Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

700. országos ülés 1901. április 30-áii, kedden. 197 ellátva, így Pichler Győző ós Rakovszky István képviselő urakat. Az előadó úr nem kivan a zárszó jogával élni, tehát Pichler Győző képviselő urat illeti meg a szólás joga. (Halljuh! Halljuk!) Pichler Győző: T. képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) A midőn bátorkodom a jelen kérdésben a zárszó jogával élni, kérem a t. ház figyelmét azokra a röviden összefogla­landó érvekre, a melyeket előadni szándéko­zom s a melyekkel egy tükörképet akarok feltüntetni arról, hogy ennek a javaslatnak tulajdoiiképen mi a lényege. A midőn e fon­tos szakasznál szót emelek, már eleve ujolag azt a kijelentést teszem, (Halljuk! .'Halljuk!) a melyet a vita folyamán folyton hangoz­tattam és hangoztattak e párt részéről, a melyhez tartozni szerencsém van, a felszóla­lók: (Halljuk! Hunjuk!) hogy egyáltalában nem akarok fejtegetéseimmel oda konkhidálni, hogy egy hajózási társaság, a mely ennek az or­szágnak szolgálatokat tesz, bizonyos mérték­ben ne segélyeztessók. Világszerte mindenütt így van ez a hajózási vállalatoknál; lehetet­len, hogy a mi viszonyaink mellett e segélyt annál hathatósabban meg ne adjuk. De a midőn ezt megteszszük, a szolgáltatások mér­vét arányosítanunk kell a szubvenczióhoz; fejtegetéseimnek ez lesz az alapja, a melyet a miniszter úr is nagyon helyesen jelölt meg. Azonban fejtegetéseimen- át mindenütt vezér­fonalként fog keresztüllnízódni az, hogy a hajózási társaságokat igenis bizonyos mérvben támogatni kell. (Mozgás és zaj jobbfelöl. Hall­juk! Halljuk! a szélső baloldalon.) De mielőtt erre áttérek, engedje meg a t. ház, hogy egy kis kitérést tegyek; a. mely részemről csak annyiban nem felesleges, hogy pártom meg­tisztelő megbízása folytán e javaslatra nézve a párt nevében adtam be indítványomat, de nem is Ápolna teljesen szükséges, mert pártunk egyik kiváló alelnöke annak rendje-módja sze­rint visszautasította azt a vádat, (Zaj. Hall­juk! Halljuk!) a melyet ezen párt ellen, a melynek én is szerény tagja A T agyok, jónak látott Rakovszky István igen tisztelt kép­viselő úr itt felhozni. Rakovszky István kép­viselő úr a vita folyamán két ízben, pártjának égj- tagja pediglen egy izben határozott táma­dást intézett a függetlenségi és 48-as párt ellen, (Uyy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) hogy kötelességét nem teljesíti; hogy nem tesz eleget annak a hivatásnak, a mely végett itt a házban van. Különösnek találtam, t. ház, személyileg Rakovszky István képviselő urnak ezen vád­ját, ós ezért bátorkodom ezt a kérdést itt fel­említeni. E vita folyamán, miután a szerző­désre nézve nézeteink jóformán találkoztak, önkéntelenül bizonyos parallel vita fejlődött ki. E parallel Adtában én, respektáh T a, azt, hogy RakoA^szky IstA T án képA r iselő úr tudomá­som szerint nagy munkát végzett, tiszteletben tartottam azokat a határokat és azt az anya­got is, a melyeket ő kisajátított. Én ezért más téren, új munkát kezdtem, a nélkül, hogy bárminő szöA^etkezés, A^agy bármily összhang lett A r olna köztünk, — mert az egész vita alatt mi nem érintkeztünk és nem érintkezünk amúgy sem. •— hogy így az egész vita alatt kitűnjék mindenfelé megvilágítva az, hogy mi ennek a szerződésnek hátránya és mi eset­leges előnye. És, t. ház, ha nem is sokat, de az egész Adta folyamán némi anyagot mégis szolgáltattam én azoknak, (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) a kik a Adta folyamán í elszólaltak. EA T A T C1 én csak kötelességemet tel­jesítettem. De pártunk tagjai szintén részt vettek a Adtában, sőt maga pártunk elnöke három ízben szólalt fel, úgyszintén Molnár dózsiás képviselőtársam is felszólalt e tárgy­ban. De, t. ház. a midőn Rakovszky István igen tisztelt képviselő úr jónak látta ezt meg­tenni, engedje meg, hogy én őszintén — mint a hogy mindig meg szoktam mondani — meg­mondjam, hogy azt hiszem, hogy nem az »Adria« iránti szenvedély ragadta, el, hanem az az ellenséges indulat, a melylyel az álta­lunk képviselt elvek iránt AÚseltetik. (Ellen­mondások balfelöl.) Elragadta azért, mert itt beA T ádorván az ország szine előtt pártunkat, azt akarta, hogy a JÖA T Ő választásnál mi is egy köpönyeg alá kerüljünk azokkal, a kik az Adria jaA^aslatot helyeslik. T. képviselőház! Határozati jaA'aslatot adott be az igen tisztelt képviselő úr, a melyben a 48-as elvekre hÍA r at­kozik, a melyekből kiindulva kérte azon hatá­rozati jav r aslat elfogadását. T. képviselő úr, ón felajánlom önnek munkásságomat abban az irányban, hogy az 1848-as eszmékből no­csak ezen adót sajátítsa ki ezen kérdésnél, hanem sajátítsa ki azon hatalmas eszméket, a melyeken felépült az egész 48-as törvém*­hozás, a mely eszmék ma meghamisítA^a jel­szó gyanánt czímében vannak egy másik pártnak, a mely kihasználja azokat. Külö­nösen könnyű és alkalmas módja, A^an a közel jöA r őben az igen tisztelt képviselő úrnak erre, mert Európa-szerte mozgolódnak ós ezen moz­golódásoknak csúnya hullámai ide is elérkez­nek már, azok a sötétség elemei, a melyek ellen örökké küzdöttek a 48-as párt tagjai. Ha ebben a küzdelemben is együtt fog Ábelünk haladni a t. képviselő úr, akkor tőle esetleg megtámadtatásokat is elfogadunk, de így nem, mikor közös munkával iparkodtunk épen mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom