Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-705

3()4 705. országos ülés 1901. május 9-én, csütörtökön. saság csinálni? Méltóztassék meghallgatni — »a hajóépítő technika mai követelméiwei szerint oly hajóépítő telepet felállítani és berendezni, melyben nemcsak mindennemű.oly hajójavítások végezhetők, melyek ezen szerződósben megállapított dockban dockolható hajókon előfordulhatnak, hanem építhetők legyenek oly tengeri kereskedelmi hajók is, mint a. minők az Adria magyar királyi tengeri gőzhajózási részvénytársaságnak a, vele kötött állami szerződósben meghatározott legnagyobb hajói.« 1893-ban köttetett meg egy szerződés, a melynek értelmében az átadott ingyenes és feltöltött terület az államkincstár terhére és munkálatával feltöltött területek tehát teljesen elkészítve adattak át és kötelezve volt a t. képviselőház arra, a 10. pont szerint, hogy egy év múlva az átadott terület átvétele után ezen hajógyár teljes üzemben legyen ós ezért kapott az a dock-társaság 80.000 korona készpénzt alapítási költségekre és azonkívül kapott a dock-társaság négy éven át a szerződés értelmeben 40.000 koronát és az ötödik évtől kezdve évenként 80.000 koronát, mindezt pedig kapta a szerződés értelmében, tehát mindennek eleget kellett volna tennie és egy olyan hajógyárat létesítenie, a melyben az Adria tengerhajózási társaság számára- szükségelt legnagyobb hajók is építhetők legyenek. Menjünk tovább a szerződés pontozatain. Azt mondja a szerződés: »A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter úr tudomásul veszi, hogy a konzorczium fent nevezett tagjai, illetve az általuk alakítandó Dock-rész vény társaság a fenti 9. pontban megállapított kötelezettséget az ezen szerződésben erre vonatkozólag kikötött összes határozmányokban foglalt kötelezettségeiknek és szabatosságának teljes épségben tartásával a Howald György által Fiume székhelylyel alakítandó Howald és Társa betéti társaságáltál teljesíttetik, kiköttetvén, hogy az ezen szerződésben a hajóépítő telep létesítésére ós üzembe tartására vonatkozólag foglalt kötelezettségeik teljesítéséért Howald György ezen szerződés aláírásával a magyar királyi államkincstár irányában közvetlenül és személyesen is szavatol.* T. ház! Ez nyilvánvaló kijátszása a magyar kormánynak. A magyar kormány szerződést kötött egy konzorcziummal, a melynek megengedte, hogy későbben részvéirytársasággá váljék, és kötött a magyar kormány ezzel a konzorcziummal egy- szerződést, a melynek érdekében ez a konzorczium egy kötelezettséget vállalt magára, s ugyanakkor engedélyt adott arra., hogy személyi szavatosság mellett egy másik hajógyáros vegye át a, szerződés legfontosabb pontjára, a 9. pontra nézve fennálló kötelezettségeket. E kötelezettségeket azonban szavatolás mellett adta át a Docktársaság ós ez a hajógyáros szavatosság mellett vette át Fiumében a bergudi öbölben azt a nagy területet quadrátö'lenkónt 20 krajczár díjért pro forma, hogy az állam tulajdona fenn legyen tartva, a mely területet drága pénzen a kormány feltöltette; százezrekbe került e feltöltés és e mellett az alapító költségekhez való hozzájárulás czímón 80.000 koronát adott ós évente '40,000 koronát, később 80.000 koronát húzott ez a Dock-társaság. Ez a szerződés a magyar törvényhozás tudta nélkül köttetett meg. Igaz, nem is köteles a törvényhozás tudtával megkötni az ilyen szerződéseket a kormány és azzal a törvényhozás elé jönni, ámbár most látnivaló, hogy helyén van a törvéiwhozás ellenőrzése. Ez a szerződés az idén lejár. Már most kérdem, hogy elég van-e téve a szerződésnek, s ha elég van téve, akkor miért nem építtetjük összes hajóinkat ott Fiumében? Hiszen 1893 óta e szerződós értelmében felvett és milliókra menő összeget az a tár zsebrevágta. Alapítottunk egy hajógyárat, a melynek már üzemben kellene lennie és ha üzemben van, a szerződós értelmében az Adriának legnagyobb hajóit is e gyárban lehetne építtetnie. Kérdem, hogy mivel fog előállni a kormány arra nézve, hogy mégis megengedte, hogy a külföldön építtessen az Adria csak egy hajót is, mikor van egy hajógyárunk, a melyre 1,200.000 forintot áldozott a kormány, s a mely teljes üzemben kell hogy legyen, mert immár kilencz éve annak, hogy ez a szerződós megköttetett? A helyzet tehát az, hogy, vagy meg van ez a hajógyár, ós akkor kérdem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogyan van az, hogy midőn Baross előre gondoskodott arról, hogy innen' az országból ki ne menjen a pénz, ki ne vándoroljon az a 15 millió korona a magyar ipar rovására, hanem maradjon itt benn az országban, kérdem, miért nem építették e hajókat itt, ha azon szerződésnek elég lett téve? Ha pedig nem lett elég téve, mi történt akkor avval az évi szubvenczióval ? Ki sikkasztotta, vagy tette el ezt a szubvencziót ? Mert a kereskedelemügyi minisztériumban nyugták vannak, a melyek szerint öt év óta félévenként felvették az előre kifizetett évi 80.000 koronát, illetőleg' a megelőző években évi 40.000 koronát fizettek ki előre félévenként. Kérdem, hol van ez a pénz? Hova jutott, ha nem létezik az a hajógyár? Ha pedig létezik, kérdem a miniszter urat és ne méltóztassék elődjére hivatkozni, mert harmadik éve ül a t. miniszter