Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-705
294 705. országos ülés 1901. május íMn, csütörtökön. gyok kénytelen felemlíteni. A bizottsági tárgyalások folyamán a szerződés 24. §-ának az interpretácziója, vagyis a szövegezése került szóba. Ezen szerződési szakasz tudniillik utal •— szerintem egész feleslegesen — arra, hogy az 1893. évi szabad hajózási törvényben a kispart-hajózásnak adott kedvezmények ezen vállalat részére újból megerősíttetnek. Szerintem talán felesleges volt ezt egyáltalán bele venni, mert az 1893. évi törvény ezt minden kispart-hajózási társulatra kimondja. Mivel azonban ez már bele került a javaslatba, minden kétely eloszlatása végett a bizottsági tárgyalás folyamán az 1. §-ba magyarázó szöveg vétetett fel. Feltétlenül felemlítendő még a szerződésnek a mai állapothoz képest tetemesen fokozott teljesítményeivel szemben az állam ellenszolgáltatása, illetőleg az állami szubvenczió. Azt hiszem, t. ház, méltóztatnak tudni, hogy a szerződés 430.000 korona évi szubvencziót ad, a mi 44.000 koronával több, mint a menynyit a társulat eddig kap. A társulat fentart szernélyjáratokat 12 1 /?, 10, 9, 8 tengeri mértföldnyi sebességgel, fentart — a mint már utaltam rá — - igen tetemes szolgálatot, ós merem állítani, nagyjában és egészében feltétlenül megfelel a hozzáfűzött igényeknek. Mindeme szolgálatokért kap a társulat egy tengeri mértföld után 97 fillért. Méltóztassék már most egyszerűen csak tekintetbe venni, hogy az osztrák Lloyd a dalmát-isztriai szolgálatért gyors járatoknál, a melyek csak 11 l /'-J mórtföldnyi sebességgel haladnak, tehát egy tengeri mórtfölddel lassúbbak, mint a magyar-horvát társulat járatai, mértföldenként 7 korona 10 fillért kap. A magyar-horvát társulat-ezen szerződés értelmében, ismétlem, 97 fillérnyi állami szubvencziót kap, pedig merem állítani, ós a ki járt a Lloyddal ós járt a magyar-horvát társulat hajóival, az tudja, hogy a Wurmbrandtól eltekintve, a többi Lloyd-hajókkal szemben horvát-magyar társulat szolgálata gyorsahb, jobb és kényelmesebb. Ezek, t. ház, oly tények, a melyeket elvitatni azt hiszem, nem lehet, és a melyek alapján azt a konzequencziát, hogy azért, a mit ez a társulat tesz, a 430.000 koronányi szubvenczió aránylag igen csekély összeg, megczáfolni alig lehetséges. Különösen fontosnak tartom, hogy a társulat aránylag ily csekély összeggel ment bele a szerződés megkötésébe akkor, a mikor tudjuk, hogy a dalmát vasutak kiépítésével ezen társulatnak üzletmenete igen kényes helyzetbe fog jutni. Végül egyszerűen csak utalok a bizottságban felmerült arra, az óhajra, a melyre különben a miniszter úrtól szintén teljesen kielégítő választ kaptunk, hogy tudniillik a tengerész-kapitányok részére törvényileg szervezett nyugdíjegylet létesíttessék. A miniszter úr a bizottság előtt kijelentette, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozik, hogy ez tárgyalás alatt van ós így e tekintetben is azt hiszem, hogy tengerész-köreink közelebb eg}^ rég várt intózmónynyel fognak ismét többet birni, a melyre épen szocziálpolitikai szempontból nagy súlyt kell helyeznünk. Ezek után nem folytatom tovább a javaslat ismertetését, hanem kérem a t. házat, hogy ezt a javaslatot, még pedig a pénzügyi bizottság szövegezésében, úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz.' T. képviselőház! Amidőn ezen javaslathoz hozzászólok, először is általánosságban akarom azt tenni, mert azt hiszem, hogy itt is úgy járunk el, mint az Adria szerződésnél, tudniillik először az 1. §-t tárgyaljuk és azután tárgyalás alá veszszük a szerződós egyes pontozatait, mert természetes dolog, a szerződés 1. §-ának elfogadásával a szerződós valamennyi pontja el van fogadva. Én tehát azt hiszem, hogy ez ellen sem az elnök úrnak, sem a miniszter urnak kifogása nem lesz és épen azért először általánosságban akarok a törvényjavaslathoz hozzászólani. Azon helyzetben vagyunk ma, hogy a teljes mértékben tárgyilagosan lefolyt Adriavita után a háznak azon tagjai is, a kik talán különben nem merültek bele a hajózási üzem mikéntjébe, ma már bizonyos tapasztalatokkal rendelkeznek, a midőn ezen törvényjavaslatot veszik tárgyalás alá. Elismerem, hogy ebben a szerződésben sok olyan dolgot találunk, a melyet az Adria szerződósben sajnosán kellett nélkülöznünk. Elismerem, hogy ezen szerződésben, főleg rifa kérdésében sok olyan dolgot találunk, a mefyek az Adriaszerződósben nem voltak felvéve. Nem akarok én e tekintetben parallelt vonni ós nem akarok beszólni arról, hogy a magyar-horvát és a magyar királyi Adria részvénytársaság menynyiben érdekelnek bennünket. Kétségtelen azonban, hogy ez a szerződés kisebb jelentőségű ránk nézve, a nélkül, hogy azzal ennek fontosságát le akarnánk szállítani, de kisebb jelentőségű, mint az Adria, különösen azon szolgálmányokat tekintve, a melyekórt hivatva van az Adria mezőgazdasági ós iparterményeinket messze a tengeren túl is elszállítani. Én épen ezért erősen vitattam már az előbbi törvényjavaslat tárgyalásánál a tarifa kérdé
