Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-693
g() ftí)3. országos ülés 1901. április l!)«éii, pénteken. az adómentességre vonatkozik, a melyről röviden akarok megemlékezni. T. ház! Nagy elvi kérdésről van itt szó. hogy tudniillik általában lehetségcs-e nyerészkedő részvénytársaságok számára adómentességet biztosítani: igen, vagy nem. Nem szólok frázis hangján arról, hogy a magyar Akadémia meg van adóztatva, ós hogy általában véve közhasznú intézményeink is adót fizetnek; de ha megnézem ezt a szerződést s abban látom azt, hogy ennek a társulatnak az eddig fennállott rendszerrel és szerződéssel szemben adómentesség adatik, azonkívül adatik bélyegnaentesség, az egész kibocsátás bélyegmentessége, adatik szelvényadómentesség és külön kereseti adómentesség, akkor keresem ehhez a paralellát egyéb törvényeinkben. S mire jöttein rá? Rájöttem arra, hogy hasonló adó- és köztehermentesség idáig a közlekedési vállalatoknak, a viczinális vasutaknak biztosíttatott. Rakovszky István: Jó társaság! Polónyi Géza: Ebből a szempontból igen jó társaság. Már most mi a különbség az Adria és a viczinális vasutak között? Mindössze az a csekély különbség van köztük, hogy a viczinális vasúttársaságok számára egy meghatározott időre, bizonyos számú évre adatik a konczesszió, azután pedig átháramlik az államra az összes vagyon minden ellenszolgáltatás nélkül. így áll a dolog. Hát ha állami szempontból fontos egy viczinális vasút, a mint kétségtelenül az, akkor a magyar állam szempontjából a tengeri hajózás legalább is olyan fontossággal bír, és ha a t. miniszter úr egy szerződést mutatna fel, a mely évekre terjedő konczesszió alakjában az állam számára való háramlási jogot is biztosítaná, akkor talán egészen más volna a kérdés. De adómentességet, bélyegkedvezmónyt, szelvényadómentességet adni, és azonfölül szubvencziót, •— a melyről külön akarok beszólni, — egy részvénytársaságnak, a mely 14 n /o dividendával csak azért dolgozik, mert az államtól kapja szubvenczióját; kapja a biztosított járatokat, és kapja azonkívül az adómentességet; no már, ehhez fogható példát nekem a t. miniszter úr egyetlen egj- államnak történetében sem tud felmutatni ; (Mozgás bal felöl.) tovább megyek: Magyarország parlamenti viszonyainak legzüllöttebb korszakában (TJgy van! bal felől.) ilyen tervezetet soha elénk még nem terjesztettek. (Ugy van! a baloldalon.) És, t. miniszter úr, ezzel az adómentességi dologgal legyünk számok szerint is tisztában. Azt mondják, hogy 160.000 koronát tesz ki évenként ez az adómentesség. Heltai Ferencz, előadó: A múltra! Polónyi Géza: A múltra igenis. Hát legyünk ezzel is egy kissé tisztában. Pichler Győző t. képviselőtársam egy némely adata e tekintetben téves; téves elsősorban az, hogy a községi adómentességet is kalkulusba vette, holott ezen szerződés szerint — szerencsére a főváros beava/tkozása folytán, — a községi adómentesség kivétetett, tehát a községi adómentesség itt beleértve nincs. De elég az állami adómentesség, elég a szelvényadómentesség és elég a kibocsátási adómentesség ; ez teljesen elég, t. miniszter úr, mert tegyen az ki akár 160.000 koronát, hozzászámítva a kibocsátási és szelvónyadómentességet, kétségtelenül szabad azt 200.000 koronában felvennem. Hát a számok felett ne idtázzunk; én elfogadom a 160.000 koronát, mint minimális összeget, de a t. miniszter úr legyen olyan kegyes egyet el nem felejteni: azt. hogy ha a t. miniszter úr ezt a 160.000 koronát szubvenczió-emelésben adja meg, távolról sem olyan hátrányos ez a dolog, mintha adómentességben adná. (Igaz! a szélső baloldalon.) És pedig megmondom röviden a t. miniszter úrnak, hogy miért, — mert ez nem jogászi kérdés; ehhez nem kell ügyvédi diploma ; mert a t. miniszter úr szeret azzal dicsekedni, hogy ő nem jogász, (Ellenmondások.) a mire különben majd rátérek. (Derültség és mozgás balfelöl.) Ehhez nem kell ügyvédi diploma ; azt tudni kell, hogyha egy részvénytársaság ma 2,500.000 forint alaptőkével 14 százalékos dividendákat tud produkálni: akkor, midőn alaptőkéjét felemeli, ós 12—14 millió korona új beszerzést csinál, azt nem azért csinálja, hogy ezentúl kevesebb üzlete legyen, hanem ugy-e bár igaz, hogy kétszer akkora tőkével kétszer akkora forgalmat is szokott egy társaság csinálni, sőt az egyes időkhöz és termelési évekhez viszonyítva ez a forgalom esetleg mértani arányokban is növekedhetik. Szóval a húsz éves szerződós meghosszabbítás átlagára való tekintetből ez nem 160.000 koronát tesz ki évenként, hanem minden kereskedő meg fogja a t. miniszter urnak mondani, hogy átlagos számítás mellett legalább is kétszer annyit tesz. Már most, elvi szempontból helytelen dolog, matematikailag kiszámíthatatlan, minden eddigi törvényhozási elvünkbe ütköző, sőt még ezen szerződés anteczedencziáival sem indokolt. hogy a t. miniszter úr itt adómentességet biztosít. És miután — akár frázis ez, akár nem — Magyarországnak a nélkülözés sanyarúságával küzdő számos olyan emberének garasai járulnak ehhez az adómentességhez, (Úgy van! bal felől.) a kik maguktól ós gyermekeiktől kénytelenek elvonni néha a falatot is,
