Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-705

gQQ ?$»• országos iilús 1901. lyet, az mindig erősebb ós a verseny fentartására képesebb lesz. Ez vezetett arra, hogy ha ki fognak is épülni a bosnyák vasutak, melyekre a t. képviselő úr czélzott, ez az összeköttetés javunkra fog válni, nem pedig hátrányunkra,. A mi azt a nagy szenzáozióval előhozott kérdést illeti, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) melyet a képviselő úr hozzám intézett, először is tisztázni kell itt egy dolgot, a mely — nem mondom, hogy a képviselő úr fejében, — de előadásában tökéletesen össze van zavarva. A. szubvenczió, a, melyről a képviselő úr akkora emfázissal beszélt, és a melyről, mint elherdálásról, elpocsékolásról szólt, egyedül a dock-vállalatot illeti; ez a maga teljességéljen megvan, fúnkcziónál és így az összeg teljesen kijár neki. De összeg tekintetében sem úgy áll a dolog, a hogy mondta. Az a, szubvenczió mindaddig, míg csak egy dock volt, 40.000 korona volt, ós csak kétév óta. mióta, két dock van, jár 30.000 korona. Hajógyár készítésével ennek a szerződésnek semmi összefüggése nincs, itt tehát a,z állam pénzét nem herdálták el, hanem azt olyan kötelezettségért fizették ki, a .melynek a, társaság tökéletesen eleget tett. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol o hajógyér ?) Jövök .mindjárt, hisz méltóztatnak látni, hogy részletesen, objektíve és őszintén adom elő a dolgot. A mi a, hajógyárat illeti a következő történt. Megvallom, hogy egész részletességgel nem nyiJatkozhatom, miután meglepetéssel kívánt a képviselő úr előállni, bár tudom, hogy nem kötelessége előre közölni; de válaszolhatok a, dolog lényegére emlékezetből is hiven. a melyet nem fognak az akták sem megczáfolni és a képviselő úr is be fogja látni, hogy így van. A szerződós értelmében csakugyan tartozott, ez a czég — ne méltóztassék a dockokról beszélni — egyúttal egy hajóműhelyt, hajógyárt, is létesíteni, azonban a, szerződés oly általánosságban van tartva, hogy annak sem mérete, sem kellékei tüzetesen kifejtve nincsenek. Egy hajógyár létesítésénél például egészen könnyű dolog csúszdát csinálni és egyúttal a dockolással kapcsola.tos reparaturákhoz szükséges felszereléseket létesíteni; de sokkal nehezebb, a mi na-gy hajógyáraknál sem mindegyiknél van meg, még Angliában sem, a gépszerkezet előállítására szükséges műhelyeket létesíteni, a, melyek nagy befektetésekkel járnak. Miután ez itt kikötve nem volt, az 1898. évi szerződés alapján — úgy adom elő a dolgot, a mint történt, - - egy óv múlva, jelentették, hogy az a hajóműhely megvan. A hajóműhely a bizottság által megvizsgáltatott és mítjns 9-én, csütörtökön. átvétetett. Később, mikor aztán az Adria és részben az TJngaro-Croata is ottan hajókat javíttatott ós készíttetett, nem lehet tagadni, — és ezt az akták ós a direkt bekövetelt jelentések alapján mondom, — hogy ez nem felelt meg azon követelményeknek, a melyeket egy ilyen műhelyhez fűzhetünk, nevezetesen még a dockolást sem végezte el mindig a követelményeknek megfelelően úgy, hogy tagadhatatlanul hiányos munkák jöttek létre. A mi a hajóépítést illeti, nem lehet tagadni, történtek ott is hibák, hiszen méltóztatnak tudni, hogy miképen jött létre ós miképen lett felszerelve e hajóműhely annyira, hogy ilyent csinálha.sson, ha a géprészektől eltekintünk. Pichler Győző: A géprószektől! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Igen, a géprészektől, és ezt kiemelem, mert kötelességem. (Helyeslés jobbfelöl.) A géprészek előállítására ez a hajóműhely berendezve nem volt. Most kérdem tehát, minthogy egyáltalában nem volt vele felszerelve, — és ne gondolja a képviselő úr. hogy ez az ón figyelmemet kikerülte, — hogy vájjon követelhető-e, hogy a, felszerelés tökéletesebb, nagyobb szabású, ós a mint mondtam, például a géprószek előállítására is alkalmas legyen? Fájdalommal kell konstatálnom, hogy e tekintetben a jogi vélemények oda irányultak, hogy ebben a részben követelésekkel fellépni nem czélszerű. (Mozgás a szélső baloldalon.) Pichler Győző: Nem czélszerű, micsoda jogász ez! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Én úg}^ állítom oda a dolgot, a mint informálva vagyok. Én a hajógyárat csak úgy mutathatom be, a mint az van. Oda, konkludálok tehát, hogy én újat nem teremthettem; azonban, mert éreztem szükségét, hogy ezzel beérni nem lehet, iparkodtam legalább az előbiztosítókokat "megszerezni arra, hogy megfelelő hajógyár létesüljön. Hogy milyen komplikácziók ós milyen firmák segítségével, az ide nem tartozik, hanem, elismerem, hogy — és ezt hangsúlyozom is, — e nélkül a magyar hajóipart kifejleszteni és hajórajunk felszerelését a követelményeknek megfelelővé tenni egyáltalában nem lehet. Már most legyen méltányos a képviselő úr. (Halljuk! Halljuk!) Ha az én helyemben lett volna ő, midőn ezen hajótársula,tokkal a hajószaporításokra vonatkozó szerződóst tárgyaltam, milyen alternatíva előtt állt volna? Azon alternatíva előtt, hogy vagy nem követelte volna azt, hogy itthon csinálják azokat a hajókat, de követelte volna, hogy azok a