Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

693. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. 49 menyek között, akármi történjék is, példának okáért vámügyi tekintetben nekünk elkészülve kell lennünk arra, hogy versenyképességünket, forgalmi képességünket, kiviteli képességünket lehetőleg fejleszszük ós biztosítsuk; mert meglehet, hogy oly változások állanak be. midőn a tengerentúli kivitelre még nagyobb szükségünk lesz, mint ma, pedig most is reá vagyunk utalva. Ebből a szempontból indulva ki, vettem revízió alá most a szerződést és kívántam azt módosításokkal javítani. Mert úgy számítottam, hogyha 1902-nek a végére az új hajók Fiúménak rendelkezésére állanak, hogyha a többi, hajótársulatoknál is úgy a hajóparkot, mint a járatokat lehetőleg szaporítani fogom, ebben az esetben jobban el leszünk készülve a- vámtárgyalásokra és a versenyképességre is, mint Apoltunk eddig. Méltóztassanak különben elhinni, sokkal másképen üt ki úgy követelésünk, mint tárgyalásunk, ha tudják rólunk, hogy nem vagyaink csak egy irányban elkészülve, hanem a kivitelről más irányban is gondoskodunk. Ha előrelátókig az eshetőségeket kombináczióba veszszük, azt hiszem, ez csak javunkra válik. Azt pedig Polónyi Géza képviselő úr engedje meg, hogy az az okoskodása egyáltalában nem áll, hogy miután, — úgy számítja állítása szerint, — hogy 1907-ben így is, úgy is bekövetkezik az önálló vámterület, ennek következtében odáig egyáltalában nem lehet intézkednünk az Adriával, mert ne méltóztassék azt mondani, hogy az Adriával a szerződés addig maradjon változatlanul, mert akkor új kombinácziók ós új útirányok jönnek tekintetbe. Bocsánatot kérek, nem tudom, hogy 1907-ben vámügyileg hogyan fogunk állani; hanem annyit tudok, hogy a forgalmi politika és a versenyképesség a vámügyekben is dönt és hogyha mi 1907-ben, vagy 1903-ban, vagy bármikor nagyobb hajópark felett rendelkezünk, mint eddig bármikor, ha új hajókkal jól leszünk felszerelve, akkor jobban biztosíthatjuk érdekeinket, mert nem a járatok döntenek itt. A. járatokat lehet változtatni tetszés szerint ós a közös érdek a vállalkozó és az állam között mindig meg fogja, találni a változtatásnak irányát és mér tekét; de rögtönözni hajóparkot, felszerelni kikötőket minden eshetőséggel szemben, azt hiszem, ez nem lehetséges. Ez nagy ós lassú munka eredménye és azt hiszem, hogyha az alatt az idő alatt az összeköttetések, a járatok és hajók szaporodása folytán oly kikötőkbe fészkeljük be magunkat, a melyekbe eddig csak befutottunk, ele velők állandó összeköttetésben nem voltunk ; hogyha árúczikkeinknek oly piaezokat tudtunk biztosítani, a melyek eddig nem voltak rendelkezésünkre: abban az KÉPVH. NAPLÓ. 1896. —1901. XXXV. KÖTET. esetben, azt hiszem, jó szolgálatot teszünk az országnak. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi pedig az abból eredő terheket illeti, én készséggel elismerem, hogy itt adóelengedést ós adókedvezményt épúgy kell számítani a teherbe, mint a szubvencziót; de még ha ezt számítjuk is akármilyen mértékben, akár a forgalom értékét, akár a járatok hoszszát és számát veszszük, minden körülmények közt kedvezőbb helyzetbe jutunk ezzel a, teherrel is, mint eddig voltunk. (Nagy mozgás és felkiáltások balfelöl : Nem áll!) Miután ez az ón meggyőződésem, ajánlom a czímnek elfogadását. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a bal- és szélső baloldalon. ) Polónyi Géza: T. ház! Szavaim értelmének helyreigazítása végett leérek szót. Előre is jelzem, hogy csak két kardinális kérdésre nézve, melyeket a t. miniszter úr félreértett, tartom szükségesnek a tényállást ós a kérdést helyreállítani. Az első dolog kisebb jelentőségű, de nagy körök megnyugtatására, szolgálna, ha a miniszter úr engem nem értett volna félre. Nem akarok vitatkozni arról, vájjon az Adria magyar részvénytársaság-e akkor, ha részvényeinek nagyobi) része a, Wiener Bankvereiné. Ez az egyik rész. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Maga az előadó úr osztozott felfogásomban, hogy az Adria, 1893 : XXII. törvónyezikkben biztosított adómentességet nem vehetné igénybe, más okból, mint a minőket én hoztam fel. De köztem és a miniszter úr között, más a kérdés; nem az iránt voltam aggodalomban, és nem ez iránt kértem felvilágosítást. Erre vonatkozólag azt mondtam, hogy a mennyiben a t. miniszter úr jónak látja, tegyen megnyugtató nyilatkozatot: ha, nem tartja jónak, nem bánom. Azt mondtam, hogy ha, a szerződésnek 31. §-a fennáll, akkor a t. miniszter úr az adómentességen és a szubvenczió megadásán kivűl oly dolgot mivel, a, melyet talán maga sem akar, mert lehetetlenné teszi más magyar társulat hajóinak számára az 1893 : XXII. törvónyezikkben biztosított, államsegélyt. (Igaz .' a bal- és szélső baloldalon.) Erre kértem felvilágosítást, mert ha nem ez a czélja a miniszter urnak: akkor ezt a 31. §-ban kifejezetten ki kell mondani. A második dolog, és ezzel befejezem, hogy a miniszter úr alaposan félre értett bennünket, pedig fogadkozunk és eleget mondogatjuk, hogy nem foglalunk állást egy tengerhajózási társaság szubvencziónálása ellen. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : De most igen! 7