Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

yR 698. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. most én úgy fogom fel ezt a kérdést, hog\»z ellenzéknek legerninensebb feladata az alkotmányos ellenőrzésnek helyes gyakorlata. A t. képviselőház többségét, azt hiszem, azon szónokok, a kik ezen oldalról ós ezen oldalakról felszólaltak, teljesen meggyőzték arról, hogy itt nem személyes antipátia, vagy szimpátia kérdése az, mely bennünket vezet, hanem beható tanulmányozásnak olyan eredménye, a mely hazafias aggodalmainkat viszi a törvényhozás elé oly czélból, hogy a nemzetet, ezt a szegény nemzetet, ha nem szükséges, ne károsítsuk meg olyan irányban, mely különben könnyen mellőzhető, (Úgy van! Úgy van! Helyesles a bal- és szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, ezen általános szemponton kívül, midőn bizonyítékát kívánom szolgáltatni annak, hogy az ellenzék ezen kérdés tekintetében beható tanulmányozás alapján tisztán és kizárólag alkotmányos ellenőrzési kötelességét gyakorolja, rám nézve ez a két szempont az, a mit a mólyen tisztelt többségnek ós ezzel együtt az egész országnak is szives figyelmébe kívánok ajánlani. Az egyik az, — ne tessék ebben semmiféle személyes vonatkozást találni, — hogy mi, a magyar országgyűlés, mint ilyen, ha nem is ez az országgyűlés, de a legközelebbi országgyűlés, a gazdasági ós kereskedelmi téren olyan nagy nemzeti feladatoknak megoldása előtt állunk, hogy nekünk ezekben a kérdésekben a legmélyebbre ható megnyugtatásokra van szükségünk a tekintetben, hogy kereskedelmi nagy érdekeink képviselete teljesen avatott, szakszerű kézbe van letéve. Már most, t. képviselőház, hogy gyakorlatilag értelme legyen annak, a mit én mondani kívánok, én úgy teszem fel a kérdést: ha egy miniszter, a kit ón egyébiránt egyénileg tisztelek, a kinek munkásságát becsülöm, az Adriával nem tud jól szerződni, vájjon képes lesz-e az Németországgal, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Olaszországgal és mindenekfelett Ausztriával jól szerződni? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kubik Béla: Ezzel a vérszopóval! Polónyi Géza: És engedje meg nekem most a t. miniszter úr, hogy a személye iránt táplált minden tiszteletem mellett egész őszinteséggel előtárjam azokat az aggodalmakat, a melyek engem arra a meggyőződésre vezetnek, hogy én, a ki a t. miniszter űr tehetségét ismerem, az ő szives jóindulatát, a melylyel kijelentette, hogy ő tudja, hogy az ellenzék részéről jóhiszeműleg történik a támadás, én azzal viszonozzam, hogy ő is jóhiszeműleg ment bele e szerződésnek elfogadásába, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) de egyúttal kijelentem, hogy az ő tanácsadói őt kellőleg fel nem világosították, mert merőben lehetetlenségnek tartom, hogy a t. miniszter úr az ő nagy tudása, szakismerete és hazafisága mellett, tudva azokat a körülményeket, a melyekről itt szó van és a melyeket mi fel fogunk tárni, ezt a szerződóst a maga részéről elfogadhatónak tartotta. (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) A másik dolog, t. képviselőház, — hogy ennek a kérdésnek minden vonatkozásával egyszer mindenkorra leszámoljak, — az a szerencsétlen körülmény, a mely ennél a szerződésnél talán véletlenül, de tényleg közrejátszik, az, hogy a mint az előttem fekvő adatok igazolni fogják, tényleg bizonyos az, hogy ennek a társulatnak az élén, a mely társulat számára nem kellő időben, nagyon is rossz időben oly kedvezmények adatnak, a melyeknek jogosultságát elismerni nem lehet ós nem szabad, tényleg oly férfiak állanak, a kik befolyásos képviselők, a mint az ismeretes. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A t. miniszter úr tehát akkor, a mikor mi aggodalmainkat egészen őszintén előtárjuk, ne vegye rossz néven, ha egész nyíltan megmondjuk, hogj" nekünk az a meggyőződésünk, hogy ezen befolyás nélkül az a szerződós mai alakjában megköthető nem lett volna. Ám győzzön meg bennünket a t. miniszter úr, győzze meg az országot, a legnagyobb köszönettel fogom venni, a magam részéről szívesen engedek a kapaczitácziónak, csak az argumentácziót lássuk. És most már elérkeztem ahhoz, hogy előadjam azokat az aggodalmakat, a melyek legalább engem ezen szerződés megkötésével szemben vezetnek. Az első kérdés az, hogy meg kell fontolnunk, vájjon ma, 1901-ben, van-e jogosultsága, opportunus, praktikus és helyes dolog-e ennek a szerződésnek megkötése: igen, vagy nem ? A tényállás ugy-e bár az, hogy 1911-ig nekünk ezen szerződós biztosítva van. Ezen szerződéssel változás tőlajdonképen csak annyi történnék, hogy tíz új hajó építése válnék lehetővé korábban, mint az 1911-ig terjedő szerződés alapján. Egyéb dolog ebben a szerződésben új, a mi kedvezményes, nincsen. Ki fogom mutatni a t. miniszter úrnak, hogy ennek a tíz hajónak beszerzése lehetséges a szerződós megújítása nélkül. De felvetődik a kérdés: helyes-e ma ezt a szerződést megkötni az államrezon szempontjából ? Mélyen tisztelt képviselőtársam, Kossuth