Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-705
705. országos illés 1901. májas 9-én, csütörtökön. B05 úr a miniszteri székben, s a, mint elfoglalta a miniszterséget, azonnal látnia kellett, hogy a szerződés ezen pontjának nincs elég téve és a remedium is meg van ellene ezen szerződésben, a mely kimondja, hogyha bármely felté'el nem teljesíthető, a szerződés megszűnik és életbe lépnek a represzszáliák. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Kérdem, hogy három óv óta kiutalványozta-e Hegedüs Sándor miniszter ár e társaságnak szubvenczióját, daczára annak, hogy látta, ós tudták, hogy nincs megtartva a 9. pont, a melyre mint nagyfontosságúra, történik hivatkozás, épúgy. mint a 10., 11., 14. ós 17. pontra. Látszik, hogy a, dolog alaplónyége az, hogy a Dock-társaság a monopóliumot a,zórt kapta, hogy a főfeltótel, a melynek keresztülvitelére az egész szerződés köttetett, az volt, hogy saját hajógyárunk legyen, hogy a mennyiben rászorulunk, készen és épségben rendelkezésünkre álljon. Ha a miniszter úr látta,, hogy egyáltalán nincs elég téve a szerződésnek, miért, utalványozta ki továbbra a szubvencziót, miért nem lépett közbe erélyesen annál is inkább, mert az Adriával ós egyéb tengerhajózási társasággal, a mint a minisztériumba belépett, alig néhány hét múlva megkezdte az alkudozást;, hogy az általa inaugurált ós kétségkívül legjobb hiszemű nagy kereskedelmi politikához a forgalmi eszközöket megteremtse. Ha ez így van, akkor három év előtt, mikor a miniszter úr hangoztatta, hogy az ő főczélja az ipar fejlesztése, köteles lett volna meggyőződni arról, hogy ez a szerződés igazán segít-e a pangó iparon, meg kellett volna győződnie arról, hogy a 15 millió munkabérben, anyagban, haszonban tényleg itt van. mert itt van a drága pénzen megfizetett és tíz év óta fentartott hajógyárunk. Mi történt, ha megvan a hajógyár, az fránt, hogy miért nem építették a hajókat? Mi történt abban a tekintetben, ha nincs meg az a gyár, hogy a szerződés a lejáratig érvényben maradhatott teljesen és az a rengeteg összeg odajuthatott ? (Egy hang a szélső baloldalon : Mail jak a minisztert!) Mikor az ipari szakoktatásról beszélt a miniszter úr, — úgy emlékszem, tízezer koronáival, vagy valamivel többel emelték a budget e tételét, — azt hangoztatta a miniszter úr, hogy ez szegényes összeg, de azzal az összeggel, a mely rendelkezésére áll, igenis mindent el fog követni, hogy az ipart fejleszthesse. Hát a mikor ily nyomorúságos viszonyok vannak, hogy lehet az, hogy az ily horribilis összeget egyszerűen elherdálták, mert hogy elherdálták, annak bevallását akarom a miniszter úrtól megkapni, annak bevallását, ÍCÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. hogy rámutassak arra, hogy konzequencziával lehet valamit csinálni, de így minden egyéb dologban mindent elnézni, ős egyszerre alkotónak fellépni nem lehet. Ezeket akartam felemlíteni e törvényjavaslat tárgyalásánál. Egyebekre nézve csatlakozom azokhoz, a miket Lukáts Gyula t. képviselőtársam felhozott. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki nincsen feljegyezve. Kivan-e valaki szólási jogával élni? Ha nem, ágy a vitát bezárom. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol a hajógyár ?) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! . . . Polczner JeilÖ: Hol a, hajógyár! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Megadom a felvilágosítást! Pichler Győző képviselő úr először is a bosnyák vasutakkal foglalkozott, a mi nincs a napirenden, de ennek kapcsán kiindulási pontot nyert arra az érvelésre, hogy e szerződést nem kellene tizenöt évre kötni, mert a dalmát kikötőket lekötjük, holott nem tudjuk, hogy minők lesznek a fejlemények. Azt hiszem, ez az értelme első kifogásának. T. ház! Bármi történjék a bosnyák vasutakkal, sőt ha épen úgy történik, a mint tervezve van, sokkal indokoltabb az, a mi ebben a javaslatban foglaltatik, most, mint bármikor. Mert mi a czél? Abban a tekintetben, azt hiszem, egyetértünk, hogy a czél az, hogy Fiume a dalmát kikötőkkei a legszorosabb összeköttetésben legyen, és pedig ennél lehetőleg a prevenir-re kell súL T t helyezni, mert az egyszer előbb elfoglalt bizonyos kikötőkből azokat, a kik a kikötőket elfoglalták, egykönnyen kizavarni nem lehet. És különösen tapasztalásból mondhatom, s azt hiszem, ebben igazat fog adni nekem mindenki, ez a vállalat elég élelmes és üe'ves arra nézve, hogy azt a területet, a melyet elfoglalt, meg is tartsa. Ezért kell gondoskodni arról még jó időben, hogy ezek a kikötők gyakoribb és szorosabb összeköttetésbe jöjjenek Fiúméval az Ungaro Groatico által. És én ép azért, mert ezt akarom Cattaróra, Spalatóra, Gravosára nézve, és miután ezen kikötők összeköttetését nemcsak közvetítettük, de gyorsítottuk is, azt hiszem, hogy ezáltal épen a jövő érdekében csak helyes politikát követtem. Azáltal, hogy ezen kikötőkben a járatokat 547-tel szaporítottuk ós az öszszeköttetést 100.000 tengeri mértföldnól többel javítottuk, biztosítottuk magunknak az összeköttetéseket az által, hogy a verseny, a mely eddig eredménytelen volt, és a mely előreláthatólag be fog következni, a jövőre is fentartható lesz, mert a ki ott előbb foglalt he30
