Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

<>í)5. országos ülés 1901. április 22-én, hétfőn. 91 •'--", -Rakovszky István: Es most hallgatnak! Buzáth Ferencz: Azt is megmondhatom, hogy, ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, ez nem azon fog múlni, hogy mi ezen törvényjavaslattal szemben nem teljesítettük kötelességeinket, hanem egyrészt az lesz az oka, hogy kevesen vagyunk ós így természetesen minősen erőnk ahhoz, hogy ezen törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedését megakadályozzuk, másrészt az, hogy a t. kormányt és a miniszter urat oly többség támogat] mely nemcsak a mi szemünk, hanem ország szeme előtt is már régen elvesztette a politikai erkölcsnek azt az alapját, (Igás! Úgy van! balfelöl.) a, melyen ily fontos törvényjavaslatokat megalkotni képes volna és a melynek határozataira igazságot alapítani lehetne. (Úgy van! balfelöl.) A mi már most a szerződós 5. §-át illeti. ez a legfontosabb intézkedések egyikét tartalmazza. Ezen szakaszban ugyanis az foglaltatik, hogy a társaság egyes esetekben, különösen vis major esetén, vagy hasonló esetekben a hajójáratokat egyesítheti. Ez helyes. Azonban kikötendő minden körülmények között, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr engedélye nélkül ilyen változtatást eszközölni semmi esetre se lehessen. De ezt én még így sem tartom elegendőnek. Ép azért módosítást nyújtok be e tekintetben, hogy ezen változtatás csakis az országgyűlés engedélyével legyen eszközölhető. Már a 2. §-nál a hajó járatoknak felhagyása és másokkal való pótlása tekintetében az igen tisztelt előadó úr hasonló határozati javaslatot adott be ós a t. ház azt elfogadta. Én azt hiszem, hogy a hajójáratoknak egyesítése bir legalább is oly fontossággal, mint a mily fontossággal bir a 2. §-nak azon módosítása, a mefyet a. t. előadó úr nyújtott be, a melyben határozottan kikötötte és a t. képviselőház hozzá is járult. hogy azon hajójáratok elhagyása és megváltoztatása csakis az országgyűlés beleegyezésével engedélyezhető, én tehát, mondom, a módosítványomnak első részét már ezért is összefüggésbe akarom hozni a 2. §-sal, a melynél már a törvényhozás a módosítás elfogadása tekintetében döntött. Van, t. képviselőház, továbbá ennek a törvénynek egy másik része is, és ez az 5. §. hatodik bekezdése, a mely azon kötelezettséget rójja az Adriára, hogy a hajó kétharmad űrtartalmát a fiumei kereskedelem számára tartsa fenn. A szerződésnek ezen pontját, t. képviselőház, az Adria a múltban sem tartotta meg és különösen a Marseillebe menő hajók rendesen már Triesztnél teljesen megrakodtak és Fiumét csak pro forma érintették. T. képviselőház! Annak igen nagy jelentősége van, hogy a, törvény ezen intézkedése minden körülmények között megtartassák, mert ha egy magyar hajóvállalatot szubvenczionálunk, akkor igenis el kell érnünk azt a czólt, hogy az az illető társulat kereskedelmi érdekeinket lehetőleg minél nagyobb mértékben képviselje. Már pedig ha egy hajó azon kötelezettségének nem tesz eleget, hogy űrtartalmának egy bizonyos tör vény szerűleg megállapított részét a fiumei kereskedelem számára tartsa fenn, abból az következik, hogy kereskedelmi vállalatok és kereskedelmi góczpontok, kereskedelmi házak Fiúméban keletkezni nem fognak. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Hiszen épen ezen visszáság folytán, hogy az Adria a múltban nem tartotta meg ezen szerződéses kötelezettségét, az volt a következése, hogy azon kereskedelmi házak is, a melyek eddig Fiúméban voltak, legnagyobbrészt Triesztbe tették át székhelyüket. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Tessék csak egyet is megnevezni! Buzáth Ferencz: Az Adriának ezen visszaélése kétségtelenül nagy hátránynyal volt kereskedelmünkre. Azért a jövőre mindenesetre intézkedést kell felvennünk a törvénybe arra nézve, hogy ez szigorúan megtartassék. Mert, t. ház, ha nem biztosítjuk Fiume részére a végállomást, hanem átengedjük azt Triesztnek, akkor egy olyan hajóvállalotot szubvencziónálunk, a mely nem Fiúménak, hanem Triesztnek a kereskedelmét fogja emelni. (Helyeslés a baloldalon.) Ennek következtében, s ezen hiány pótlására, t. képviselőház, van szerencsém egy módosítást az 5. §-hoz benyújtani, a mely a következőképen hangzik (olvassa): A második bekezdéshez: »Ha ezt a változást vis major, vagy elhárítlan körülmény idézte elő, mely miatt az előzetes miniszteri engedély sem volt kikérhető, a társaság a változást utólag bejelenteni ós igazolni köteles. Nem vis major, vagy elhárítható körülmények esetén a járatok egyesítéséhez az országgyűlés engedélye szükséges. A hatodik bekezdéshez: A társaság kötelezve van, hogy Fiumében, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajók térfogatának kétharmadát fentartja. Ezen intézkedés pontos betartása a fiumei tengerészeti hatóság, illetőleg révhivatal által ellenőrizendő és pedig oly módon, hogy e társaság kötelezve van minden hajó megérkezésekor a fiumei tengeri hatóság révén a magyar királyi kereskedelemügyi miniszterhez bejelenteni az érkezett hajó űrtartalmát és az ilynemű jelen12*