Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

t!93. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. 27 kapitányi képesítésükben az egyes hajóparancsnokoknak erre sem minősítésük, sem engedelmük nincsen. Ezzel ismét nagy megtakarításokat tud magának az Adria társulat szerezni, a mi megint a parancsnokok rovására megy, — mert minden kárért, a mely a kalauz nélkül bevezetett hajót, vagy más idegen hajót a kikötőben éri, a parancsnok a felelős. Nézzük csak meg egy kicsit, hogy mit tudnak ezzel megtakarítani. Hogyha a járatokat veszszük, a fiumemarseillei vonalon, a hol 13 kikötőt érint a hajó Olaszországtól egészen Máltáig, hogyha havonként csak 60 forintot számítunk, ez 13 kikötőnél hajónkónt 280 forint, négy hét után jár 3120 forint, egy esztendőben ez kitesz 37.440 forintot. A nápoly-marseille vonalnál pedig, a hol szintén két hajó, a »Buda ós az »Arpád« kizárólag személyforgalmat közvetít, megtakarítanak 1680 forintot, ez tehát összesen 39.120 forint. A Braziliába járó hajóknál, melyek jövet és menet legnagyobb részét érintik az olaszországi kikötőknek, Genuát, Velenczét, Messinát, minthogy ezek nagyobb hajók, 100 forintot számítva havonként, ez kitesz 9 hónapban 900 forintot, egy esztendőben 10.800 forintot, tehát 39.120 forint és ez összesen 49.000, mondjuk kerekszámban B0.000 forintra rúg. Ez az, a mit e réven az olaszországi kikötőkben kalauzmentesség czímén más konkurrens hajó vállalatokkal szemben az Adria meg tud takarítani. Mindezek oly előnyök, a melyek egyáltalában lehetetlenné teszik azt, hogy más akármilyen társulat ezzel a hatalmas privilegizált és monopolizált hajótársulattal konkurrálhasson. Azt hiszem, hogy a túloldalon is igenigen sokan vannak, a kik megfontolás tárgyává teszik azt, hogy képviselői és lelkiismereti kötelességükkel megtudják-e egyeztetni azt, hogy egy ilyen tisztán ós kizárólag magán érdeket szolgáló társulat érdekében ezt a. törvényjavaslatot megszavazzák-e, vagy sern. Én itt a czímnél kijelenteni, hogy sem általánosságban, sem részleteiben a törvényjavaslatot el nem fogadom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Dedovics György jegyző í Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Én mindenek előtt szeretnék tisztában lenni ezen kérdésnél a tárgyalási móddal és rendszerrel. (Halljuk! Halljuk!) Gondolom, az általános vitánál az igen tisztelt miniszterelnök úr tett egy kijelentést, a mely szerint neki semmi kifogása sincs az ellen, hogy az előttünk fekvő szerződés pontonként tárgyalta.ssék. (Felkiáltások a baloldalon: 'Non is lehet másként!) Miután az Adriára vonatkozó ezen szerződés kérdésénél a törvényhozás már egy izben épen ez irányban állást foglalt, a menynyiben nem a kereskedelmi miniszternek egyszerű jelentését iktatta törvénybe, hanem elhatározta, hogy maga a szerződés mint ilyen czikketyeztessék be. azt gondolom, hogy a dolognak rendje és természete hozza magával. liogy ezen kérdésnél is így kell a tárgyalást vezetnünk, és a képviselőház mólyen tisztelt elnökének az 1. §. tárgyalásával kapcsolatosan •— mert ez tartalmazza a szerződésnek beczikkelyezésót — meg kell engednie azt, hogy a szerződés pontonként tárgyaltassók. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kétségtelen dolog, hogy ez csak így lehetséges, mert hiszen magam is mindjárt köteles őszinteséggel kell hogy kijelentsem, úgy a mint azt Pichler Győző t. képviselőtársam tegnap már maga is jelezte, hogy köztünk nincs véleményeltérés egy pártban sem az iránt, hogy a magyar kereskedelemnek érdekében a tengerhajózást létesíteni, fen tartani és államilag' támogatni kell. (Helyeslés a bal- és szélső balolalon.) Ez iránt közöttünk véleményeltérés nincs. A mi véleményeltórós közöttünk van, az csupán az, hogy elsősorban e szerződés megkötésének időszerűsége fenn forog-e, másodszor pedig, hogy ennek a szerződésnek egyes pontjai helyesen vannak-e stipulálva. (Úgy van! Úgy van! a balés szélső baloldeűon.) Ezen feltevésben a felvetett kérdésekhez, de még inkább azért, mert az általános vitában a t. miniszter úr beszéde az én beszédemmel is részletesen foglalkozott, a parlamentben elfogadott szokás szerint ezen alkalommal kötelességemnek ismerem a t. miniszter úrnak felszólalására reflektálni. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Én nagyon kérem a mélyen tisztelt többséget, hogy értsék meg a mi igazán őszinte, hazafias aggodalmainkat e kérdésnél, mert mi, a kik közreműködtünk abban, hogy a parlamentben végre-valahára álljon elő egy helyzet, a mely az elvek harczának tisztességes mederben és keretekben való folytatása mellett lehetségessé teszi a parlamentben a nem pártkérdések tekintetében az objektív igazságok keresését és megtalálását, örömmel látjuk bizonyos idő óta, — és én magam részéről ezt örömmel konstatálom, — hogy mi ebben a feltevésünkben a miniszterelnök úrral és a kormánynyal szemben nem csalódtunk ; én részemről legalább ebben a feltevésben nem csalódtam, mert az objektív igazságok számára- hozzáférhetővé vált eddig a kormány és a mélyen tisztelt többség is. Már 4*