Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

Í02. országos ülés 1901. az, hogy az illetők nem vehetnek részt a tanácskozásokban ós a határozathozatalban. "A. mit ajánlok, nem különös dolog, mert hiszen más államban is vannak ily féle intézkedések. Rakovszky István t. képviselőtársam az általános vita alkalmával rámutatott arra, hogy Francziaországban az 1883. évi június 30-iki törvény, a mely Havre-Newyork, továbbá Francziaország és az Antillák és Mexikó között fennálló hajózás ós postaszolgálatra vonatkozik, kiköti, hogy »tekintettel az állani által nyújtott szubvenczióra, a szenátus ós képviselőház tagjainak mandátumuk elvesztésének terhe alatt tiltja meg a társaság igazgatótanácsában, vagy felügyelő bizottságában való részvételt*. (Helyeslés bal felöl.) Hasonlóan intézkedik az 1883. évi november 21-iki francziaországi törvény a szubvencziónált Paris-Lyon Közép-tengeri vasútnál is. Én tehát csak a köztudat szerint vélek cselekedni, csak a közéleti tisztességre és a képviselők függetlenségére törekvő óhajnak teszek eleget akkor, midőn ily irányban a t. képviselőház elé módosítást bátorkodom terjeszteni és annak elfogadását kérni. A módosítás így szól (Halljuk! Halljuk.' Olvassa) : Módosítás. A 33. §. második bekezdése után harmadik új bekezdésnek tétessék: »A társaságnál országgyűlési képviselő sem mint igazgatótanácsos, sem mint jogtanácsos, sem mint felügyelő bizottsági tag helyet nem foglalhat, sem pedig bárminő fizetéssel járó állást be nem tölthet.« (Helyeslés a baloldalon.) A 33. §. negyedik ós ötödik bekezdéseihez is volna pár szavam. Az Adria társaság felett a felügyeletet a kereskedelmi minisztérium gyakorolja, mely evégből egy közeget, egy miniszteri biztost nevez ki, a kinek teendőjét és hatáskörét a 34. §. irja elő. Ezen miniszteri biztos díjazására e szakasz 8000 koronát köt ki tiszteletdíj gyanánt, a melyet a társaság tartozik egy, a miniszter által megjelölt állampénztárba beszolgáltatni, hogy a miniszteri biztos ezt a tiszteletdíjat onnan felvehesse. Bár az állam szempontjából előnyösnek látszik az, hogy az állam felügyeleti költségét a társaságon veszszük meg, de ón nagy inkonveniencziát látok abban, ha valaki azon társulattól nyeri díjazását, a melyre vigyázni tartozik. Az emberi érzés, főkép a finomúltabb, okvetlenül feszélyezve érezheti magát az ilyen dolog által, mely nem válhatik az ügynek hasznára. Eddig, a mint én tudom, egy aktfv miniszteri tisztviselő . . . (Egy hang a jobboldalon : Nyugalmazott!) Jól van, akkor nem úgy veszem május 4-én, szombatoit. 247 a dolgot: hanem egyáltalában azt a nézetemet fejezem ki, hogy ez a tiszteletdíj, ha nem is nagyon magas, de legalább is olyan, hogy az illető az Adria társaság iránt kötelezve érezze magát és bizonyos tekintetben (Zaj.) óvakodjék olyasmitől, a mi a társaságnak kellemetlenséget okozhatna. Egyébként ezt nem folytatom, hanem csak rámutatok arra, hogy milyen hiányosan gyakoroltatott az Adriánál a felügyelet. (Halljuh! Halljuk! baloldalon.) Ezt konstatálni lehet azokból a panaszokból, a melyek a társaságnál folyó felügyeletre nézve itt a házban is felhozattak, bog}- a hajók nem megfelelők, hogy az azokon uralkodó állapotok sokszor botrányosak, a járatok pontatlanok; továbbá, hogy mily viszszaélést követett el a társaság a leírásokra vonatkozólag, a. mit itt szintén kifogásoltak, s a mi ellen ennek a biztosnak a maga idejében okvetlenül tiltakoznia, kellett volna, vagy legalább fel kellett volna hivni a. miniszter figyelmét.mert hallgatásával hozzájárult ahhoz, hogy az osztalék lenyomassák és a közvélemény megtévesztessék. Az alkalmazott személyzetet illető szocziális szempontok sem tartattak szem előtt, és ez is talán a felügyelet gyengeségét hirdeti. Csak ezt akartam röviden megjegyezni, és kijelenteni, hogy ezen intézkedést megfelelőnek és megnyugtatónak nem találom. (Eléni; helyeslés a baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. képviselőház! Csak röviden óhajtok a 33. §-nál én is felszólalni és egy módosítást beadni. Ugyanis, a mint már tegnapi felszólalásomban jeleztem, én nem látom e szakasz azon intézkedését kielégítőnek, hogy az igazgatóságban csak az állampolgárok két harmadrészének kell magyar állampolgárnak lennie. Mindnyájan tudjuk, és ezen hosszú vita folyamán az is megtanulhatta, a ki nem tudta, hogy milyen fontos közgazdasági érdek fűződik ehhez a szerződéshez, és hogy mennyire össze van forrva ezzel Magyarország kivitelének ügye. Épen azért én ezt a szerződést lehetőleg barrikadirozni akarom, hogy a hol lehet, megvédhessük a magyar állam érdekeit. Mintegy bizalmat kell önmagunkban kelteni az Adria igazgatósága iránt, hogy az pénzemberekből ugyan, de elsősorban magyarokból áll, a kik a magyar haza kereskedelmi érdekei iránt érzékkel birnak, és a kik talán a tantiémenek is elébe helyezik, a kereskedelmi érdekeket. Hogy pedig ezt a, czélt elérhessük, ahhoz szükséges, hogy az igazgatótanácsban csak magyar honpolgárok foglalhassanak helyet. Jeleztem tegnap, hogy oz azért nem teljes biztosíték, de mégis több,