Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-704
704. országos ülés Ift csak Stout, hat évvel később (Analytical Psycbology II. köt. 246. 1.) mint a probléma egyik főképviselőjével foglalkozott vele. Jodl, bécsi egyetemi tanár (Lehrb. d. Psyehol. 1896. 524.1.) a tudományos mozgalmat, melyet Pikler munkája keltett, mint a tárgy egyik irodalmi főforrását említi. A rendkívüli tanársága óta eltelt négy év alatt lankadatlanul folytatta dr. Pikler Gyula buvárlatait, ós ezek eredményeként állanak előttünk : »A jog keletkezése és fejlődése*, »Áz emberi egyesületek*, »A büntetőjog bölcselete*, és azóta megjelent az az említett német munka, a mely német munka megjelent magyarul is, a lelki élet fizikája czímen népszerű kivonatban. . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Itt van ni! Ezért kapott ő szabadságot!) Tessék csak egészen nyugodtan végig hallgatni. Arról is fogok szólni: »Ezen újabb munkálatában is egységes világnézettel hatol be Pikler az embernek úgy egyéni, mint társadalmi lelkivilágába, s nyomozza, a köztük lévő kapcsolatot. Teszi ezt a deduktív módszernek virtuóz kezelésével, a legfinomabb abstraháló tehetséggel. Jogbölcseleti munkálataiban érveléseinek stratégiájával a lélektaniban a felállított tétellel is nagy eredetiséget tanúsít. Dr. Pikler Gyula egész tevékenységét irodalmi eredményein felül különösen elismerésre méltóvá teszi az az önzetlen odaadás, melylyel hivatásának él, az a mindent mellékesnek vevő tudós természet, mely előtt a tudás valamely problémáján kivűl egyéb nem létezik*. Hogy teljes visszavonultságban él, azt már igazán kétségbe vonni nem lehet; tudománynyal foglalkozik, kutat folyton. (Folytatva olvassa): »Ezt a természetet misem jellemzi jobban, mint a múlt évi készsége és törekvése, lemondván szerény fizetése mellett nem jelentéktelen tanaid mellék-illetményeiről, a »Grundproblóm* bevógezhetése végett szabadságra, menni. Mert bármily nagy jelentőségű legyen művének tárgya az egyéni lélektanra, mint . jogbölcsész, ha e tárgyba belé is botlik, kikerülhette volna s jogi vizsgálódásait e probléma megoldása nélkül is folytathatta volna. Nem tette, mert általános világnézetének ezen hézagával jogi elméletét sem látta biztosnak. Mindezeknél fogva ajánljuk őt nagyméltóságodnak« stb. stb. És ezzel ajánlták őt a rendes tanári székre 15 szavazattal 3 ellenében. Az egyetem tanácsa pedig valamennyi szavazattal egy ellenében. Ez egy is formális természetű okra hivatkozik. T. ház! Ezt azért olvastam fel, hogy azok az urak, a kiket elfogultsággal vádolni épen nem lehet, és a kiket legkompetensebbnek tartok és a kik közül alig lesz, a ki osztaná . május 7-én. kedden. 287 is a Pikler-tanát. így nyilatkoznak az ő tudományos értékéről, tudományos egyéniségéről. Ezt kötelességem volt a ház előtt, igazságérzetemet követve, előadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Mert azt ismételve mondom, hogy nem engedem a kérdést úgy deplasziroztatni, hogy azt kívánják tőlünk, hogy mi mind helyeseljük is, a mit Pikler tanár tanít. Arra nem vállalkozom, hogy a magam részéről minden rendszert, minden filozofálást helyeseljek, melyet az egyetemen előadnak. Hanem, ha a tanár nem izgat ós nem egyenes felhívás alakjában tanítja az akadémikus jellegű filozófiai tételeket, hanem elmondja e különféle nézeteket, az ellen kormányhatalom el nem járhat. Ha elmond ily részleteket, hogy »az állam, vagy a nemzet nem az emberek legmagasabb közösségi alakulása, hanem az emberiség egységes, testvéries összeműködő közössége, a legmagasabb alakulat«,^ — ezt Izsaiás próféta, Zénó, Ciceró, Szent Ágoston és Dante óta minden filozófus mondta. Es ezt vallották hasonlóképen Leibnitz, Kant, Spencer, Bentham és Pichte, tehát a legkülönbözőbb iskolák tanították. Ahrens, — hiszen erre talán méltóztatnak emlékezni, Ahrensnek a természetjogát tanultuk mi is, — Ahrens azt mondj a »az örök béke távol ideál, de nem kiméra, a népek egyetemes szövetsége lehetséges ós koinoly törekvésre érdemes czél*. — Vagy itt van a berlini tanár Trendelenburg. a ki Naturrechtjóban azt mondja: »az egész emberiség egységre törekszik és valaha talán egységes lesz, a melynek tagjai, a nemzetek, valamennyinek egységes életéért élnek majd. Ez a történelemben befejezése, az ideális embernek, a ki Isten képét viseli. Ebben az egységes emberiségben támadna a jog aranykora «. (Felkiáltások a baloldalon: Ez egészen más.) Rosenberg Gyula: Ez egészen ugyanaz ! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ezt arra nézve hozom fel, hogy azokat a tanokat olyanok is előadják, mint azok, a kiket felsoroltam. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Major Ferencz: Azt tessék felhozni, a hol a faj- ós irodalom-szeretetéről beszél! Olay Lajos: Madách is ezt mondja! Az pedig csak magyar ember volt! Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi miniszter: Felolvasom, hogy mit irt Pulszky Ágost ezen a téren (olvassa): »A nemzet nem a legmagasabb képzelhető társadalmi szervezet«, — pedig Pulszky Ágost igazán nem anarchista, — »hanem az, a mel} T legjobban kielégíti a mai érdekeket, míg a jövőben a nemzetinél széksebbkörű elvek, a szóleskörű gazdasági és egyetemes emberisógi érdekek alapján fog a szervezkedés
