Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

92 69S. országos ülés 1901. április 22-én, hétfőn. téseket a miniszter a. képviselőház rendelkezésére bocsátja.« Ajánlom a módosításomat a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a haloldalon.) Nyegre László jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Én a magam részéről a legmelegebben pártolom Buzáth Ferencz t. barátom beterjesztett módosítását. Az valóban nem járja, hogy egy társaságot szubvencziónálunk és pedig két irányban : tudniillik először az által, hogy nagy összeget fizetünk bizonyos teljesítésekért, a melyekre kötelezve van a magyar kereskedelem érdekében, másodszor pedig egy nagy protekczió által, a mely abban áll, hogy ugyanazon vonalakon konkurrenczia nem támadhat, mert a kormány az ugyanazon vonalakon közlekedő más hajókat privilégiumokkal, szubvenczióval el nem látja. T. képviselőház! Buzáth Ferencz t. barátom felemlítette azt, hogy az Adria hajóinak valódi kiindulási pontja nem Fiume, hanem Trieszt. Triesztben megrakják azt a hajót, az átjön Fiumébe, ottan pro forma kiköt, de arról, hogy a hajó térfogatának, űrtartalmának két harmada Fiume számára fenn legyen tartva, szó sincsen, kijátszák azáltal, hogy oly rövid időre kötnek ki, hogy az alatt lehetetlen a hajót megrakni. (Úgy van! Ugy van!) T. képviselőház! Szétküldetett valamennyi képviselőnek egy röpirat, úgy gondolom, a >>Holz-Zeitung« vagy >>Fakereskedők Lapja« czímű újság részéről; ezen röpiratban a következőket olvasom (Halljuk ! Halljuk ! olvassa) : >>Két igen súlyos panaszt hallani kereskedői körökben az Adria ellen: egyik az, hogy fuvardíjai igen magasak, a másik az, hogy árúkat visszautasít, mivelhogy nem rendelkezik a kellő számú jármüvekkel.« T. képviselőház! Azt mondjuk, a magyar kereskedelmet akarjuk elősegíteni, de milyen helyzetben van ezek után a magyar kereskedelem. ? Az Adria, az egyetlenegy hajózási társaság, a mely ezen szerződós értelmében bizonyos vonalakon közlekedhetik, nem rendelkezik elég járművel, és a helyett, hogy a magyar kereskedelmet tartaná szem előtt, legelső sorban az osztrák kereskedelmet szutenirozza és segíti a magyar szubvenczió alapján. A másik hiba az, hogy árúkat visszautasít. Mit csináljon az a szegény kereskedő, a ki Fiúméban más hajóval nein rendelkezhetik épen a kormánynak hibás eljárása miatt, a melynél fogva egy társaságot szubvenczionál, privilegizál ós minden szabad konkurrencziát kizár, úgy, hogy más vállalattal azokat az árúkat, melyeket esetleg az Adria visszautasít, el nem szállíthatja ? Ezen okoknál fogva a legmelegebben pártolom ós ajánlom elfogadásra Buzáth Ferencz t. barátomnak ínódosítvánvát. (Helyeslés balfelöl.) Nyegre László jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. képviselőház! Buzáth Ferencz t. barátomnak az 5. §-ra vonatkozó módosítását részemről is üdvözlöm, és itt nekem is vannak megjegyzéseim épen azokra vonatkozólag, a miket liakovszliy István barátom is említett a trieszti rakodás szempontjából. Köztudomású dolog, hogy főleg a marseillei járatok tulaj donképen Trieszt érdekében vannak, ós ha. t. képviselőház, e tekintetben kissé megvizsgáljuk a szerződést, látjuk, hogy tulajdonképen 72 járat van Marseillebe, tehát a szerződés szerinti legtöbb járat Marseille-be van, s így a teljesítményűek óriási része erre a vonalra esik. Ennek a marseillei vonalnak fentartása tehát elsősorban Trieszt érdekében történik. Hogy Trieszt érdekében történik, azt a. t. miniszter úr a közgazdasági bizottság indokolásában, nem tudom már, hogy melyik részen, megtalálhatja. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Keresse meg a képviselő úr! Major Ferencz: Ott elolvashatja, hogy a marseillei járatok egy időben, minthogy egyáltalán hasznot nem hajtottak, elhnináltattak és javaslatba hozatott, hogy a marseillei járat kihagyassék. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : A marseillei ? Major Ferencz: Igen! így olvastam. Molnár Jenő: Hogy egyesíttessenek és nem hogy kihagyassanak! Major Ferencz: Az más dolog ! Denique, t. képviselőház, a tónj

T az, hogy a marseillei járatok tulajdonkópen Trieszt érdekében vannak fentartva. Es az is tény, hogy tulajdonképen a végállomás a marseillei járatban Trieszt, ott történik a berakodás ós a hajók Fiumét csak érintik. Nagyon fontos dolog ez épen azon szempontból, a melyet Rakovszky István t. képviselőtársam is említett, s a melyet én is felhoztam, hogy a Fiúméban levő árú fel nem vehető, mert az Adriának nincsen elegendő jármüve. De még ha tíz hajóval többje lesz is az Adriának, akkor sem teljesítheti saját hajóival azokat a járatokat, a melyekre kötelezve van, és a legszomorúbb épen az, hogy a legfontosabb járatokat nem fogja teljesíteni saját hajóival, a hosszú járatokat az angol, a nAmgat-francziaországi, a németalföldi és a dán kikötőkbe. Ez pedig óriási közgazdasági kár Magyarországra nézve, mert a mint tegnap-