Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

(194. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. 71 foglalnak ott helyet a hajón: kapitány stb. orvos azonban nem található, holott a Lloydnál, a mely szintén teljesít brazíliai járatokat, mindenütt van orvos a hajón. Kérdem, lehet-e kitenni ityen nagy úton azt a személyzetet, vagy az utazókat azon veszedelemnek, hogy nincsen orvos a brazíliai úton. Mit mutat ez? Ez egy kapzsi, smuczig eljárás, (Úgy van! Ügy van! balfelöl.) mely tisztán csak a tantiemnek minél nagyobb mértékben való bezsebelésére irányúi, (Úgy van! Úgy vau! a bal- és szélső baloldalon.) hogy nem adják meg még azt a kelléket sem, a melyet az utolsó ember épúgy megérdemel, mint a legelső. Kérdem, vájjon mi minden történhetik azalatt a nyolez-tíz nap alatt; miután a hajó a, Gibraltárt elhagyja, még eléri a brazíliai kikötőt, mi minden történhetik a személyzet és az utazókkal, ki fogja megtéríteni, megfizetni azt a kárt, a mi ott esetleg emberéletben történik? Rakovszky István : Dr. Rosenberg Gyula ! (Derültség.) Major Ferencz: Ha a brazíliai járatnál vagyunk, csak mellesleg említem meg, hogy a t. miniszter úr egyik beszédében felhozta, hogy mennyivel nagyobb szubvencziót kap a Lloyd a brazíliai járatért, mint a mennyit az Adria kap. Jó lett volna, hogyha akkor öszszehasonlította volna a két társaságnak hajóit is, hogy milyen hajóval megy oda az Adria ós milyennel a Lloyd, milyen a személyzet az Adrián és milyen a Lloyd hajóján. Az Adria hajóján van huszonnégy, a Lloydón neg3'venhét személy; és ott van orvos, egyszóval minden kellék és kénj^elem meg van adva az utasoknak a Braziliába valóutazásnál. Az Adria teljesíti azokat a járatokat, de hogyan és milyen személyzettel és milyen ellátással, ezt könnyen ki lehet venni az eddig mondottakból. Ezekből méltóztatnak látni, hogy milyen hiányos a felszerelés, eltekintve a, rossz ellátástól, a ruházat dolgától, és a szükséges személyzettel való ellátásban is minő különbség van köztük, hogy kétszer, majd háromszor annyi személyzet van a Llovdon. mint az Adrián. így összehasonlítást tenni az Adria és a Lloyd között nem lehet, szubvenczióban pedig legkevósbbé lehet, mert az nem mindegy, hogy valaki szamáron, vagy négylovas fogaton megy valahová. Ha az ember összehasonlítja a szubvencziókat, akkor össze kell hasonlítani a járműveket is, a melyryol megyünk, mert nem mindegy az, hogyha én viczinálisoií utazom, vagy a keleti expresszen, más lesz itt a kényelem, meg a gyorsaság is. A gyorsaságról egyébiránt majd a részleteknél fogok beszélni, hogy- milyen fikezió az, a mikor ki van kötve a. tíz mértföldnyi próbasebesség. Tudjuk, hogy előidézhető a tíz mértföldnyi próbasebesség, ha több szenet használunk és ezáltal fokozzuk a hajtóerőt. De hogy rendesen mennyivel megy, ez attól függ, hogy mily gyorsasággal tetszik annak a társulatnak a hajóit utaztatni, a hol aztán szénmegtakarítás és több ilyen takarékossági szempontok jönnek tekintetbe. Errő] majd szólni fogok később, most nem szólok; hanem befejezem beszédemet és három dologra kérem ki a t. miniszter úr válaszát. Az első dolog a tarifára vonatkozik, hogy vájjon miképen fejti meg a t. miniszter úr azt a kedvezményt, mely az Adriának jut azáltal, hogy az államvasutaknak reá czímzett árúitól 10—12°/o-nyi refakeziát kap az illető fél. Ezáltal azon lehetősége van megadva az Adriának, hogy ő 5—6°/o-kal, sőt többel is mindig drágábban szállíthatja az árúkat, mint tehetnék ezt az utat Fiúméból akármely magyar hajótársaság hajói. Tehát ez szememben egy rejtett szubvenczió. A másik kérdés pedig az opezióra vonatkozik, arra a pénzügyi műveletre, hogy miképen tudja, nekem a t. miniszter úr azt beigazolni, hogy kedvezőbb magára az intézményre és az elsőbbségi kötvények birtokosaira is, hogyha előbb kibocsáttatik a 25.000 új részvény és így ezáltal az Adria megdrágul körülbelül 6,000.000 koronával, és akkor jobban fognák jegyezni az elsőbbségi kötvényeket. A harmadik, a mire szintén kérem a t. miniszter úr válasza/t. hogy vájjon mi indította a t. miniszter urat arra. hogy meg nem nevezve a kikötőket Nyugaton, generalizálja az egész nyugati kikötőket ós lekösse azokat az Adriának, a miA^el azt a helyzetet teremti meg, hogy a, szabaxl hajózást kizárja az egész nyugati kikötőkből, már tudniillik oly értelemben, hogy szabad ugyan odahajózni bármely hajónak, de nem részesül azokban a kedvezményekben, a melyekben különben részesülhetne, mert a generálizáczióval el van zárva előle minden nyugati kikötő. Hát ezek azok a kérdések, a mikre a, t. miniszter úr szives figyelmét felhívom. Továbbá, a mi szintén idetartozik, hogy vájjon a miniszter úr, midőn nagy hanggal be akarja itt bizonyítani azt, hogy nekünk fel kell keresni azon kikötőket a jövő szempontjából, a melyekre esetleg nekünk szükségünk lehet, midőn az egyik oldalról ezt mondja, a másik oldalról pedig azt mondja, hogy egyes járatokat szabad elhagyni az Adriának, mert nagyon kevés a forgalom, ós itt meg is nevezi, hogy például Antverpenbe, Koppenhágába, ha nincsen 100 tonna, szállítmány bejelentve és