Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-693
50 (19a. országos illés 1901. április 19-én, pénteken. Polónyi Géza: Sohasem. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Világosabban nem tudom feltenni a kérdést. De ne tessék félreérteni. A miniszter úrnak két módot ajánlottam: akár azt tessék kimondani, hogy csak akkor kap az Adria szubvencziót, ha a G°/o-on alul van a dividenda, vagy pedig tessék kimondani, hogy a 6°/p-on felüli dividendában az állani osztozik, így értem a szubvencziót. de hogy 14, 20, 40°/o-os dividenda mellett az állam még szubvencziót és adómentességet is adjon, ezt nem értem. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezek elől a miniszter úr mindig kitért, pedig ez a kérdés lényege. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezen fordul meg a kérdés. Adómentesség, szubvenczió, mind lehetséges, ha 6°/o-on alul van a dividenda. 6% csali tisztességes osztalék. (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Melyik módot választja a. miniszter úr, nem tudom. De ne tessék ránk fogni, hogy nem akarjuk a tengerhajózási társaságot támogatni. Ellenkezőleg, hivatkoztam a viczinális törvényre. Nézze meg, abban sincs oly mértékű adómentesség, mint a minőt a miniszter úr itt adni kivan. Abban is meg van adva az adómentesség, de csak az első beszerzési költségekre, a szelvényadómentesség, a kibocsátási illeték mentessége, és az elsőbbségi kötvények utáni törlesztési tőke adómentessége ; de ezek után is fizetnek keresetadót és ott háramlási jog van az állam számára, kikötve úgy, hogy az egész vonal az államé lesz. Itt pedig 14, 20, 40°/o-os dividendás társaságot akar szubvencziónálni a miniszter és akar adókedvezésekben részesíteni a nélkül, hog} T az államra valami háramlanék. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Szeretném, hogy ez iránt köztünk félreértés ne legyen. De a, miniszter úr nem felelt arra, a mit kérdeztem, hogy mi akadálya van annak, hogy az állam 6°/o-on túl osztozkodjék, vagy hogy ha felül van a dividenda, sem adómentesség, se szubvenczió ne adassék ? Természetesen, t. miniszter úr, ennek alapfeltétele az. hogy a, leírások százaléka tekintetéljen megállapodásra kell jutni, nehogy azután a nyereség egy 7 részét leírásokkal emészszók fel. Én tehát hajlandó vagyok szubvencziót ós esetleg adómentességet adni, dehogy 6°/o-on felül miért nyújtana az állam kedvezményeket. azt nem értem. Erre kérek feleletet. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Pichler Győző: T. ház! Félremagyarázott szavaim helyreállítása czímén kértem szót, bár ez alkalommal nem akarok belebocsátkozni azokba, a miket Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter úr előadott és a melyekkel megezáfolni akarta felszólalásomat. Sokkal kevesebb anyagot adott, semhogy nagy munkásságot kellene kifejtenem, azt megezáfolni. Lesz rá módom a részletes tárgyalásnál az illető czímek alatt. Egyre akarom csak a t. ház figyelmét felhívni. A miniszter úr azt mondja, hogy rejtett szubvenczióról beszéltem és kiszámítottam hozzávetőleg 400.000 koronát. Engedje meg a miniszter úr, vagy nem olvasta beszédemet •— most én mondom azt, a mit ő mondott nekem — vagy elolvasta ós akkor rosszakaratúlag félremagyarázza. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Oltó!) Bocsánatot kérek, ezzel én nem sértem meg sem Radocza János képviselőtársamat, sem azokat, a kik ollóznak; csak egyszerűen kijelentem, hogy ezt rosszakaratú félremagyarázásnak tarthatom, holott az én beszédem keretéből épen az ellenkező dolgok tűnnek ki. Én azt mondtam, hogy 400.000 korona szubvenczióra becsülhetők azok a kedvezmények, melyekben külön ós speczialiter csak az Adria részesül. Ez először a 10—12°/o engedmény, a refakezia, a mit nem az Adria kap, hanem az ügyfelei, a kik a reá czímzett árúnál a tarifa szerinti árnál öt koronával kevesebbet fizetnek tonnánként. Tonnánkónt 70 fillér átrakodási díjat szintén a mag} r ar államvasút fizet; továbbá a direkt tételek közt — ós ezt fentartom •— az összes engedményeket, melyeket a tarifában adunk, egyszerűen a szárazföldi szállítási díjakból vonják le, tehát a magyar államvasutakra eső díjtétel részletekből, és teljesen sértetlenül megmarad a tengeri szállítási tarifa, a melyet legmagasabb tételben megkap az Adria. Ennek a példájául illusztráltam, hogy 17 frankért szállít Triesztből a tengeren és 17 frankba van beszámítva az ő részesedése, daczára, hogy óriási árkedvezményeket ad a direct tarifánál a magyar államvasút. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha én vasúti ós közlekedési politikát folytatok ós arról van szó, hogy Magyarország érdekében tarifakedvezményt adjak, akkor, ha szükségesnek látom, hogy az árúforgalom érdekében direkt tarifát állapítsak meg, például Budapesttől Marseilleig; ha én egy társaságot szubvencziónálok, akkor ezen kedvezményes tarifa, megállapításánál egyrészt kétségtelenül a magyar államvasút szárazföldi szállításának tarifájából, a másik részt a tengeri díjakból fogom levonni. (Helyeslés balfdél.) Fikczió az, midőn azt mondják, hogy e tekintetben az Adria ad valamit. Én kijelentem, hogy azért állapítunk meg direkt tarifát, hogy módunkban legyen kedvezményes tarifát teremteni. E kedvezményes tarifa árát ós költségét nem szabad egy magyar
