozás a módosítás el­fogadása tekintetében döntött. Van, t. képviselőház, továbbá ennek a törvénynek egy másik része is, és ez az 5. §. hatodik bekezdése, a mely azon kötelezettsé­get rójja az Adriára, hogy a hajó kétharmad űrtartalmát a fiumei kereskedelem számára tartsa fenn. A szerződésnek ezen pontját, t. képviselőház, az Adria a múltban sem tar­totta meg és különösen a Marseillebe menő hajók rendesen már Triesztnél teljesen meg­rakodtak és Fiumét csak pro forma érintették. T. képviselőház! Annak igen nagy jelentősége van, hogy a, törvény ezen intézkedése min­den körülmények között megtartassák, mert ha egy magyar hajóvállalatot szubvenczioná­lunk, akkor igenis el kell érnünk azt a czólt, hogy az az illető társulat kereskedelmi érde­keinket lehetőleg minél nagyobb mértékben képviselje. Már pedig ha egy hajó azon köte­lezettségének nem tesz eleget, hogy űrtartal­mának egy bizonyos tör vény szerűleg megálla­pított részét a fiumei kereskedelem számára tartsa fenn, abból az következik, hogy kereskedelmi vállalatok és kereskedelmi gócz­pontok, kereskedelmi házak Fiúméban kelet­kezni nem fognak. (Igaz! Úgy van! a balolda­lon.) Hiszen épen ezen visszáság folytán, hogy az Adria a múltban nem tartotta meg ezen szerződéses kötelezettségét, az volt a követ­kezése, hogy azon kereskedelmi házak is, a melyek eddig Fiúméban voltak, legnagyobb­részt Triesztbe tették át székhelyüket. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Tessék csak egyet is megnevezni! Buzáth Ferencz: Az Adriának ezen visszaélése kétségtelenül nagy hátránynyal volt kereskedelmünkre. Azért a jövőre min­denesetre intézkedést kell felvennünk a tör­vénybe arra nézve, hogy ez szigorúan meg­tartassék. Mert, t. ház, ha nem biztosítjuk Fiume részére a végállomást, hanem átenged­jük azt Triesztnek, akkor egy olyan hajó­vállalotot szubvencziónálunk, a mely nem Fiúménak, hanem Triesztnek a kereskedelmét fogja emelni. (Helyeslés a baloldalon.) Ennek következtében, s ezen hiány pót­lására, t. képviselőház, van szerencsém egy módosítást az 5. §-hoz benyújtani, a mely a következőképen hangzik (olvassa): A második bekezdéshez: »Ha ezt a vál­tozást vis major, vagy elhárítlan körülmény idézte elő, mely miatt az előzetes miniszteri engedély sem volt kikérhető, a társaság a változást utólag bejelenteni ós igazolni köte­les. Nem vis major, vagy elhárítható körül­mények esetén a járatok egyesítéséhez az országgyűlés engedélye szükséges. A hatodik bekezdéshez: A társaság köte­lezve van, hogy Fiumében, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajók térfogatá­nak kétharmadát fentartja. Ezen intézkedés pontos betartása a fiumei tengerészeti ható­ság, illetőleg révhivatal által ellenőrizendő és pedig oly módon, hogy e társaság kötelezve van minden hajó megérkezésekor a fiumei tengeri hatóság révén a magyar királyi keres­kedelemügyi miniszterhez bejelenteni az ér­kezett hajó űrtartalmát és az ilynemű jelen­12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom