Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-705

292 705. országos ülés 1901, május 9-én, csütörtökön. nek következtében az hasonló eljárás czól­jából a főrendiházhoz küldetik át. Következik a magyar-horvát tengeri gőz­hajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezóséről szóló törvényjavaslata (írom. 1000, 1010) a kereskedelemügyi miniszternek. Az előadó úr kivan szólni. Gr. Batthyány Tivadar, a pénzügyi bi­zottság előadója: T. ház! Mindaddig, míg a volt osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási tár­sulattal a közösség fennállott, a magyar-hor­vát tengerpart vidéke, valamint Dalmáczia, Istria és Trieszt felé ez a társulat, az osz­trák-magyar Lloyd társulat volt hivatva a cabotage-forgalmat lebonyolítani. Az ezen tár­sasággal kötött szerződés majdnem lehetet- • lenné tette, vagy legalább is igen megnehe­zítette azt, hogy a magyar hazai vállalatok a ca botage terén bármennyire is fejlődhesse­nek és nagyobb tért foglalhassanak. Mind­azonáltal a hetvenes és nyolczvanas években — és itt el kell ismernem, elsősorban azért, mert az osztrák-magyar Lloycl-társaság, a mely erre hivatva volt, a magyar forgalmi igények kielégítése körűi kellő buzgóságot, igyekeze­tet nem fejtett ki, — kénytelenek voltak egyes hazai vállalkozók kísérleteket tenni, hogy a cabotage-forgalmat saját nemzeti hajókkal fej­lesszék. Az e téren a hetvenes ós nyolczva­nas években történt kísérletek tekintetében a bizottság jelentésében és a törvényjavaslat indokolásában kellő adatok állnak a t. ház rendelkezésére ós így ezek bővebb ismerteté­sével itt nem foglalkozom, egyszerűen utalok arra, hogy 1891-ben, a midőn az osztrák-ma­gyar Lloyddal a közösség megszüntettetett, előállott annak szüksége ós egyúttal lehető­sége is, hogy a, magyar tengerhajózás terén s cabotageban is nagyobb tért foglaljunk és cabotage-flottánkat fejlesszük. Akkoriban bol­dogult Baross Gábor kereskedelemügyi mi­niszter egyesített két vállalatot, a zengg-i »Krajacz és társai* nevűt és a »Sverljuga és társai« nevű fiumei vállalatot, ezeket egye­sítette a Magyar-Horvát név alatt részvény­társasággá, a mely akkor működése elején, 11 gőzössel, 812 tonnatartalommal kezdte a cabotage-forgalmat kiszolgálni. Azóta ismé­telten köttettek újabb szerződések, egyezsé­gek ezekkel a vállalatokkal, és ezeknek az volt a ezóljuk, hogy az eredeti kis kezdetből lassanként és fokozatosan fejlesszük flottán­kat és hajózási forgalmunkat cabotage-forga­lommá. Ez aránylag igen csekély állami se­gély mellett annyira sikerűit, hogy ma, 1901. elején, ez a magyar hajózási vállalat 22 gő­zössel, 2869 nettó tonnatartalommal áll ren­delkezésre és a statisztikai adatok szerint a forgalom fejlődése, mondhatom, fényes ered­ményt tüntet fel. 1892-ben Ugyanis a társu­lat személyforgalma 100.309 utast mutat ki, 564.000 métermázsa árúforgalommal; 1900-ben pedig a személyforgalom fekszökött 658.000 utasra, az árúforgalom pedig 1,002.000 mé­termázsára. E többféle szerződések, a melyek ezzel a ma,gyar-horvát részvénytársasággal eddig adminisztratív úton köttettek, a folyó évvégén lejárnak, ós így a kereskedelemügyi minisz­ternek kötelessége volt az eddig is fényes eredményt felmutató hajózási forgalom to­vábbi biztosításáról gondoskodni. A midőn azonban ennek a hajószolgálatnak biztosítása előtt állott a kereskedelemügyi miniszter, ter­mészetes, hogy mérlegelnie kellett az ország forgalmi érdekei által sürgetett javítá­sokat e forgalom terén ós erre nézve a szük­séglet elsősorban abban kulminál, —• s erre a tapasztalatok adták meg az irányt — hogy szaporítani kell a járatokat és legfőbb súlyt a gyorsjáratokra kell fordítani, mert az ada­tok azt mutatják, hogy épen a személyforga­lom igen tetemesen szaporodik, másrészt a járatok czélszerű berendezésére is gondot kel­lett a miniszternek fordítania. Az előterjesztett törvényjavaslathoz csa­tolt szerződés 1. §-a ebben a tekintetben meg­adja a,zt az egyezséget, a mely e társulattal a hajójáratok tekintetében köttetett. Itt ismét utalhatok a részletek tekintetében a törvén}^ ­javaslat indokolására, valamint a bizottsági jelentésekre és egyszerűen kiemelem azt, hogy az eddigi állapottal szemben az új szerződés szerint "a vállalat által teljesítendő évi jára­tok száma 547-tel szaporodik, miáltal 100.642 tengeri mértfölddel fog óvenkénttöbbetbejárni, a miből 47.558 mórtföld a gyorsjáratok szaporítá­sára esik, a mi, a mint volt szerencsém kiemelni, a legelőnyösebb része ezen szerződésnek. Itt köz­bevetőleg kötelességem a közgazdasági bizottság megbízásából kiemelni, hogy a bizottság né­zete szerint ezen új szerződésnek stipulácziói az eddigi állapottal szemben határozottan ja­vulást mutatnak, a mennyiben háromról négyre emeltetett fel a Fiume ós Dél-Dalmáczia közti gyorshajó összeköttetés hetenként. A bizott­ság azonban azon véleményben van, hogy ezen szolgálat az igényeknek teljesen csak akkor felelne meg, ha mindkét irányban Fiú­méból Dél-Dalmácziába és viszont napi gyors­járatok teljesíttetnének. Ha a bizottság nem proponálta ezen járatok ilyetén szaporítását, ezt egyszerűen azért tette, mert a pénzügyi helyzet ezen fokozott szubvenczióval járó mó­dosítást nem engedte meg, utasított azonban engem, hogy emeljem ki itt a ház előtt, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom