Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-693
693. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. m Ferencz, e tekintetben a t. képviselőháznak szakszerű, adatokkal szolgált. Én csak röviden akarom jelezni: 1907 — szerintem ugyan 1903 de önök szerint 1907 — az az óv, a mely a vámszövetség kérdésében mint végső időhatár áll előttünk. Ha mi 1907-ben a vámszövetséget megkötni nem tudjuk, vagy nem akarjak, kétségtelen, hogy a mint Kossuth Ferencz t. képviselőtársam kifejtette, kereskedelmi viszonyaink lényegökben, alapjukban megváltoznak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egészen más kereskedelmi hajózásra van szüksége Magyarországnak, ha az önálló vámterület, és egészen másra, ha a közös vámterület alapján áll. (Úgy van! a széluö haloldalon.) A t. miniszter úr szívesen veszi, ha a nagy közvélemény foglalkozik a vámszövetség kérdésével. Mi joggal követelhetnők a kormánytól, hogy legalább tegyen intézkedéseket, a melyek a vámszövetség megszűnte esetére Magyarország állami és gazdasági önállóságát biztosítják. De mit látunk? Ha oly szerződés köttetik, a mely az ezen időre bekövetkező állapotokkal szemben nehézségeket okoz, — mert az tiszta ós világos, hogy ezen időben nekünk új szerződést új szubvenczióval kell kötnünk -— akkor nem értjük, hogy hol maradnak a kormánynak azok az ígéretei, a melyek az önálló vámterületre való berendezkedés tekintetében kedvező intézkedéseket helyeznek kilátásba. De egyet, t. miniszter úr, szíveskedjék megengedni, ez aztán vitán kivűl álló dolog. Nekünk van egy szerződésünk. A vámszövetség alapján az osztrák és a magyar kormány között van egy megegyezés, a mely vonatkozik arra, hogy egyrészt a trieszti Llo} T d, a melynek szubvenczióját megszüntettük, köteles a magyar kereskedelmi érdekek szolgálatára a fiumei kikötőkre vonatkozó relácziók tekintetében a szerződésben meghatározott járatokat fentartani, a fiumei kikötő érintésével oda és vissza. Ezzel szemben áll egy reciprok kötelezettség, hogy viszont az Adria társaság » kötelezve van bizonyos járatok fentartására a trieszti kikötő érdekében. Már most, ha e szerződóst megkötjük, milyen helyzet áll elő, ha a vámszövetség megszűnik ? Ezen Adria-szerződés húsz évre lévén meghosszabbítva, az Adriával szemben fennáll az a kötelezettség, hogy ő a trieszti járatokat fentartani köteles. Heltai Ferencz, a közlekedésügyi bizottság előadója: Nem! Polónyi Géza: Kérem, legfölebb meg kell változtatnunk ! Heltai Ferencz előadó: Nem ! Nem! Polónyi Géza : De nem is erre helyezem ám a súlyt, hogy a t. miniszter úr tévedésben ne legyen. Az kétségtelen, hogy a vámszövetség megszűnésével a trieszti Lloydnak velünk szemben fennálló kötelezettsége megszűnik. Megengedi ezt? Heltai Ferencz előadó: Hogyne! Polónyi Géza: Erre helyezem a súlyt. t. képviselő úr. Ha tékát akár 1903-ban, akár 1907-ben a vámszövetség megszűnik, az az egyezmény, a mely a trieszti Lloyd által fentartott járatok tekintetében ezidőszerint a két kormány között fennáll, hatályát veszti, feltétlenül megszűnik. Heltai Ferencz előadó: 1906-ban! Polónyi Géza : Hát mondjuk 1906-ban, nekem mindegy. 1907-ben tehát már okvetlenül nem létezik; vagyis a mikor a magyar állam az ő önálló rendelkezési jogába lép, a trieszti Lloyd nem tartozik azokat a járatokat fentartani, a melyeket ezidőszerint Fiume érdekében fentartani köteles. Már most ebből csak világos dolog, hogy, ha egyébről nem, azokról a járatokról, a melyeket a trieszti Lloyd köteles ezidőszerint Fiume érdekében fentartani, a magyar kormánynak gondoskodnia kell. Nem kell gondoskodni? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Hogyne ! Polónyi Géza: Annak idején, mikor azt az osztrák kormánynyal kötött egyezményt méltóztatott bemutatni, az mint nagy vívmány lett a képviselőház előtt bemutatva, ón szívesen elismerem, hogy az is volt. Már most, ha kénytelen leszünk a Lloyd által eddig fentartott járatok tekintetében más társaságról gondoskodni, miután a Középtengerről van szó és csak részben keleti járatokról, nem nyilvánvaló-e az, hogy kénytelenek leszünk azon időpontban az Adriával a szubvenczió felemelése mellett egy újabb szerződést kötni, vagyis Magyarországot kénytelenek leszünk kiszolgáltatni, . . . (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem! Polónyi Géza: . . . vagy egy más társasággal fogunk szerződést kötni (Úgy van! a jobboldalon.) új áldozatok árán. Helyes-e tehát az, t. miniszter úr, hogy mikor nekünk ma 1911-ig biztosítva van a szerződésünk ós 1906-ig biztosítva van az osztrák Lloyddal szemben a kötelezettség, helyes-e ma meghosszabbítani ezt a szerződést, mikor senkisem tudja, hogy 1906-ban mi lesz Magyarország és Ausztria között? (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezt akartam mondani az időpontra vonatkozólag. Második észrevételem — mert az opcziót legutoljára hagyom, hogy a t. miniszter úrral e tekintetben, bocsánatot kérek, leszámoljak —
