Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-705

705. országos ülés 1901. ntAjns O-én, csütörtökön.. 295 sének fontosságát. Nagyon szerettein volna. hogyha ugyanazon pontok ós ugyanazon kikötések, a melyeket itt örömmel látunk, ugyanazok az Adria szerződésébe is be lettek volna véve. Nem akarom az indokokat mélyebben kutatni, de mindenesetre megtalálom elsősorban, hogj

7 én ezt a társulatot részemről szolid társulatnak tartom, a mely társulat követeléseiben habár egyes pontokban túl is megy a határon, még sem lépi túl azt a batárt annyira, mint azt az Adria tette, a mi az ilyen bankspekuláczióra alapított társulatnál, minő az Adria, érthető is. Megnyugtatásomra szolgál, hogy e javaslatnak mindazon pontjaiban és paragrafusaiban, a hol a tarifáról szó van, a lehető legnagyobb megszaporíthassál állunk szemben, a mely a magyar államnak a tarifára nézve teljes ingerencziát biztosít. Ezt én a legfontosabbnak tartom, mert ezen fordul meg kiviteli képességünk, ezen fordul meg az, hogy mi mennyiben tudunk versenvezni más szomszéd állammal. — hoev tj ' öt/ többet ne mondjak, — Ausztriának esetléghason kivitelével. Nagyon fontosnak tartom e javaslat 13. . §-ában lefektetett azon megszorítást, a mely megtiltja a társulatnak, hogy a kormány engedélye nélkül tarifa szempontjából bármiféle egységet kössön. Sajnos, hogy ezt az Adriánál nélkülöztük, daczára annak, hogy ott rámutattam arra, hogy azon kartell, a mely az Adria és az olasz társulatok, valamint a Lloyd között tarifa szempontjából felmerült, milyen "káros befolyással van a fiumei kikötő szempontjából a tarifa alakulására. E szerződésben ki van kötve, hogy a kormám

7 engedélye nélkül a tarifa szempontjából egységet kötni nem szabad. Ez a kikötés nagyon fontos, mert különben ki vagyunk téve annak, hogy egyes társulatok a versenyt kizárva,, egymással kartell-viszonyba lépnek és így

7 illuzóriussá teszik azon fontos előnyt, a melyet mi a magyar közgazdaság érdekében biztosítani akarunk. Van azután ennek a szerződésnek egy másik előnye is s ez az, hogy a postaszállítmänyra vonatkozólag egészen körültekintő s bizonyos tekintetben szigorú intézkedéseket tartalmaz, a melyek ezen járatoknál mindenesetre számbajönnek, a mennyiben ezen hajózási vállalat gyors járatai folytán postaszállításra alkalmassá válik. Nagyon fontos, hogy a szerződés erre is kiterjeszkedik, valamint, hogy a szerződésnek egy "paragrafusa büntetésekre vonatkozólag is tartalmaz intézkedéseket, a mi áz Adriánál szintén hiányzott. Ezek szerint azon esetre, ha postaszállítás terén, vagy ha esetleg a magyar államvasutakkal szemben tarifa szempontjából, vagy az összeköttetés tekintetében hiba követhetnék el: épen olyan szigorúan lesz büntetve a társulat, mintha a hajójáratokat nem tartaná meg. Látszik tehát, hogy e szerződésben a szigorúságnak bizonyos mérve alkalmazva van. a melyet az Adriánál hiába kerestünk. Van azonban, e szerződésnek hátránya is, mert vannak olyan pontjai, a melyeket én a mostani viszonyok között ós ezen üzemnek mostani virágzása, mellett részemről helyeseknek nem tartok, mert én nem akarom és nem akarhatom, hogy az egyenlő teher viselés elvén akárminő faktor, legyen az társulat, vagy magánember, a mely teherviselésre az ő helyzeténél képes, csorba ej tessék és az ne osztozzék még pedig teljes mértékben azon szoigálmányokban, a melyek teljesítése minden magyar állampolgárnak első rendű kötelességét képezi. Őszintén megmondom, a mint ezt már az Adriánál is kijelentettem, ha én szivesebben látom azt, ha szubvenczióban adunk valamivel többet, mintsem, hogy adóelengedésbe menjünk ; mert az először méltán rossz vért szül az adófizető polgárok közt, másodszor pedig sohasem tudjuk ennek az engedménynek az értékét. A mint például az Adriánál kimutattuk, ez az érték körülbelül 160.000 koronának felel meg, de ha a társaság jövedelmei növekednek. 250—300.000 koronára emelkedhetik az adóelengedés. Emeli a helyzet visszásságát az a körülmény, hogy a jövedelem emelkedésével növekedik a dolog természeté szerint az adóelengedés mórtéke is, holott épen a jövedelem csökkenése esetén kellene a segély mérvét felemelni. Minthogy a most tárgyalás alatt levő szerződés is kimondja az adóelengedést és felmenti a társaságot a kereset-adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója,, szóval olyan adónemek alól, a melyek alól a polgárok felmentve nincsenek ós ezzel rést üt a közteherviselés nagy elvén, engedje meg a t. ház, hogy néhány szóval előadjam, mennyiben és hogyan prosperál ez a vállalat. Előrebocsátom, hogy én nem akarok túlzásba menni, szívesen hozzájárulok az engedmónyhez is, ós a részleteknél javaslatba fogom hozni, hogy igenis adassék meg az adóelengedés, de csak addig, a míg a, társaság jövedelmezősége a 6°/o-ot túl nem haladja. Tudomásom szerint a társaságnak a legutolsó esztendőben 10°/o volt az osztaléka, a mi eléggé jó bizomdtéka annak, hogy az a viszony, a, melyben ez a társulat a magyar állammal van, az adóelengedést feleslegessé teszi. Ámbár kizártnak tartom, hogy az üzleti viszonyok változása esetén ez a jö védelmező sóg nagy mértékben csökkenjen, mert a dal-