Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

248 702. országos ülés 1901. május 4-én, szombaton. mintha, az igazgatóságnak csak kétharmadrésze magyar állampolgár. Mondom, az sem teljes biztosítás még, ha az igazgatóságban kizárólag magyar honpolgárok foglalnak helyet, mert a mint a múltkor kifejeztem magamat, sajnos, igen sok tiszteletbeli állampolgár van e hazában, a kiben ón azért nem bizom meg, és a kire én az ón üdvömet és az ország kereskedelmi érdekeit nem bizhatom, mert nem remélem tőle, hogy a részvényesek érdekei fölé helyezze a magyar állam és a magyar kereskedelem érdekeit. Én pedig, a mennyire lehet, ezeket az érdekeket biztosítani akarom, és óhajtandónak tartom, hogy ennek a társaságnak, a melynek kezébe adjuk úgyszólván egész tengeri kereskedelmünket, igazgatóságában kizárólag magyar állampolgárok foglaljanak helyet. Ezt óhajtottam a t. háznak különösen figyelmébe ajánlani, a többi dologra nézve pedig teljesen csatlakozom Páder Rezső t. kópvi selőtársamhoz. Módosításom a következő (olvassa) : »Módositás a 33. §. első és második kikezdéséhez, a melyet következőkép óhajtok szövegezni: »A társaság igazgatósági tagjai, nemkülönben az elnök és az alelnökök csak magyal' állampolgárok lehetnek ;« a második bekezdés helyett pedig: »Az elnök és az alelnökök megválasztása a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter megerősítését igényli.« (Helyeslés halfelöl.) Visontai Soma: T. ház! A 33. §. azt czélozza, hogy az igazgatóság tagjainak két harmad része, valamint az elnök ós az alelnökök is magyar állampolgárok legyenek. Ámde itt nem az 1879 : L. törvényczikknek megfelelő » állampolgár « kifejezés foglaltatik. hanem »honpolgár«. Ez annál kirívóbb, mert. a 36. §. ismét azt mondja, hogy az alkalmazottak lehetőleg »magyar állampolgárok« legyenek. A hol fontos következtetések fűződnek egy törvényes kifejezéshez, ott szorosan a törvényhez kell ragaszkodni; mert hiszen elő lehetne állani például azzal is, hogy a »honpolgár« szó nem is fedezi teljesen az »állampolgár • kifejezést, mert mondhatja valaki magáról, hogy ő honpolgár, a nélkül, hogy a törvényben megszabott körülményeknek eleget tett volna, például, hogy állampolgári esküt tett, hogy megfelelő esztendőkig az államban tartózkodott volna ós az ilyen hivatkozhatik majd esetleg később a szerződésre, mondván, hogy hiszen nem követelték meg tőlünk, hogy állampolgárok legyünk; ime látszik ez már abból is, hogy itt a 33. §-ban a »honpolgár« kifezós van ós csak a 36. §-ban van az »állampolgár« kifejezés. Ennélfogva, azt hiszem, a törvényhozás intenczióinak felelek meg, a midőn a következő módosítványt nyújtom be (olvassa) : Ezen szakasz első ós második bekezdésében »honpolgár« szó helyett ómagyar állampolgár* teendő. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve ; ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! A módosításokkal szemben vagyok bátor egy pár észrevételt tenni. A képviselőknek az igazgatóságból való kitiltására vonatkozó módosítást azért nem fogadhatom el, mert ez szerződés, a melynek a képviselő állásához semmi köze. Az inkompatibilitás külön törvényre tartozik, a melyben ezt elvi alapon, 'rendszeresen kell megoldani, a mely törvény azután általános, kiterjed mindenre; de hova jutnánk, ha minden szerződésben, ha minden ilyes külön törvényben az inkompatibilitásról is intézkednénk? Hisz ez leheti enné tenné az eljárást. Bízzanak meg. kérem, az inkompatibilitási törvényben és ne méltóztassék itt felvetni a kérdést. Ezért, mondom, nem fogadhatom el a módosítást. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi már most Major Ferencz képviselő úr indítványát illeti, bocsánatot kérek, t. kép? viselő úr, de odáig menni ilyen vállalatnál, a hol, a mint épen a képviselő urak fejtegették, ugyan nem nagy örömünkre, de tényleg az idegen tökének nagy szerepe van, hogy tökéletesen kizárjuk annak a tőkének a képviselőit is, az egyáltalán nem lehetséges. Az állami ós a magyar forgalmi érdekek szempontjából teljesen elég az, hogy a többség biztosítva van; és ez annyira biztosítva van, hogy nemcsak úgy kell értelmezni — ós erre hivom fel Major Ferencz képviselő úr figyelmét — hogy kétharmadtöbbség általában, mert az alapszabályok 27. §-ában még világosan ki van mondva, hogy ebbe a kinevezett tagok nem számíttatnak, tehát a kormány részéről kinevezett tagokon kívül kell a kétharmadtöbbségnek meglennie, a választott tagok között ; így tehát a kétharmadtöbbség tökéletesen biztosítva van, a mint hogy most az a helyzet, hogy tizennégy igazgató van és mind a tizennégy magyar állampolgár. E tekintetben tehát a képviselő úrnak nem lehet panasza. Végűi a mi Visontai Soma képviselő úr módosítványát illeti, neki teljesen igaza van ós ezt el is fogadom, hogy tudniillik >>hon-