Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-693
693. országos ülés 1901, is létezik, a mennyiben — a t. államtitkár úr" nekem, mint szakember igazat fog adni — az alapítók javára biztosított előjogok, igaz, hogy az alapszabályokba kell. hogy bejussanak — az feltétel — de e jogok csak azon mértékben állanak fenn, a mennyiben a prospektusban közzététettek. Ez hát jogászilag érinthetlen igazság. Tehát a prospektus irányadó ezen alapító jogok megítélése tekintetében, és a t. miniszter úr felolvasta nekünk a ház előtt ennek a prospektusnak tartalmát. Ez a prospektus szól akkép, hogy a Magyar Országos Bank Részvénytársaság, mint az Adria Magyar Tengerhajózási Társulat alapítójának részére íentartatik az a jog, hogy a második kibocsátású, 2,500.000 forint értékű részvényeket névértékük teljes befizetése mellett egész összegben, vagy tetszés szerinti mennyiségben átveheti. Tehát. t. miniszter úr, ezen prospektus szerint nem ezekről a részvényekről, hanem a már egy ízben kibocsátott azon előbbi, második kibocsátású részvényekről van szó. Már most, t. miniszter úr, ha nem így áll a dolog, ha az én felfogásom téves, tudniillik ha úgy állana a. dolog, hogy a magyar tengerhajózás ós a magyar kereskedelemnek összes hajózási érdekei csak úgy szolgálhatók ki, hogy ez a társaság a meddig fennáll, valahányszor részvénytőke felemeléshez nyúl, mindig tartoznék részvényeinek a felét a Wiener Bankvereinnak kiszolgáltatni, vagyis ha olyan jog állana fenn, a mely örök időkre biztosítaná a Wiener Bankvereinnak azt, hogy valahányszor az »Adria* új részvén3*eket bocsát ki, azon részvényeknek fele parin, a névértéken mindig neki jutna: akkor a t. kereskedelemügyi miniszter urnak. mint igaz magyar kereskedelemügyi miniszternek két kötelessége állana fenn. Először az, hogy felszólítaná az Adria részvénytársaságot a nyomban való liquidáczióra és új részvénytársaságnak alapítására, mert azt magyar embernek hiába beszéli akármilyen okos kereskedelemügyi miniszter, hogy magyar képviselőnek szabad legyen hozzájárulni ahhoz, hogy egy olyan társaságot szubvenczionáljunk, a mely örök időkre egy bécsi banknak van kiszolgáltatva. (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Ez, t. képviselőház, egyszerűen lehetetlenség a magyar parlamentben. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha pedig ezt nem akarja a t. miniszter űr megcsinálni, akkor be kell nyújtania rögtön egy novellát a kereskedelmi törvényhez, a melyben azt mondja, hogy az opcziónális.jog alapítók számára ily terjedelemben és mértékben soha ki nem köthető és különösen külföldi vállalatok által nem gyakorolható. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső haloldalon.) Mert hogyha a t. miniszer úr magyar április 19-éu, pénteken. 35 érdekeket akar szolgálni, ha a t. miniszter úr a magyar kereskedelmi érdekeket szivén viseli, akkor a magyar kereskedelemügyi miniszternek első kötelessége, hogy a hazai vállalkozások, a hazai tőke hasznát biztosítsa, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és legkevésbbé lehet politikai hivatása egy magyar miniszternek az. hogy a magyar kereskedelmet és a magyar tengerhajózást egy osztrák ellenséges banknak szolgáltassa ki. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ezt nem tűrjük!) Már most, t. képviselőház, azt mondja nekem a t. miniszter úr, hogy én egy finánczoperácziót ajánlottam neki. Azt mondottam tudniillik, hogyha a t. miniszter úr ezt látja és nem tud reá módot, akkor én ajánlom-neki azt, hogy a tőke, a melynek beszerzéséről itt szó van, ne részvények kibocsátása, hanem elsőbbségi kötvények útján szereztessék- be. (Zaj a jobboldalon.) Én kérem a t. ház szives türelmét . . . (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István : Halljuk ! Ez nagyon érdekes és fontos. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: Nem sokáig alkalmatlankodom, (Halljuk ! Halljuk!) mert most érkeztem el ahhoz a ponthoz, a hol a szabadelvű pártnak be akarom mutatni a t. kereskededelemügyi miniszter urat szakértelem és jogászi qualifikáczió szempontjából. (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszter úr arra, hogy én azt mondottam, hogy ne részvények kibocsátásával, hanem elsőbbségi kötvények útján szereztessék be a szükséges tőke, a következőket felelte: (olvassa) : >>Bocsásson meg a t. képviselő úr, először is, ha eg}- önálló részvénytársulat szabad elhatározásából, részvényesei kétharmad többségének elhatározásából ós saját vagyona érdekei szempontjáliól arra határozná magát, hogy ha nagy hajóköltekezésekre szükséges nagy összegeket részvények kibocsátásával szerzi be, hogy ehhez én mint miniszter, a kinek csak a szerződést és a hajók szükségességét kell figyelemmel kísérnem, hogyan szóljak bele, hogyan modjam, hogy ne ezt tegye, hanem prioritásokat bocsásson ki, hogy erre honnan A r egyem a jogi alapot, azt nem tudom. (Helyeslés a jobboldalon.) De kérem, ne beszéljünk a jogi alapról, mert azt hiszem, a t. képviselő úr sem úgy értette, és én sem szeretnék olyasvalamit imputálni neki, a mi az ő jogi tehetségének derogál.* Hát t. miniszter úr, ön azt mondja, hogy ez az én jogi tehetségemnek derogál. És azt kérdezi tőlem, hogy honnan vegye a miniszter azt a jogot ós bátorságot, hogy egy társaság
