Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

ÍOO. országos ülés 1901. április 30-án, kedden. 209 akartam, sőt ellenkezőleg, épen a szenvedélyeket akartam csillapítani. A mi már most a mai napon felhozott és úgyszólván dióhéjba szorított észrevételeket illeti, a régi vitának, azt lehet mondani, minden fontosabb kérdésre felmerült, azonban bizonyítás helyett többnyire csak állításokkal kifejezve. (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Igen kérem ! így például a járatok kérdése. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ügy Pichler Győző, mint Rakovszky István képviselő urak csak ismételték, hogy ők ezt a szerződóst a járatok tekintetében kedvezőbbnek nem tartják, mint a régibb szerződést. Én e tekintetben akkor részletesen hivatkoztam az adatokra, és miután ellenészrevételkép egyszerű tagadással találkoztam, most természetesen nem untatom a házat újabb bizonyítással . De Pichler Győző képviselő urnak még tartozom azzal, hogy válaszoljak arra. hogy némely kikötőket, mint a portugál kikötőket és Antverpent látogatta addig minden kötelezettség nélkül az Adria. Ebből még nem következik, hogy ezen járatok állandó biztosítása nem állana- az ország érdekében, inert nagy különbség van az állandó és az esetleges járatok közt. Épen ily különbség van a szubvenczió igénybevételére nézve is, mert természetes, hogy mikor üzletet csinálhat szabad hajózással is egy vállalat, ezért nem kívánhat szubvencziót; de egy állandó, minden kedvezőtlen körülmények közt való összeköttetés fentartása már egészen más, mert ott mennie kell, akár van rakomány, akár nincs. Az az egyetlen kivétel, a melyet a képviselő úr említett, hogy

7 némely járatokra nézve abban az esetben, ha száz tonna rakomány sem ajánltatik, felmentés van, nem azt teszi, hogy ennek következtében a vállalat csak a saját érdeke ós haszna szerint járat, mert száz tonna rakomány oly minimális követelmény, a mely mellett a vállalat azt a járatot még haszonnal be nem futhatja. Odáig vinni a dolgot, hogy akkor is menjen, ha semmi rakomány nincs, ilyen exponált járatokban, melyekkel úgyszólván csak új összeköttetést keresnek, nem lehet és azt hiszem, hogy azzal a korláttal, mely szerint, köteles menni, ha száz tonna rakomány van, oly kötelezettséget vállal magára a járatok tekintetében az Adria, a mely csak teherrel jár ós nem haszonnal. A mi a tarifákat illeti, bocsásson meg, t. képviselő úr, úgy látszik, hogy lényeges tévedésben van. Azt bizonyítja például, hogy nincsenek kedvező tarifák az Adria részéről biztosítva még a direkt tarifáknál sem, bizonyítja az a körülmény, hogy ezt nem a szubKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. venczió végett és nem a kormány befolvására teszi, mert ugyanezen tarifát alkalmazza a Triesztből induló járatokra nézve is. Ez tökéletesen igaz, csak az okoskodás nem helyes, mert a Triesztből való menetel szerződésen alapszik, a meh

7 a két kormány közt jött létre annak a fejében, hogy viszont a Lloyd kötelezve van ugyanazon tarifák mellett vinni a Keletre menő járatoknál a. Fiúméból kiinduló rakományokat. A két kormány, a mint voltam már bátor egyszer tüzetesen kifejteni, 1898-ban megegyezett, hogy az Adria tartozik a kedvező tarifák mellett a Triesztből induló rakományokat is szállítani. Ez a.zonban nem bizonyít a tarifák magassága mellett, hanem ellenkezőleg, ez egy szolgáltatás, a mely a magyar állam részére a Kelet irányában való ellenszolgáltatás útján vívatott ki, olyan ellenszolgáltatás, a mely az Adriára kötelezettséget foglal magában, és melyet nem a saját érdekében tesz, mert hogyha, a saját érdeke szerint állapítaná meg a tarifákat, biztosíthatom, hogy nem ilyen tarifával járna. Másik tévedése a képviselő úrnak a tarifakérdésben az, hogy tökéletesen elfeledkezik arról, hogy az új, valamint a régi szerződésben az Adria kötelezve van a magyar államvasúttal direkt tarifát megállapítani; továbbá elfeledkezik arról, hogy ez a tarifa kihirdetve direkt összeköttetéseket biztosít és az 1900. június 15-iki tarifa-füzet most is minden reláczióban ä kedvező tarifákat biztosítja. És elfelejtkezik a t. képviselő úr egy harmadik körülményről is. — és itt állításai sem állják meg a sarat, — midőn azt mondja, hogy a múlt évben a tarifákat az Adria lényegesen emelte, pláne beszélt 120°/

0-os emelésről is, és viszont például hozta fel, hogy a Lloydnál ez nem törtónt meg. Itt alapos tévedésben van, t. képviselő úr, igaz, hogy a kőszén akkori áraira vonatkozólag az Adria kívánta az 1900. június 15-én kihirdetett direkt tarifának némely irányban és némely czikkekre nézve emelését, de én ebbe bele nem egyeztem, s ennek következtében az a tarifa., a mely akkor a legkedvezőbb viszonyok közt volt megállapítva, most is érvényben van. A Lloyd ellenben, mint méltóztatik tudni, a czukorra nézve emelte a tarifát, és igen nagy presszióra szállította le. de nem egészen ugyananmdval, a mennyivel emelte, mert bizonj'os emelés most is érvényben van. Épen megfordítva áll tehát a dolog, a Lloyd emelte ós nem az Adria. Más dolog egészen a szabad hajózásra vonatkozó tarifakérdés. A szabad hajózási tarifa tekintetében, miután nincsen szó szubvenczionált vonalakról, hanem egészen más vonalakról, itten mindenik vállalatnak, akár-