Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

32 ($93. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. fogok, — hogy az opczió dolgában teljesen hibás álláspontot foglal el. De bocsánatot kérek, egy kis ugrással végzem a dolgot. Elfelejtettem az adómentesség kérdésénél egy igen fontos mozzanatra reáutalni. Tudniillik itt az a dolog szerepel, hogy a közgazdasági bizottság is, a melynek munkálatáért tisztelettel köszönetet mondok, mert valóban szép munka, egy nagy tévedésben van. Úgy látszik, a t. miniszter úr is ebben a tévedésben leledzik. Tudniillik ők azt mondják, hogy ha ezt az adómentességet most nem biztosítjuk a társaságnak a szerződésben, akkor az 1893 : XXH. törvényczikk alapján kapni fogná ezen társaság az adómentességet. Heltai Ferencz előadó: Nem! Polónyi Géza: Ez benne van a közgazdasági bizottság jelentésében. Ez nagy tévedés. Sőt ezen adómentesség ezen szempontból különösen is megérdemli a t. miniszter úrnak szives figyelmét. Az 1893 : XXil. törvényczikk ugyanis . . . Heltai Ferencz előadó: Nem jár le! Polónyi Géza: Miért nem? Heltai Ferencz előadó: Mert expresszis benn van a törvényben! Polónyi Géza: Nem arról van szó, hanem arról, hogy azt tetszett mondani, hogyha az állam nem szerződik, hanem vállalkozás útján csinálja meg ezen járatokat a társaság, akkor őket megilleti ez az adómentesség. Ez az, a mit ón még ebben az esetben sem fogadhatok el: mert t. előadó úr, ennek a törvénynek van egy igen egészséges és óvatos klautelája. Az 1893 : XXII. törvényczikk 1. §-ában ugyanis azt mondja, hogy a tengeri szabadhajózást üző hajók, a melyek legalább 2

/ részben magyar állampolgárok tulajdonát képezik, részesülnek kedvezményben. És ez a 8. §-ban biztosított államsegélyre is kiterjed, mert ott is ki van mondva világosan, hogy csak az 1. §-ban körülírt hajók részesülnek ily kedvezményben. Ez a paragrafus, t.miniszter úr, nagyon f ontosaz én argumentácziómban. Majd az opcziónális jog kérdésénél rátérek. Tetszik látni, t. miniszter úr, hogy még 1893-ban is az ön elődje az államsegélyt ahhoz a rettentően fontos, kardinális kellékhez kötötte, hogy csak oly hajók élvezhetik, a melyek legalább 2

/3-ad részben magyar állampolgár tulajdonát képezik. Lássa, t. miniszter úr, nem én fedezem fel ezt az egészséges elvet, már a miniszter úr törvényhozói elődje biztosította ezt Magyarország számára. És most a t. miniszter úr mit csinál? Egyenesen megrontja ezt az 1893 : XXII. törvényczikket. Miáltal? Először is tisztában van a t. miniszter úr azzal, hogy az Adria miután 2

/3-ad részben nem magyar tulajdon ... Nagy Ferencz államtitkár: Egészben rnagyax! (Zaj a bal- és szélsőbalon.) Polónyi Géza: Kié egy hajó? Nem a részvénytársaságé? Ki gyakorolja az opczió jogát? Nem kap most a Wiener Bank vérein 12.500 részvényt. Nem az gyakorolja-e az opcziót? Hát ez Magyarország? (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Fáy István: Nem tudnak különbséget tenni. Förster Ottó: Ezt nem lehet elmososolyogni! Polónyi Géza: Legyen szives a t. miniszter úr és nyugtasson meg számos kereskedőt felszólalásával az iránt, hogy mi történt itt most. Az 1893 : XXH. törvényczikk, a mint mondtam, legalább 2

/a részben magyar hajók számára állami kedvezményt biztosít. Mit csinál a miniszter úr most ? Megkötött egy szerződóst, a melynek 31. §-ában az foglaltatik, hogy ezen szerződésnek tartama tehát 20 esztendő alatt, azon járatokon, a melyeket ezen szerződós értelmében az Adria teljesít, senki államsegélyben nem részesíthető. Hát czélja volt-e a miniszter úrnak az, hogy a szabad hajózást is ezen járatokon lehetetlenné tegye ? Czélja volt-e a t. miniszter urnak, hogj^ az 1893 : XXIL törvénvczikkben biztosított államsegélyt is lehetetlenné tegye ezeken a járatokon, a melyek az Adria számára biztosítvák? (Zaj a szélsőbalon.) Ez nemcsak monopólium volna az Adria számára, de hallgatagon egy szerződéssel hatályon kivűl helyeztetnék a magyar hajótulajdonosokkal szemben egy törvény, a melyet a törvényhozás megalkotott és senkisem veszi észre az egész képviselőházban, hogy e szerződéssel maga a törvény is ki lesz játszva. Mert ha e szerződés áll, akkor azon vonalakon, a melyek az Adria által frequentáltatnak, e szerződés értelmében semmiféle, tehát az 1893: XXII. törvónyczikkben biztosított államsegélyt sem lehet adni, a mi azt jelenti, hogy a Wiener Bankverein omnipotencziájának és rószvónytöbbségének uralmában levő hajótársaság monopóliumot kap, nemcsak szubvencziót, nemcsak adómentességet, de azonkívül oly monopóliumot, a mely a magyar állampolgárok tulajdonában lévő hajókat még attól a segélytől is megfosztja, a melyet törvény szerint nekik biztosítunk. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Ha a t. miniszter úr azt mondja nekünk, hogy ezt tudva cselekedte, akkor ne vegye rossz néven, ha a politikai bizalmatlanságnak vele szemben a legnagyobb mérték-