Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

208 700. országos ülés 1901, . április 30-án, kedden. vita folyamán. De egyre hivom fel a t. ház j figyelmét, a mi a. járatokat illeti. A járatokban, bármit rnond a miniszter úr, nem többet, hanem 60.000 tengeri mertföldnól kevesebbet szolgáltat az Adria, mint a mennyit a t. miniszter úr kimutatott. Tehát ezt a 60.000 tengeri mértföldet le kell vonni és akkor azt látjuk, hogy a szubvenczió mórtföldenként sokkal nagyobb, mint a hogy azt a t. miniszter úr kimutatta:. Én ezen hosszú vita után nem akarom a t. ház figyelmét hosszasabban igénybe venni. Nagyon sajnálom, hogy ezt a 27. §-t a legnagyobb erőfeszítésünk daczára is képtelenek voltunk megbuktatni; nagyon sajnálom, hogy ezen erőfeszítések ós nyomós indokaink daczára nem tudtunk kivívni egy igazi előnyt a nép számára. De ha nem is tudtuk ezt kivívni, áll az,- a, mit Páder Rezső t. képviselőtársam mondott, kivívtuk azt, hogy jövőre elővigyázatosabbak lesznek, mert belátják, hogy ily törvényjava-slatokat, míg ez a párt itt ül, nem fognak olyan könnyen keresztűlvihetni. Mi harczoltunk a javaslat ellen, mivel igazságtalannak tartjuk, hogy ilyen gazdag társaság ilyen nagy adókedvezményben részesíthessék. Nem a tőke elleni gyűlölet ez. Gyarapodjék ez a tőke, találja meg érdekét, a maga tisztességes polgári hasznát. Nem bánom, biztosítsuk még addig is, hogy a polgári haszonból veszteség ne érje, hogy meg legyen a haszna.. De ez a legvégső határ, a meddig el tudok menni. Ha én nem biztosítom a polgári ha.sznot annak a kisiparosnak, a,nnak a mezőgazdának, (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) ha már annyira megyek az országos érclek szempontjából, hogy a polgári haisznot biztosítani, garantálni akarom egy nagy vállalatnak; de már odáig nem mehetek jő lelkiismerettel, igazságos érzettel és józan ítélettel, hogy ennek érdekében a szegények zsebéből kivegyük, majdnem azt mondtam, hogy kilopjuk az utolsó fillért ós egy társaságnak adjuk, a mely óriási, de óriási üzletet csinál ós óriási haszonnal dolgozik. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Nem adhatom oda, mert bennem senki azt a. meggyőződést meg nem dönti, hogy akkor, a mikor — mint Polónyi Géza t. képviselő úr kifejtette — négymillió tiszta haszonról van szó, a mely négymillió tiszta hasznot ezek az üzérek és tőzsérek fognak szerezni, ha oda szegezték volna egész ridegséggel eléjük azt a lehetőséget, hogy a szerződésből nem lesz semmi, és a négymillió haszon is füstbe megj^, mondom, senki meg nem dönti bennem azt a meggyőződést, hogy ily körülmények közt az Adria, nem engedett volna. Ha mindezeket a dolgokat látom, ha látom mindj azokat a viharokat, a melyek lezajlottak, kérdezem, hogy érdemes volt-e az egész Adria hajózási részvénytársaság arra, hogy az ország nyugalmát, a képviselőház nyugalmas munkarendjót megzavarja? (Mozgás a baloldalon. Egy hang: A politikai rendszer!) Megindokolt volt-e az, hogy egy új politikai rendszert kompromittáljanak? Én ennek az indokolt voltát kénytelen vagyok belátni és ha ez ellen harczolok, ós harczol ez a pá^t, akkor nem a tőke ellen való gyűlölet vitt erre bennünket, hanem a visszaélések ellen való gyűlölet. (Igaz! Úgy van ! baloldalon.) A viszszaélés ellen való gyűlölet vitt minket erre a kérlelhetetlenekkel szemben, a kik csekély összeg miatt nem akarnak megkönyörülni egy ország nyugalmán, nyomorán, nem akarták elismerni, hogy egy nagyon igazságtalan elvet fognak ezzel beczikkelyezni, egy igazságtalan elvvel fogják Magyarország törvénykönyvét kompromittálni és ezért nem fogadom el a 27. §-t. (Helyeslés a baloldalon.) Ismételve ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső 1) alól dalon.) Elnök: A miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : T. ház! (Hosszasan tartó, élénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Vonja vissza! Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök (ismételten csenget) : Csendet kérek ! (Hosszantartó, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Élénk felkiáltások: Vonja viszsza! Halljuk a miniszterelnököt ! Elnök csenget.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Köszönettel veszem a tárgyilagos észrevételeket és engedje meg a, t. ház, hogy ezekre ós csak ezekre röviden néhány felvilágosító adattal szolgálhassak még, azután méltóztassék bölcseségük szerint határozni. (Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Tulajdonkópen inkább rektifikácziókra szorítkozom és így elsősorban Rakovszky István t. képviselő úrral szemben egy szónak magyarázatára kell felhívnom a t. ház figyelmét, a mennyiben ő kiszínezte azt az észrevételemet, hogy ők a nagy tőke ellen való gyűlöletet hirdetnek ; pedig az ő ismételten említett és közbekiáltásként is használt azon kifejezésére, hogy »a hazátlan nagy tőke« tettem azon észrevételt, és csakis azt az észrevételt, hogyha a tőke valamely nemzetgazdasági tényező szolgálatában áll Magyarországon, akkor azt hazátlannak, vagy hazafiatlannak nevezni nem lehet, és az ellen gyűlöletet szítani nem helyes. Csak erre alapítottam állításomat, és azt hiszem, hogy ez teljesen indokolva volt. Ezzel hangulatot kelteni nem