Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

693. omiágos ülés 1901. április 19-én, pénteken. 45 Pichler Győző: Megtörtént ez? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Mondom, hogy megtörtént! Pichler Győző: Soha! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: ... ós ne engedtessék meg, hogy a konjunktúráknak oda dobassanak, ós ennek igen nagy hasznát vettük, főleg az utóbbi időben. Mert méltóztassanak körülnézni, főleg az utóbbi két óv alatt, részben a kőszénáraknak nagy emelkedése folytán, valamennyi hajóvállalat a maga tarifáit jelentékenyen emelte; ós méltóztassék utána nézni, ha azon relácziókban, a melyek a direkt tarifákra vonatkoznak, ós a melyekre nézve az államvasutaknak szerződése van az Adriával, díjtétel-emelés az utolsó négy év alatt nem fordul elő. Ezt annak köszönhetjük, hogy ezek a tótelek le voltak kötve; s épen ebben mutatkozik az ilyen direkt tarifák felállításának előnye. Nagyon rossz hatást tett — s utóvégre, ezen nem is csodálkozom — az, hogy a. szerződésnek, a melyet az államvasút az Adriával kötött, egyik pontja azt is tartalmazza, hogy a, direkt szállításoknak, a hajóhoz való szállításnak, az átrakodásnak költségeit is az államvasút fizeti. Ez igaz. de itt az a kérdés áll elő, hogy melyik hajóvállalat hozatja a maga hajójára az árúkat akár a vasútról, akár más hajóról; egyáltalában mindig vagy az illető fél kell, hogy viselje azt a terhet, vagy pedig a szállító; más lehetőség itt nincs. És mikor itten az a kedvezmény nyújtatik, az nem az Adriának nyújtatik, hanem azon feleknek, a kik ezt élvezik, mert ha nem az államvasút végezné itt az átrakodást, természetes, a felek kellene, hogy megfizessék. Itt van az a kérdés, a melyet főleg a liszt-tarifával kapcsolatosan a képviselő úr kidomborított és a melynek — engedje meg — tökéletesen hamis magyarázatot adott, tudniillik mint az Adriával kötött szerződésnek egyik hátrányát tüntette fel azt, hogy ezek a refakcziák adatnak ós egyúttal ennek következtében a forgalomban az Adria oly jelentékeny előnyökhöz jut. Bocsánatot kérek, a kórdós sokkal szorosabb összefüggésben van azzal, a mit előbbi szavaiban említett, tudniillik az őrlési forgalom megszűnésével, és illetőleg már azelőtt is ós az alatt is, már Baross Gábor idejétől kezdve állandóan a. Fiúméból való kivitel, főleg lisztkivitel, minden tekintetben favorizáltatott és oly tarifák állapíttattak meg, a melyek eddig egyáltalában nem léteztek és más irányzatokban nem is léteznek most sem. Miért alkalmazták ezeket? Azért, hogy az Adriának előny biztosíttassék? Nem, hanem hogy kivitelünk ezen főczikke exportképes ós versenyképes legyen. Ez az Adriával való szerződéssel semmiféle összefüggésben nincsen (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) és ez tisztán és kizárólag a kivitel kérdése. Azonban egyúttal az a megállapodás, a mely az államvasút és az Adria között jött létre az összes tarifáiig kérdésekre nézve, egészen külön bírálandó el az Adria-szerződéstől. Ez oly hosszú időre, oly változatlanul lekötve, mint a hogy az Adriaszerződós van, egyáltalában nincsen úgy. hogy azon szerződós 9. §-ában, a mely az államvasút és az Adria között létrejött, világosan ki van mondva, hogy minden évben három havi felmondás köttetik ki, de olyformán, hogy az a felmondás az esztendő végével érvényesüljön. Ennek következtében itt az államvasút igazgatóságának és a kereskedelemügyi miniszternek az Adria-szerződós egyáltalában nem köti meg a kezét, hanem az Adriával való tarifakérdósek körül a direkt tarifák felállításában, valamint a kikötőben való munkálatok teljesítésének díjmentességében, vagy díjszabásában tökéletesen szabad keze van és ezt minden esztendőben, ha kell, változtathatja. Hanem hogyha a konjunktúrák olyanok, hogy a kivitel érdekei kívánják, hogy ezek a kedvezmények ennek a kivitelnek biztosíttassanak, azok mégis fentartandók, nem azért, hogy az Adria h aj ótársulatnak haj óira törettessék a forgalom, hanem azért, mert a. kivitel ezáltal eszközöltetik és egyáltalában csakis ezen az úton lehetséges. A t. képviselő úr azután sokat foglalkozott azzal, hogy minek a húsz évi szerződés, nem indokolt az, hogy a hajók törlesztése így számíttassék ós ebből a czclból valamely angol lapból kikereste, hogy aránylag mily fiatalok az Adria hajói továbbá említette, hogy az osztrák Lloydnak sokkal régibb hajói vannak, nem indokolt tehát, hogy a törlesztés ily módon történjék. Bocsánatot kérek, a Lloydnak, igaz, most is van 25 hajója., a mely vénebb húsz évesnél, azonban bizonyos törlesztési időt meg kell állapítani, mert ha azon időn túl marad forgalomképes, fuvarképes, szállítóképes az a hajó, annál jobb; azonban átlag véve mégis kell ilyen számítást tenni, mert nemcsak az idő folytán való romlásra, kell itt számítani, hanem egyúttal az elemi csapások következtében való elpusztulásra is, mert a biztosítás sohasem fedezi teljesen a költségeket, ós ennek következtében minden hajótársulatnak ezen a czímen is deperditái vannak. Különben az ilyen javításokkal, a melyekkel fentartható egy hajó, az ember úgy van, mint