Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-693
gg 693. országofi ülés 1901. április 19-én, pénteken. jogaiba beleavatkozzék ? Hát az igen tisztelt miniszter úrnak van államtitkára, közbecsűlésben és köztiszteletben álló tudós magyar jogász. A miniszter úr is járt valamikor az egyetem falai közé, ha jól emlékszem reá. (Derültség a baloldalon.) Nem tudom, hogy milyen eredményt ért el, nem is érdekel, de annyi jogi felfogást a t. miniszter úrról is fel kell tételeznem, hogy a kereskedelmi miniszternek a jogkörét meg tudja állapítani. De hogyha a t. miniszter úr nem volna jogász, azt tudom, hogy kiváló zsurnaliszta. Azt tehát a t. miniszterről csak szabad feltennem, ha egyebet nem, hogy magyarul kitűnően tud. Hát megsúgom a t. miniszter úrnak, hogy honnan vegye ehhez a jogot. Vegye a kezébe, a mint én tettem, az 1891: XXX Vni. törvényczikket és azután vegye kezébe ezt a szerződést, a melyet most csinált a t. miniszter úr. Abban a törvényben, a mely az Adria szerződóst tartalmazza, szó szerint nem kevesebb áll mint a következő ; (Halljuk! Halljuk ! (jl vassá) »Mindaddig, a míg a társaság az állammal szerződési viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállításárai, az alapszabályok módosítására és a társaság feloszlatására vonatkozó közgyűlési határozatok a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő jóváhagyását igénylik, miért is azok foganatosításuk előtt a kereskedelemügyi minisztereiéterjesztendők«. Hát a t. miniszter úr nem tudja azt a szerződést, a mely kezében van? Rakovszky István: Nem tudja! Polónyi Géza: De t. képviselőház, legalább azt a szerződést talán csak ismerheti, a melyet a törvényhozás elé önmaga terjesztett, mert ennek meg 37. §-ában szószerint bennefoglaltatik ugyanez. Mit jelent ez, t. képviselőház, nem jogi nyelven, hanem magyarul? Azt, hogy akár tőkefelemelós, akár leszállítás ozéloztatik a társaság részéről, az csak úgy lehetséges, ha ahhoz a kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter is hozzájárul. Tehát, t. képviselőház, eltekintve attól, hogy ha én valakivel új szerződést kötök és annak szubvencziót és adómentességet adok és mondottam neki, hogy azt csak olyan feltétel alatt vagyok hajlandó megadni, ha te viczeversza ezt ós ezt megteszed, eltekintve attól, hogy egy új szerződés kötésénél mindenkinek feltétlen joga van azt olyan feltételhez kötni, a müyenhez azt kötni neki tetszik: (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) ez esetben még külön törvénybe foglalt szerződós tanítja ki a miniszter urat arra, hogy a tőkefelemelés, természetszerűleg annak módozatai tekintetében is, a t. kereskedelmi miniszternek jóváhagyási joga van fentartva és az csak ekkor érvényes, ha a miniszter úr ahhoz hozzájárul. Már most, t. képviselőház, a Wiener Bankverein nem várja a t. miniszter úrtól, hogy azt jóváhagyja, hanem a közgyűlésen már bejelentették, hogy hogyan fogják ezt a részvénytőkét beszerezni. S most, t. képviselőház, egy dologra kell rátérnem és ez azután koronája annak, a mit egy kereskedelemügyi miniszter úrtól eddig hallottam. (Halljuk! Halljuk!) At. miniszter úr tudniillik pénzügyi kifogásokat emel az elsőbbségi kötvényekre nézve és ez a passzus is annyira szép, hogy kénytelen leszek szószerint felolA T asni. (Halljuk! Halljuk!) A miniszter úr, tudniillik azt mondja: mit panaszkodik az úr, hiszen azt a felpénzt, a mely befolyik, nem mi fizetjük, hanem azok fizetik, a kik a részvényeket megveszik. Hát az igaz; de Magyarországon csak a kereskedelemügyi miniszter úr lenne az az egyetlenegy ember, a ki ne tudná, hogy ez a felpénz csak azért tesz ki 278 koronát, mert a szerződós 10 évre meghosszabbíttatik, mert abban szelvényadómentessóg, szubvencziő és adómentesség adatik? Teszek egy propozicziót. (Halljuk! Halljuk!) Terjesszen elő a képviselőháznak a t. miniszter úr egy szerződóst, a mety kihagyja az adómentességet, kihagyja a szubvencziót, kihagyja a bélyeg és kibocsátási adómentességet és mindjárt tisztában leszünk ; akkor nem bánom, gyakorolják az opcziót. (Derültség és helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Hát, t. képviselőház, miért ad a frankfurti ember 478 koronát azért a részvényért ? Azért, mert az állam törvénynyel biztosítja annak a vállalatnak prosperálását és ennek folytán a magyar állampolgár járul hozzá, még pedig dividendában, ahhoz, hogy az a részvény 478 koronát érjen. A külömbség egyszerűen csak az, hogy az a felpénz nem megy a magyar állam kasszájába, nem is az Adriáéba, hanem a Wiener Bankverein kasszájába, s hogy kik és mily részben osztoznak ezen, arról a Wiener Bankverein majd későbben fog jelentést tenni. De miután a szerződés szerint a t. miniszter úrnak joga van a vállalat könyveibe bármikor bele tekinteni és azokat ellenőrizni, nem a Léderer könyveibe, hanem a vállalat könyveibe, nagyon lekötelezne a miniszter úr, ha a részletes vita folyamán ez iránt meggyőződést szerezne ós tájékoztatná a képviselőházat arra nézve, mily részben ós ki particzipál abból a csekély négy milliócska felpénzből. Rakovszky István: Lesz okos, hogy azt nem mondja meg
