Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-704

280 704. országos ülés 1901. május 7-én, kedden. hozhatjuk a dolgot, mint azelőtt? Ha pedig nem áll fenn ez a tan, — és én azt hiszem, hogy ma már csak nagyon kevés ember fejében áll fenn — akkor halványul napról-napra ós a tényeknek, a magyar állani imponáló erejének nyomása alatt végleg meg fog szűnni. Akkor azután fogunk utat találni, hogy a törvénynek ezt a czikkét megváltoztassuk. (Elénk helyeslés és tetszés jobbról és a középen.) Addig meg kell tartani, (Igaz! Úgy van! jobbról és a középen.) És hozzáteszem: hogy ha ez a felfogás gyengül — ós g}

7

engűl — és ha nem áll fenn, akkor nincs is veszély abban, ha provizorie fentartjuk, mit? azt, a mi nem a- horvát felfogásnak kedvez, hanem kedvez a magyar közjogi felfogásnak. A t. képviselő úrnak igaza volna, ha olyat akarnék fentartani ós olj^at akarna fentartani a magyar törvényhozás, a mi a horvát felfogás értelmében, ahhoz közelálló szellemben szervezi Fiume autonómiáját és a mi ellenkezik a magyar közjogi felfogással. De mikor ez a provizórium. ;i horvátoknak minden hozzájárulása nélkül, Fiume város közjogi állását intakté hagyva, tisztán magyar szempontból, a magyar állam szempontjából és Fiume város autonómiájának tekintetbe vételével rendezte és rendezi a viszonyokat, és mikor ebből folyólag állok ón elő ezzel a, törvényjavaslattal, a mely hivatva van e szempontból ezt a dolgot alaposan, megnyugtatóan, kimerítően, az én nézetem szerint okosan rendezni, akkor mi baj nekünk ez a, provizórium? Nem baj ennek fentartása, mert ezzel semmiféle irányban sem szenved csorbá/t a magyar államiság. (Igaz! ügy van! Elénk tetszés a jobb- és baloldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, mert előadása folyamán ide konkludál, és nekem a konklúzióval kell foglalkoznom, hogy egyszerűen töröljük el a törvényt, mert ez nézete szerint nem felel meg a mi felfogásunknak, nem helyes, ezt be kell látni, tehát töröljük el. Bocsánatot kérek, a t. képviselő úr a szóban forgó tör vény czikk helyessége, vagy hebytelensége felett való meditácziójában a 66. §.-nál megállt és nem olvasta a törvényczikket tovább. Ha tovább olvasta volna, megtalálta volna: a törvényben azt is, ós pedig a 70. §-ban, hogy ennek a törvényezikknek pedig minden része csak úgy, és azonkéj^en változtatható meg, a hogy létrejött, tudniillik küldöttségek útján Horvát-Szlavonország ós Magyarország között. Az a hirtelen eltörlés jogsérelem, törvónysérelem, közjogi sérelem lenne, a mit t. barátim azon az oldalon, e felvilágosítás után talán nem fognak magukévá tenni. (Igaz! Úgy van! Elénk helyeslés a jobb- és baloldalán.) Azt mondta a t. képviselő iír, (Halljuk! Halljuk!) hogy képtelenség ez az egész megoldás, mert — azt mondja — a kormányzó és a kormányzó tanács hatáskörét irja körűi, azt pedig a mi törvényeink nem ismerik. Ez volt az egész kritika a törvényjavaslat érdeme felett. Bocsánatot kérek, ón nem ismerek olyan magyar törvényt, a mely kimondaná, hogy csak olyan állás bír törvényerővel Magyarországon, a melyet külön törvény állapít meg. A mi közjogi, közhivatali állásainkat, legyenek azok akár bíróságiak, akár hatóságiak, igenis részben ilyen konstitutív, rendelkező, alkotó ós intézményeket szervező törvények állapítják meg, ezen kívül a, hatóságoknak egy serege van, a melyeket a- budgetjog alapján állapít meg a, törvényhozás és a, mit a budget-törvény megállapít, az épen olyan törvényes állás, mint a melyet külön törvény állapít meg. (Úgy van jobbfelöl.) Egy kicsit vastag állítás volt tehát azt mondani, hogy ez képtelenség, mert ez nem képtelenség, hanem ennek a törvényhozásnak 30 esztendő óta követett gyakorlata, és az egész világ összes törvényhozásainak praxisa szerint a budgetben megállapított állások — mert a. budget törvéiry által készül, hiszen a budgetjog legeminensebb joga a törvényhozásnak — épen olyan törvényes állások, mint a többiek. (Helyeslés jobbfelöl.) Egyéb állításokat nem hallottam és így zárhatom beszédemet azzal, hogy ajánlom a képviselőháznak ezt a javaslatot lelkem egész melegével, meggyőződésem egész erejével, mint olyan megoldást, a mely a magyar állameszmét erősíti; (Zajos helyeslés jobbfelöl.) a mely Fiume városának törvényes autonóm jogait respektálja:, a mely Fiume városát a maga törvényes jogkörében és érzelmeiben ide fűzi; a mely a magyar éllameszmének, a magyar állam szuverenitásának úgy a törvényhozás, mint a kormányzat keretében a legszélesebb mértékben érvényt szerez. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezt a javaslatot, a mely a fiumei kérdést, a mely valóban 3—4 esztendő óta sok nyugtalanságra és keserűségre adott okot és a meljmek ezen állam-szervezet testéből való kiküszöbölése véghetetlenül kívánatos volt; ezt a törvényjavaslatot, a mely ezt a kérdést az adminisztráczió, a magyar állameszme ós Fiume városa érdekében megoldja, orvosolja, ezért ajánlom a t. képviselőháznak, elfogadásra. (Élénk helyeslés éljenzés jobbfelől.) Mezőssy Béla: A t. miniszterelnök úr-