Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

46 698. országos ülés 1801. április 19-én, pénteken. a csizmával. Van olyan, a ki hol a fejét, hol a sarkát, hol a talpát és újra a fejét, a sarkát ós a talpát csináltatja meg a csizmának, hanem azért, hogy rá költi az összeget és új csizmája mégis soha sincs, az bizonyos. Előrelátó és okos társulat tehát olyan, hogy aránylag rövid időt vesz a törlesztésre, minden hajónál, a mely alatt biztosan lehet számítani, hogy úgy az elemi csapások okozta károk, valamint a természetes romlás útján előállott károk is megtérülnek. Pichler Győző: A hasonlat jó, mert a csizmába is, az Adriába is befolyik a viz. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A. t. képviselő úr a köteles járatok tekintetében, a melyeknek fontosságát igen helyesen emelte ki, azt mondja, hogy ezeket egyáltalán ellenőrizni nem akarjuk; sőt hogy a minisztertől rendelet jött volna, a mely ezt egyenesen megtiltotta volna. Bocsánatot kérek, erről tudomásom nincs. Pichler Győző: Öt év előtt! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem mondhatom meg most hirtelen, hogy mikor, vagy bog}- öt év előtt történt ez, hanem hogy ez ellenkezik azzal az általános rendelettel, a melyet kibocsátottak ós a mely ezt a. dolgot szabályozza,, ezt határozottan állítom, mert mi épen arra törekszünk, és e tekintetben a legnagyobb ellenőrzést gyakoroljuk külföldön a konzulok, itthon pedig, a mint méltóztatik tudni, a tengerészeti hatóság útján. Ezzel kapcsolatban jelenthetem, hogy a tarifákra vonatkozólag is tervezek ily rendelkezést azon sok panasz következtében, a mely előfordult épen a versenyképesség tekintetében a különféle tarifális kombinácziókban. Effektuálni is fogom, hogy a rendesen sürgöixyileg, telefon útján, vagy más rövid úton létrejött tarifakötésekről az Adria esetről-esetre naplót vezessen, a mely mindig beküldessék a minisztériumhoz. Ilyen módon ellenőrizhetők a, kombinácziók a versenyképesség szempontjából a ruták felhasználása tekintetében ós megkövotelhetők a szükséges könnyítések, a hol a versenyképesség tekintetében a magyar forgalmi érdekeket veszélyeztetve látjuk. A t. képviselő úr rossz néven vette, hogy az Adria némely olasz hajótársulattal szerződéses viszonyba lépett. Felemlítette, hogy a Puglia-Ereycinet-kompánia, a Navigazione Generáli stb. összeállottak ós az üzletvezetés tekintetében közös megállapodásra jutottak, közös bürót állítottak fel Rómában, a melyben az Adria is képviselve van. Ez igaz, de ez csak a földközi tengeri, üzletre vonatkozik. Ez azonban egyáltalában nem alterálja az Adriának a szerződósben kikötött összes üzleteit, nem alterálja sem tarifális, sem más tekintetben Fiume összeköttetéseit azokkal a kikötőkkel, a melyekkel való összeköttetés a, szerződésben biztosítva van. Indirekt hatása, nem tagadom, ennek van. Pichler Győző: Nos, ugy-e ? Indirekt hatása kereskedelmi érdekeink rovására! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Indúekt hatása eddig legalább az, hogy ezen az úton elérték, hogy a tarifát sok helyen épen ezekben az útirányokban leszállították. Pichler Győző: Úgy? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Igen, leszállították. Káros hatása tehát ennek nem volt; a kereskedelmi miniszternek pedig, nézetem szerint, csak akkor áll elő a kötelessége ilyen dolgokba beleszólni, ha akár tarifa, akár menetrend, akár a forgalom fentartása tekintetében olyan szerződésekre lépne, vagy olyan kombinácziókba bocsátkoznék az Adria, a melyek a vele fennálló szerződésben biztosított útirányokat és tarifális viszonyokat változtatnák. Nem kell fejtegetnem, hogj^ a t. képviselő úr milyen tévedésben volt akkor, a midőn azt mondotta, hogy az adón kivűl, a melylyel foglalkozott, a községi pótlékok is biztosítva vannak, és hogy így nagy adókönnyítést számított ki, a melyet megduplázott, miután 400.000 koronát számított itt is, holott erről szó nem lehet. Az adóra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy a mint méltóztatnak tudni, — különben Polónyi Géza képviselő úr fel is említette a különböző tóteleket, — az adó . a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál három évi átlag alakjában vettetik ki. Már most, hogy egészen hű és pontos képet adjak a t. háznak arról, mi az az adóteher, a melynek elengedéséről szó van, elővettem az 1898—1900 éveket, tehát a legkedvezőbb utolsó három évet az Adria mérlegéből és ennek alapján számítottam ki az egy évre eső összeget ós pedig úgy, hogy miután, a mint Polónyi Géza kópAdselő úr felemlítette, bélyeg- és illetékmentesség, szelvényadó-mentesség is van, a melyek közül némelyik egyszerre rovatik le, a másik időnkónt, az egészet felosztottam a 20 évi időtartamra. Polónyi Géza: Ez ellenkezik a kereskedelmi törvénynyel, mert az csak öt esztendőre engedi meg a számítást. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ha a húsz évi teherelengedés összegét akarjuk megtudni, akkor így kell eljárnunk. Ennek következtében az eredmény, számítva a legkedvezőbb évekre, az 1898—1900. évekre,